Várostörténeti múzeum

Egy közmondás szerint: „Aki a múltját nem ismeri, silány jövő elé néz.”

Meglehetősen sokat foglalkozom Újszász múltjával, történetével. Évtizedek óta kutatom a település közéleti személyiségeit. Az Újszászi Híradó jóvoltából ez ideig 77 újszászi születésű vagy újszászivá lett személyről írtam emlékezést, méltatást különböző formákban. További 89 olyan közéleti személyt tartok nyilván, akik figyelmet érdemelnének. Ha előrehaladott korom, egészségi állapotom megengedi, munkámat folytatni kívánom.

Most Kiss Mihály, egykori neves bognármesterről és családjáról kerestem életképeket.

Kiss Mihály édesapja: Kiss István (1873-1963) ácsmester, édesanyja: Mucza Mária (1875-1960) háztartásbeli volt. Kiss István élethistóriájához tartozik, hogy tífuszjárvány következtében szüleit, testvéreit elveszítve, 6 éves koráig egy „Marcsa” nevű cigányasszony nevelte, majd dr. Kohner Adolf báró (1866-1937) örökbe fogadta, taníttatta, és ácsmesterként a szászberki kastélyában gondnokként foglalkoztatta. 1946-ban Újszászon telepedett le családjával. Házasságukból 8-an születtek.

Kiss Mihály és Csibrány Erzsébet szülőkkel Erzsébet és István gyermekeik

Kiss Mihály, a testvérek sorában negyedikként, 1903. 01. 15-én látta meg a napvilágot Szászberken. Egy fiú testvére elhunyt. A szülőkön kívül két fiú és öt leány alkotta a népes családot.

Kiss Mihály az elemi 6 osztályát Újszászon végezte. Dr. Kohner Adolf báró jóvoltából került Budapestre inasnak, bognár és bútorasztalos szakmában. Hat év múltán segédlevelet kapott, majd 1924-ben mestervizsgát tett. Mesterlevéllel a kezében, 1925-ben visszaköltözött Szászberekre, a Kohner birtokra. A báró, köztudottan világszínvonalú gazdálkodást folytatott számos területen, így igényt tartott Kiss Mihály bognár és bútorasztalos munkájára. A bognármester meghálálta a bizalmat, egyre-másra alkotta Kohner és Orczy báróknak, dr. Gorove László, Rákóczifalva földbirtokosnak a szép díszhintókat, sétakocsikat, sajátos, egyedi bútorokat, stb.

Kiss Mihály 1931 decemberében kötött házasságot az újszászi, tősgyökeres vasutas családból származó Csibrány Erzsébettel, aki Sellembergben (Erdély, Szeben megye) született 1914. 01. 08-án. Újszászon hunyt el 2000. 12. 05-én. Három gyermekünk született: Irén, Erzsébet és István. Irén 8 hónapos korában elhunyt. A legalapvetőbb pozitív érzelmeket, a szeretetet, az otthon melegét a családtól kapjuk. Kiss Mihály a családjával meghitt, boldog mikroközösségben élt.

1932 évben a dr. Gorove birtokon vállalt munkát, uradalmi bognárként. Rakóczifalván lakást kapott, 1939-ig ott éltek. Újszászra visszatérve, bognármesteri iparigazolványt váltott, és önálló kisiparosként dolgozott 1960 végéig. Jól felszerelt műhelye volt. Akkor még ritkaságszámba menő benzin, majd villanymeghajtású szalagfűrészgépet üzemeltetett. Faeszterga és maró-csiszoló géppel is rendelkezett, így 1941-től 1951-ig ipari tanulókat alkalmazhatott, oktathatott. Nála szabadultak fel az újszászi Ádám fivérek, István és Sándor, továbbá Simon József, Kálló Pál, Csajbók József. Péntek József személyében még jászalsószentgyörgyi tanulója is volt.

Kiss Mihály Újszászra érkezvén, azonnal bekapcsolódott a település vérkeringésébe, számos közéleti területen hasznosította magát a köz javára.

