Katolikus tanácsos-plébános, főesperes, Csömör és Algyő díszpolgára, Újszász neves szülöttje

Egyszerű, tiszta szavakat olvashattunk fekete keretben: "Mucza Béla tiszteletbeli főesperes 2006. július 18-án, életének 84. évében szentségekkel többszörösen megerősítve, szép csendben eltávozott az Örökkévalóságba."

Mi tagadás, nagyon meglepett a szomorú hír. Megdöbbenésemet fokozta, hogy terveim között szerepelt, tiszteletemet teszem nála egy interjú erejéig, s azt megosztom szeretett szülővárosának lakosságával az Újszászi Híradó útján. Az elképzelésemet telefonon feltártam előtte, amelyet jóságos, szelíd szavakkal, alig leplezett örömmel fogadott. Sajnos, hosszantartó, súlyos betegsége, majd halála nem tette lehetővé a személyes találkozást. Ezért hát fokozott becsvággyal kutattam, készültem életútjának minél teljesebb megismerésére.

Mucza Béla Újszászon született 1922. december 1-jén. Szülei: Mucza Béla újszászi vegyes kiskereskedő és a jászberényi származású Csík Margit voltak. Boltjuk a Széchenyi utca 675. szám alatt működött, ma Bem utca 1. A szülők házasságából három gyermek született: Béla (1922), Margit (1925) és András (1929). Sajnos közülük már csak Tasnádi Kálmánné Mucza Margit tanítónő él, akinek ezúttal is kívánunk az emberi kor végső határáig egészségben teli boldog életet családja körében. András, az egykori kiváló futballista Kisújszálláson 2003. április 21-én elhunyt. Mucza Bélának a 26 éves korában elhunyt Varga Juliannával kötött első házasságából László (1916-1986) és Gizella (1918-1994) gyermekei születtek. Az öt testvér mindenkor teljes szeretetben élt együtt. (László Szászberken számtartó, azaz könyvelői munkát végző uradalmi tisztviselő volt.)

Mucza Béla atya elemi iskoláit Újszászon végezte, Kecskeméten érettségizett, majd Egerben teológiát végzett. 1952. október 26-án Egerben szerpappá szentelték. Pappá szentelése 1953. február 8-án ugyancsak Egerben volt. A felszentelést dr. Kovács Vince püspök végezte. A frissen szentelt pap első miséjét (primiciáját) szülőhelyén, Újszászon mutatta be február 15-én. Az ünnepi beiktató beszédet Ludányi Kálmán, volt papnevelő intézeti gondnok, akkor rákoscsabai plébános tartotta. (Érdekességként említem, hogy Oláh Károly, volt újszászi plébános kérésére az új pap, vagyis Mucza Béla elhagyta az ünneplőket, hogy három gyermeket kereszteljen meg!)

Az érettségi és pappá szentelés közötti időszak érdekes életrajzi adalékokat tartalmaz. Mucza Béla az 1925-ben alakult Újszászi Torna Egylet (UTE) labdarúgócsapatának már 16 éves korában tagja volt. Erről egy 1938-ban Tápiógyörgyén készült csapatfénykép is tanúskodik. Játékostársai voltak többek között: Antal Imre, Bakó Jenő, Czétényi László, Czétényi Tibor, Hatvani Tibor, Imrefalvi Sándor, Majorovits József, Kovács Dezső, Polónyi Béla, Tóth Vilmos.

Oláh Károly: "Új élet Újszászon a háborús romokon 1944. november 10. után" (Vác, 1994.) című visszaemlékezésében így írt: "Májusban bejött a plébániára az édesanyját látogató Mucza Béla Márianosztráról, ahol ő, a nyugati fogságból visszatérvén, elfoglalta előbbi adóügyi-jegyzői állását, és örömmel adta tudtomra, hogy papi hivatást érez. Boldogan vittem fel Vácra, ahol Pétery Püspök úr vette fel kispapjai közé. Béla már akkor elmúlt 25 éves."

Kérdésként merülhet fel, ha Vácra került papnövendéknek, hogyan végzett Egerben. Nos, a váci papi szeminárium felszámolását követően utolsó szemináriumi évét Egerben töltötte.

Papi életútja:

1953-1955: Lajosmizsén hitoktató-káplán, ahol a tanyavilágban tizenhárom iskolában kellett ellátnia hitoktatást, motorkerékpárral vagy éppen biciklin közlekedve, 1955-1956: Mezőtúron káplán; 1956-1964: Újszilváson expositus, ahol nem volt önálló plébánia, igazi egyházközség, a hívek egy több település határában épített templomba jártak. Amikor befejezte ottani szolgálatát, állt a plébánia, működött az egyházközség; 1964. szeptember - 1989. május: Algyőn plébános, tanácsos-plébános. Negyedszázados algyői szolgálata alatt hosszú az elvégzett feladatok listája: a templom és plébánia bekerítése, parkosítása; a torony felújítása, a tetőszerkezet új rézzel való borítása; a világítás felújítása, a harangozás elektromos megoldása; festés a templomban és az oltárkép felújítása, stb.

