Várostörténeti múzeum

Bakó Ede,születési anyakönyv szerint teljes nevén: Bakó Ede Rikard Pál Sándor,Újszászon született 1935. november 6-án, és Budapesten, a XII. kerületben hunyt el 2001. január 13-án. Szülei: Bakó Ede Sándor tűzikovács mester, az1924-ben alakult Önkéntes Tűzoltó Egyesület első parancsnoka, és Horváth Terézia Mária háztartásbeli voltak. Kősasvári Emíliával kötött házasságából Eszter (1965) és Gábor (1968) született. Kisgyermek éveit Újszászon töltötte. Unokatestvérei, rokonai éltek, élnek Újszászon. (A Hunyadi út 36. szám alatt Agócs Frigyesék is hozzátartozói!)

1958: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen általános közgazdászként végzett. 1958-1981 között a Magyar Nemzeti Banknál dolgozott. A nemzetközi információs főcsoport tagjaként, majd tanácsadójaként, a nemzetközi fizetési mérleg, a külföldi hitelpolitika és adóssághelyzet elemzőjeként tevékenykedett. 1989-1989-ig ügyvezető igazgató, a közgazdaság, majd a nemzetközi pénzpolitika, 1989-től a devizapolitika főosztályvezetője volt. A magyar szakértői küldöttség vezetőjeként irányította az Intrnational Monetary Fundhoz (IMF-hez = Nemzetközi Valuta Alaphoz) való csatlakozási folyamatokat.Tíz éven keresztül, vezetésével minden évben egy szakértőbizottság tartotta az IMF-fel és a Világbankkal a kapcsolatot, informálták őket a pénzügyi helyzetünkről. Ennek az időszaknak érdekes története, hogy a Nemzetközi Valuta Alappal és a világbankkal való tárgyalásról a szovjet vezetők tudtak, hiszen ezekről jelentés született, amely eljutott hozzájuk. Tulajdonképpen hozzászoktak, hogy a szakértőbizottság folyamatosan tárgyal, tájékoztatást ad a magyar helyzetről, meghallgatja a szovjetek "tanácsait", csak éppen a belépésről egy szó sem esett. A fordulatot végül is 1981 teremtette, amikor Lengyelország politikai és gazdasági válságba jutott. A lengyelek bejelentették, hogy nem tudják fizetni az adósságaikat. Híre ment a világban, hogy a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) - tagországok egymás után jelentenek majd csődöt,amely Románia, Jugoszlávia, Vietnám, Kuba esetében be is következett. Ekkor elindult Magyarország ellen a betétesek rohama. Ugyanis számos keleti ország Magyarországon tartotta a pénzét, mert egyfajta pénzügyi központ voltunk. Végül is jó taktikai érzékkel, szakmai hozzáértéssel, valamint kifinomult tárgyalási módszerekkel oldódott meg a fonák helyzet. Ebben aktívan, érdemlegesen vett részt Fekete János (Bp., 1918. 09. 04.), Állami Díjas, nemzetközi hírű közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott első elnökhelyettese is. Az isigaz, ebben az időszakban az orosz-afgán háború jelentősen lekötötte a szovjetvezetők figyelmét.

Bakó Ede 1990-1991 között elnöki tanácsadó, 1991-től 1994. évi nyugdíjazásáig a pénzügyminisztérium szaktanácsadója, főtanácsosa volt. 1983-ban Állami Díj kitüntetésben részesült. Jelentős a szakmai publikációs hagyatéka.Főbb művei: Nemzetközi fizetési mérlegek - értelmezés és gyakorlat (1972); A kelet-nyugati pénzügyi kapcsolatok fejlődése az 1970-es években (1975); AKGST-országok megítélése a tőkés hitelpiacokon (1975); Financing Exports to CMEA Countries (1977); Az IMF gyakorlati tevékenysége a kis szocialista országok szemszögéből (1980); Magyar csatlakozás a Nemzetközi Valutaalaphoz - történeti tények, adalékok, epizódok (1977).

Úgy gondolom, a rendszerváltozás óta eltelt időszakban egyesszemélyek erkölcsi megítélése nem mindig az adott történelmi helyzet, körülmény,lehetőség figyelembevételével történik. Talán Bakó Ede is ezek közé tartozik?Amikor Bakó Ede dr., Állami Díjas, nemzetközi hírű közgazdászról e megemlékezősorokat írom, Zelk Zoltán (1906-1981) költő, prózaíró szavai jutnak eszembe,amikor az 1970-es évek derekán vele készült tv riportfilmben egyik verséből idézve mondta: "Állván a hegyek árnyékának dőlve.". Emlékezzünk a "hegyek"árnyékában meghúzódó Bakó Edére, Újszász neves szülöttére.

Varga Ferenc
Újszász díszpolgára