Az újszászi mesteremberekkel együtt, részt vállalt a leégett templom felújításában. Egyed Ferenc, Barta Joachim és mások társaságában, díjtalanul fűrészelték fel, munkálták meg a templom palatetőzéshez szükséges tartóléceket, a toronylépcsőkhöz, padokhoz szükséges faanyagokat. Az Egyháztanács döntése alapján, az utókor számára, a toronysisak 5x3 méteres keresztje alatt lévő gömbben elhelyezett időtálló pauszpapíron, a közreműködő iparosok között Kiss Mihály neve is szerepel. Halálakor pedig az Egyháztanács saját halottjának tekintette.

Szerette a fiatalokat. Az Iparos Körben levő gyakori táncmulatságok szervezésében, színdarabok rendezésében, a díszletek készítésében közösen vett részt feleségével. Jól kiegészítették egymást.

Az elsőként megalakuló helyi sakkcsapat tagja volt. Jegyzett versenyeken képviselte Újszász színeit Hályos László, Simon Ferenc és Gyuricza István társaságában.

1961-ben megszüntette önálló kisiparosi tevékenységét, és a Mezőgép törökszentmiklósi gyáregységében helyezkedett el. Újszászi otthonában hirtelen bekövetkezett haláláig (1965. 07. 15.) a Mezőgép megbecsült dolgozója volt.

Csibrány Erzsébet, háztartásbeli lévén, elsősorban a gyermekek nevelésével foglalatoskodott, de férjéhez hasonlóan ő is tevékeny részt vállalt Újszász közéletében. 30 évig volt a Halász József plébános által 1923-ban, 31 taggal alapított Mária Kongregáció aktív tagja. A leégett templom újjáépítésére többedmagával, a megyei településeket járva, pénzadományokat gyűjtött, különböző egyházi rendezvények szervezésében serénykedett. Volt eset, amikor karácsonyi vásár alkalmával, amely bevételével ugyancsak a templom felújítását volt hivatott szolgálni, a Maros út 1. szám alatti kis családi házuk szinte cukrászüzemmé alakult a mázsányi szaloncukor készítés miatt. A zenitjén levő Népi Színjátszó Kört súgóként, segédrendezőként, színpadi kosztümök készítőjeként segítette. Az Iparos Kör büféjét elvállalta, majd férje elhalálozása után 15 évig dolgozott a mozi büfében, italboltokban csaposként, edénykiosztóként.

Erzsébet gyermekük Rákóczifalván született, 1937. 11. 12-én. Római katolikus hitben nevelkedett. Szüleivel 1939-ben került Újszászra. A nyolc általános iskolát és a gimnáziumot Újszászon végezte. Érettségi után irodai alkalmi kisegítőkén dolgozott. Házasságkötését követően (1959), a helyi Községi Tanácsnál először ideiglenesen alkalmazták, majd látva igyekezetét, közigazgatási érzékenységét, 1960-ban véglegesítették az igazgatási csoport dolgozójaként. Több szakmai tanfolyam elvégzése után ipari-, kereskedelmi-, munkaügyi-, lakásügyi előadó, majd főelőadó lett. 101 helyi kisiparos, 30 kereskedelmi egység, a KTSZ, TSZ, ÁFÉSZ, munkaügyi-, kereskedelmi ellenőri feladatok is munkakörébe tartoztak. Honvédségi sorozásoknál gyakran vett részt a Szolnok Megyei Tanács VB Iparkereskedelmi Osztálya ellenőrzési munkáiban.

Balról Kiss Mihály bognár az általa készített hintóval

Munkája mellett a helyi tűzoltóság gazdasági vezetője és a helyi Szakszervezetek (szórványtagság) elnöke volt. Több kitüntetés birtokosa: Megyei Tanács elnöki dicséret (kétszer); Könnyűipari Minisztérium kitüntetés; Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöki dicséret; Önkéntes Tűzoltók Munkáért érem.

Egészségi okok miatt 1988-ban leszázalékolták, de még 11 évig az újszászi szociális otthonban hivatásos gondnokként működött.

Kiss Erzsébet Király Ferenccel kötött házasságot, aki Újszászon született, 1931. 08. 01-jén. Király Ferenccel volt szerencsém egy futballcsapatban játszani, így közelebbről is megismerhettem habitusát, személyiségét.

