Várostörténeti múzeum

Nagy érdeklődéssel olvastam Jánoska Antal tollából az „Újszász a parlamentben” című írást, amely az Újszászi Híradó XIX. évf. 10. számában (2009. október) jelent meg. Az igényes munka felkeltette érdeklődésemet. A település történetét kutatva, újszászi születésű, származású országgyűlési képviselőket kerestem. Arra a valószínűsített eredményre jutottam, hogy Újszásznak mindössze három polgára jutott el a legfőbb hatalmi és törvényhozó testületbe, mégpedig: Léderné dr. Faragó Margit főorvosnő, Boros András MÁV-GÉPÉSZET Zártkörű Részvénytársaság nyugállományú művezetője és Iváncsik Imre, Újszász díszpolgára.

Kerestem a kapcsolatot Boros András egykori országgyűlési képviselővel, aki Újszászon, a Szilágyi úton lakott. Sportbarátok jóvoltából, a közelmúltban ismerkedtünk össze, amikor a sporttelepi klubterem névadója alkalmából Mihályi István jeles sportembert ünnepeltük.

Hamar tegező viszonyba kerültünk, hiszen az esetek többségében, sportemberek között ez így szokás. Javasoltam egy beszélgetést, ami elé nem gördített akadályt.

Boros András és Boros Andrásné Juhász Gabriella

VF: Személyi adataidat megismerhetjük?

BA: Persze. Újszászon születtem 1950. 01. 25-én.

VF: Szüleidről mondanál néhány gondolatot?

BA: Édesapám, Boros György (1908-1976) egyéni gazdálkodó volt, majd nyugdíjba vonulásáig az újszászi „Szabadság” Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben dolgozott. Édesanyám Nagy Margit (1916-1980) mindig háztartásbeli volt.

VF: Szüleid hol, mikor kötöttek házasságot, vannak-e testvéreid?

BA: Szüleim Újszászon kötöttek házasságot 1933-ban. Életközösségükből hárman születtünk: Mária (1939), Ilona (1948) és én (1950). Mindhárman Újszászon.

VF: Testvéreidről mondanál valamit?

BA: Marika Ózdra ment férjhez, mai napig ott él, gyakran hazalátogat szülőhelyére. Ilonka Újszászon él családjával.

VF: Hol végezted iskoláidat?

BA: Újszászon jártam általános iskolába. A Szolnoki 605. számú „Petőfi Sándor” Ipari Szakmunkásképző Intézetben a Szakma Kiváló Tanulójaként végeztem 1966. 03. 18-án. Azt követően Szolnokon, a Vegyipari-, Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskolában szereztem érettségi bizonyítványt 1977-ben.

VF: Tanulmányaid befejezése után bizonyára munkába álltál. Hol, milyen beosztásokban dolgoztál?

BA: A szakmunkásképző iskolát is figyelembe véve, 1966. 05. 02-től, nyugdíjba vonulásomig a szolnoki MÁV Járműjavító Üzemi Vállalatnál dolgoztam. Hegesztőként kezdtem, később csoportvezető, majd a VI. osztály, javító üzemrész egyik művezetője lettem. 45 éves munkaviszony után, mindezt egy munkahelyen eltöltve, jöttem el nyugdíjba a MÁV-GÉPÉSZET Zrt-től, a MÁV Járműjavító Üzemi Vállalat jogutódjától.

VF: Időközben nyilván sorkatonai szolgálatot teljesítettél. Hol szolgáltál, milyen rendfokozattal szereltél le?

BA: 1969–1971 között teljesítettem katonai szolgálatot Lentiben az 57. Légvédelmi Tüzérezred II. ütegénél, és őrmesterként szereltem le. Katonaidőm érdekessége, hogy aktív labdarúgóként a Lenti Sportkör (később: Honvéd „Bottyán” SE) megyei I. osztályú csapatában futballoztam.

VF: Térjünk vissza munkahelyedre. Hogyan emlékszel, milyen volt a híres MÁV Járműjavítónál dolgozni, amely Magyarország egyik legrégibb, legnagyobb járműjavító bázisa volt, melynek megalakulása 1856-ra vezethető vissza?

BA: A biztos megélhetést nyújtó, egzisztenciális szempontokat is figyelembe vevő, több ezres létszámmal működő MÁV Járműjavítóban olyan pezsgő közösségi élet volt az élet minden területén (kulturális, sport, politika, stb.), ami senkit nem hagyott közömbösen, engem sem. Itt kezdődött el, elsősorban a Járműjavítón kívüli közösségért való tenni akarásom. Értelmét éreztem, hogy embertársaimért munkálkodjam.

