Várostörténeti múzeum

Orczy Tekla bárónő 1831. június 11-én született Pesten, báró Orczy György és karancsberényi gróf Berényi Erzsébet legkisebb gyermekeként. Életéről keveset tudunk. Csupán kortársai visszaemlékezéseiben, hírlapi tudósításokban és dokumentumokban felbukkanó szórvány adatokból következtethetünk életének néhány epizódjára.

Mint azt több helyen olvashatjuk, a bárónő ügyes kezű rajzolóként volt ismert a korabeli társasági életben. "1841-ben a pesti műkiállításon Orczy Thekla báróné, aki az O. T. brnő betűk alá rejtőzött, Az Üdvözlégy sepia-festvényét állította ki." - írta a Művészet 1914. évi 7. száma. Az adatközlésben zavar lehet, hiszen Orczy Tekla 1841-ben éppen 10 esztendős volt. Aligha képzelhető el, hogy a bárónő ilyen magas fokra fejlesztette rajztudását. Hollósy Kornélia, az ünnepelt pesti színésznő életrajzában megemlítik - ez pedig már az 1860-as évek -, a művésznő baráti körében az állandó vendégek közé tartozott Orczy Tekla, a kiváló rajzoló is. A bárónő képeiből nem sikerült megtalálni egyet sem. Művészetéről csupán imakönyvek rajzai adnak hírt.

Egy hír a Vasárnapi Ujság 1860. április 1-i számában: "...ápril 3-án a nemzeti szinházban a szokott esti órákban a horvátországi szükölködők javára műkedvelők egy előadást tartanak... Batthányi Ilona grófnő, Orczy Tekla bárónő és Olderhausen Zichy Irma grófné magyar dalokat éneklendnek együtt". Egy héttel később szintén a Vasárnapi Ujságból tudjuk meg, hogy végül két jótékony célú előadás volt április 3-án és 4-én. A műsort sorolva: "Cserebogár" "Te vagy te vagy barna kis lány" és "Fáj a szivem fáj" zenekarkisérettel, előadták báró Oldershausenné, gr. Zichy Paulina, b. Orczy Thekla és gr. Batthyány Ilona." (Nem dolgunk itt törődni az eltérő család- és utónevekkel.)

Újabb hír a Vasárnapi Ujságban (1864. február): a magyar gazdasszonyok egylete özvegy gróf Batthyány Lajosné kezdeményezésére négynapos "ínség bazárt" (jótékonysági vásárt) rendezett a pesti kereskedelmi kamara (Lloyd-palota) épületében. E sokszínű rendezvény teljes bevételét - 36 ezer koronát - szétosztották a szenvedők között. Az alkalomra felállított 12 bolt egyikében báró Orczy Tekla árusított, s "azt választá, a mi különben is szeretete tárgya: a könyveket és képeket." A negyedik napon a báróné gyengeségre hivatkozva már nem vett részt az ínség bazárban.

Magóry Endre (1836-1869) a veszprémi egyházmegye lelkésze életének utolsó éveiben Pesten tartózkodott. Itt írta meg Imakönyv a keresztény katholikusok használatára című munkáját, melyet Ráth Mór adott ki Pesten 1868-ban. A kortársak szerint nagy feltűnést keltő imakönyv lapjait báró Orczy Tekla színes rajzai díszítették. 1868. február 21-én - amint arról a Vasárnapi Ujság cikkírója beszámol - Erzsébet királyné őfelsége fogadta Orczy Tekla bárónőt, "ki hódolata jeléül átnyújtotta Ő Felségének ritka szépségű rajzokkal illustrált imakönyvét. Királyné Ő Felsége örömét fejezte ki, hogy ilynemü imakönyv magyar nyelven is megjelenhetett. Említenünk sem kell, hogy Ő Felsége magyarul beszélgetett a bárónővel ez imakönyv létrejöttét illető körülményekről."

Tavasszal és nyáron a bárónő gyakran töltötte napjait Újszászon a család Zagyva-parti kastélyában. Szívesen festegetett a parkban és a folyóparton. A Szent István templom építésének idején annak berendezésével foglalkozott. 1889-ben kezdte meg működését az Orczy Tekla bárónő által alapított kisdedóvó a község Fő utcájában. Pestről hozatott képzett óvónőt, Jávori Arankát. És hogy minden biztosítva legyen a nevelőmunkához, a bárónő 6000 koronát költött a kisdedóvó épületére, 1600 koronát pedig az óvónő lakására, melyet az óvoda közelében vásárolt meg a Fő utcában. Ez az intézmény ismeretlen körülmények között, feltehetően még 1900 előtt bezárt.

Orczy Tekla bárónő rajzai Lévay Mihály imakönyvének lapjain

1898. Az imakönyv megjelenése óta eltelt 30 esztendő. Lévay Mihály költő-pap, később kisgazda politikus, országgyűlési képviselő 1888-ban került Újszászra, s látta el a plébánosi teendőket. Hamar jó viszonyba került a mélyen vallásos Orczy Teklával. Olyannyira, hogy 1898-ban a bárónő rajzai díszítették Lévay Mihály imakönyvét is, melyet Imakönv a ker. katholikusok használatára címmel adtak ki. A Pallas nagylexikon említi, hogy a könyv 100 színnyomatú képpel, 450 aranyszegélyes lapon jelent meg. Ugyanitt olvasható, hogy Lévay Mihály Orczy Tekla bárónő híres, illusztrált imakönyvének második kiadásával, illetőleg a könyv szövegének teljes átdolgozásán munkálkodott a századfordulón. (Ennek megjelenéséről nincs hírünk.)

Lévay Mihály e szavakkal ajánlja az imakönyvet és annak rajzait az olvasónak: "A kiállítás csinosságában megszépülve, számos új rajzzal szaporodva kerül most a hívő lelkekhez ez a könyv. Nem azért, hogy rajzaival elvonja a figyelmet Istentől, akihez imádkozunk, hanem azért, hogy a művészet is igyekezzék szárnyakat adni a gyarló ember szívének, amelyeken Istenéhez emelkedhessék... E rajzok adnak sokszor ihletet a sivár léleknek az imádkozáshoz."

A Zagyva-parti kastély eladása után Orczy Tekla Fótra költözött. Életének utolsó éveit a világ dolgaitól visszavonulva, magányban töltötte. 1912 júniusában még adományt küldött az újszászi ifjúsági egyletnek. Orczy Tekla bárónő 1913. július 24-én, életének 84. évében hunyt el Fóton. Örök nyugalomra helyezték Újszászon július 27-én. A Szent István templom Orczy-síremlékében szürke márványtáblán az alábbi feliratot olvashatjuk:

"Báró Orczy Tekla - Brünni nemes alapítványi hölgy -
Sz. 1830. junius 11-én - 1913. julius 24-én"

Jánoska Antal