Újszásznak máig olyan emblematikus alakja, aki csupa szív játékával, győzni akarásával, valósággal megszemélyesítette az 1940-es évek végétől közel két évtizedig a település labdarúgását. Sokszor győztesen hagyta el a játékteret, de betegségével nem tudott megbirkózni, 2001. 08. 09-én elhunyt.

Király Ferenc – a futball mellett – szorgalmával, kitartásával, munkájában olyan magasságokba emelkedett, amely méltatást igényel. Gyermekkorában cserkész és ministráns volt. A Katolikus Népiskola után magánpolgári iskolába (Jászladány), majd a szolnoki Fa- és Fémipari Technikumába járt 3 évig. Érettségi bizonyítványát a budapesti Fémipari Technikumban vette kézhez. Tanári, majd felsőfokú szak-technikusi oklevelet és szakmérnöki végzettséget is szerzett, miközben 3 évig sorkatonai szolgálatot teljesített. Első munkahelye (1957) a Szolnoki 605. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet volt. Onnan a Szolnoki GANZ Villamossági Műveken át, a MÁV Járműjavító Tanműhelyek vezetőjévé nevezték ki. Az 1968 - 1971. közötti időben a Német Demokratikus Köztársaságban (NDK) 810 végzett ipari tanulót irányított Karl-Marx-Stadt Molimó gyárában. 1991-ben ment nyugállományba, de azt követően is szívesen foglalkoztatták óraadó tanárként a Szakmunkásképző Intézetben. Megyei, Szolnok városi kitüntetésben és országos szintű kiváló pedagógus elismerésben részesült. Király Ferenc életrajzához tartozik, hogy 40 évig volt az 1957-ben megalakult újszászi Vadásztársaság alapító és vezetőségi tagja.

Kiss Erzsébet és Király Ferenc gyermeke Ildikó, 1958-ban született Szolnokon. Az általános- és középiskolát Újszászon végezte. Az Egri Főiskola testnevelés és biológia szakán szerzett tanári diplomát, majd a budapesti Testnevelési Egyetemen, gyógytornász diplomát szerzett. Az Újszászi Gimnázium és Szakközépiskola tanára. Férje az újszászi születésű (1955) Varga Imre, aki tanulmányainak befejezése után vállalkozóként működik Újszászon.

Ildikó és Varga Imre házasságából Nikoletta utónevű gyermekük született (1982), aki az általános- és középiskolát Újszászon végezte. A Kodolányi János Főiskolán (Budapest) közgazdász diplomát szerzett. Jelenleg Angliában él és dolgozik férjével. Második leánygyermekük, Adrienn Szolnokon született (1988). Újszászon érettségizett, az Eszterházy Károly Főiskola (Eger) harmadéves hallgatója sport szakon.

Kiss Mihály és Csibrány Erzsébet második gyermeke Kiss István, aki 1944. 02. 14-én született Újszászon. Az általános iskola nyolc osztályát Újszászon, a középiskolát Szolnokon végezte. Esztergályos szakmát szerzett a 605-ös szakközépiskolában. A szolnoki Vasipari Vállalatnál kezdett dolgozni esztergályosként. Azt követően a budapesti Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyárban helyezkedett el. Végül a MÁV Villamos Felügyelőséghez került Újszászra, és innen ment nyugdíjba. Időközben három évig sorkatonaként szolgált. Az Újszászi Vasutas SE ifjúsági labdarúgócsapat aktív játékosa volt. Labdarúgó játékvezetői vizsgát tett, és megyei labdarúgó-bajnokságokban működött közre. Egy ideig az újszászi teremfutballban az Öregfiúk csapatában játszott.

1970-ben kötött házasságot a jászboldogházai származású, 1952-ben született Benke Erzsébet Annával, aki 1971-től a szolnoki MÁV pályamesteri szakasznál, majd a Budapesti MÁV Igazgatóságánál nyugdíjba vonulásáig dolgozott. Házasságukból Andrea utónevű gyermekük született Szolnokon (1971).

Az újszászi középiskolában érettségizett, majd üzletvezetői és vendéglátóegység vezetői szakvizsgát tett. Saját vendéglátó egységgel rendelkezik Újszászon. Férje Vágó Csaba, MÁV dolgozó.

Egy fiúgyermekük van, Erik, aki a helyi középiskola tanulója.

Varga Ferenc
Újszász díszpolgára