VF: Avassál be bennünket, hogyan lett az újszászi származású, munkás szülők gyermekéből országgyűlési képviselő, parlamenter?

BA: Feleségemmel együtt Szolnokon dolgoztunk. Jobbnak láttuk, ha Szolnokra költözünk. Így hát 1978-tól itt élünk. A MÁV Járműjavítóban működő Magyar Szocialista Munkáspárt vezető testületének felkérésére, mint szolnoki lakos mérettettem meg magam az 1985. 06. 08-ra kiírt országos és általános (tanácsi és parlamenti) választásokon, mint országgyűlési képviselőjelölt. Ekkor vezették be a kettős jelölést. Igen szép eredménnyel, 64,8 %-kal lettem Szolnok 1. számú választókerületének országgyűlési képviselője az 1985–1989. ciklusban.

1989.03.22.: parlamenti vitanap a közlekedési törvényről. Boros András, balról a harmadik sorban, fekete öltönyben

VF: Országgyűlési képviselőként mire vagy a legbüszkébb?

BA: Ciklusom alatt megépült a Széchenyi lakótelep orvosi rendelője a gyógyszertárral, a Szolgáltatóház, az artézi kút és egy új ABC-áruház. Ezekre szívesen gondolok vissza.

VF: Említetted, hogy katonaidődben aktívan futballoztál Lentiben. Evidensnek tartom megkérdezni, Újszászon mettől-meddig futballoztál?

BA: A sportot, közelebbről a labdarúgást, Újszászon kezdtem 1965-ben. Szolnok megyei ifjúsági válogatottként 4 alkalommal léptem pályára (1967), mint támadó középpályás. A katonaságtól történő leszerelésem után visszaigazoltam anyaegyesületemhez, és Újszászon futballoztam 1978-ig. A labdarúgással később sem szakadt meg a kapcsolatom, mert Szolnok városi kispályás bajnokságokon, a MÁV Járműjavító csapatában még évekig fociztam.

Szeged, 1967: Kolláth Ferenc, többszörös magyar labdarúgó válogatott által dirigált Szolnok megyei ifjúsági válogatott. Boros András az álló sorban balról a negyedik.

VF: Újszász egykori labdarúgóival van kapcsolatod?

BA: Egykori újszászi játékostársaimmal hosszú éveken át évente legalább kétszer kispályás labdarúgó tornán vettünk részt, de én már járműjavítósként játszottam ellenük. A mérkőzések „harmadik” félideje, fehér asztal melletti összejövetel keretében, hosszú beszélgetésekkel, múltidézéssel, „ugratással” fejeződött be. Jó emlékként gondolok újszászi labdarúgó társaimra, sportvezetőimre, keresem a kapcsolatot velük.

VF: Hosszú munkásélet eredményeként milyen kitüntetésekkel büszkélkedhetsz?

BA: Számos kitüntetést kaptam. Többszörös Kiváló Dolgozó, Kiváló Vasutas vagyok.

VF: Érdeklődhetem családi életedről?

BA: 1973-ban kötöttem házasságot, Juhász Imre és Kalo Gabriella szülők gyermekével, az 1953-ban Újszászon született Juhász Gabriellával, akivel 40 éve boldog, kiegyensúlyozott házasságban élünk. Szülőhelyén végezte tanulmányait. Szolnokon, a FERROBETON Zrt-től, 40 éves munkaviszony után ment nyugdíjba. Egy leánytestvére van, Konkáné Juhász Erzsébet, aki a nagykerti óvodában óvodapedagógus.

VF: Végezetül szabad legyen érdeklődni, milyen közéleti tevékenységet végzel, mivel töltöd nyugdíjas éveidet, milyen hobbijaid vannak?

BA: Semmiféle közéleti tevékenységet nem folytatok. Visszavonultan élünk feleségemmel. Hetente hazamegyünk szülővárosunkba, hiszen testvéreink, keresztgyermekeink, rokonaink, barátaink egy része Újszászon él. A havonta megjelenő Újszászi Híradót mindig elolvasom a sógornőm jóvoltából. Elsősorban a labdarúgással kapcsolatos eseményeket látogatom. Szeretek kertészkedni, kirándulni.

VF: Köszönöm a kérdésekre adott kimerítő konkrét, kendőzetlen válaszaidat. Kívánok nagyon jó egészséget, hosszú, boldog életet.

Varga Ferenc
Újszász díszpolgára