Azt a nagy értékű faszobrot, amely a kis Jézust ábrázolja anyjával - Magyarországon csak kettő található belőle - saját költségén restauráltatta, hogy méltó helyre kerüljön az algyői templom szentélyében. Lelkesen dolgozott az Algyő és népe monográfia tevékenységével összefüggő fejezetei kidolgozásában. A II. világháború algyői áldozatainak emlékére állított márványtábla többek között személyes munkálkodásának eredménye. Valóságos kutatómunkát végzett Algyő hősi halottai személyi adatainak és kilétének felderítésében. Hívei szerették, az állami vezetés elfogadta, sőt elismerően szólt munkájáról. Szavaiban mindig megfontolt volt, jó példával szolgált mindenkinek, tanácsait elfogadták. Köszönésben nem tudták megelőzni, mindenkit előre üdvözölt. Algyő Nagyközség Önkormányzata 1999. október 1-jén "Díszpolgár" címet adományozott részére. Csömörre kerülése után, minden év október 1-jén Algyő Napjára "haza" látogatott. Második aranymiséjét is (Csömör után) 2003. február 15-én Algyőn tartotta. 2000-ben a településnek ajándékozta Süli András algyői naiv festő három féltve őrzött festményét.

1989. május 25-étől Csömörön plébános, tanácsos-plébános, 2001-től tiszteletbeli főesperes. Csömörön is volt mit tennie. Újjászervezte az egyháztanácsot, felújíttatta a templomot, rendbe tetette a temetőt. Jutott ideje a cserkészcsapat elindítására, az immár tíz esztendős kórustalálkozó kezdeményezésére és szervezésére. A sport és a fiatalok szeretete jellemezte. "Hit és humor, és akkor halálunkig kibírjuk", "A konkrét munka minden lelkesítő beszédnél többet mond" - jelmondatai szállóigévé váltak. Csömör Nagyközség Önkormányzatának testülete is úgy értékelte, méltó a település díszpolgári címére, amelynek 2000. október 23-tól birtokosa. Első aranymiséjét nyugállományba vonulásakor, 2003. február 8-án mutatta be Csömörön.

Lehetett volna-e tartalmasabbá tenni az aktív papi szolgálatban eltöltött 50 évet? Nehezen hiszem. Félévszázadot nem lehet számokban kifejezni. Mégis ide kívánkozik néhány számszerűsített adat. 50 év alatt közel 2000 keresztelő, 1000 házasságkötés, több mint 350 000 áldoztatás, két római, egy fatimai, egy mariazelli, egy medjugorei zarándoklat, illetve számon nem is tartható hazai zarándokutak szervezése van mögötte.

Mucza Béla hosszan tartó, példás türelemmel viselt szenvedés után, 2006. július 18-án a kistarcsai Flór Ferenc kórházban hunyt el csendben. (Ki tudja, talán lehetett volna hosszabb az élete, ha 78 éves korában nem esik a plébániákat fosztogató vandál álarcos rablók kegyetlen kezeibe. A bántalmazott papokat a tettesek brutalitása sokáig sokkolta!)

Temetésére Csömörön került sor július 27-én. A római katolikus templomban ravatalozták fel. Életéért és munkájáért algyőiek, csömöriek és más településbeliek százai adtak hálát szentmiséjén. A helybéliek vállukon vitték a koporsót a templomból a temetőbe, ahol állami vezetők, egyházi méltóságok, evangélikus, baptista, református lelkészek méltatták emberi és szakmai nagyságát. Beer Miklós püspök Lukács evangéliumát idézte: "Mit keresitek az élőt a holtak között? Nincs itt, feltámadott." Mint mondta, Mucza Béla atya velünk van most is; tovább él bennünk.

A belső lelki békét kereste; segítőkészség és humor jellemezte. Soha nem akart kis csoport elkötelezettje lenni; mindenkinek egyengette az útját." Végezetül a gödöllői esperesi kerület plébánosa mondott köszönetet, amiért Mucza Béla a társuk volt. Az egész temetés olyan volt, mint amikor egy nagycsalád gyermekei szeretettel búcsúznak az atyától.

A szertartás során a Vox Amini Vegyeskar és a Katolikus Énekkar működött közre.

Gazdag, példaértékű élete útját tanulmányozva arra a következtetésre jutottam, hogy Mucza Béla jelenség volt. Kedvességével, jókedvével, humorával, bölcsességével kiérdemelte, hogy mindenki "Fatija" legyen, olyan egyházi méltóság volt, aki szeretetteli, tevékeny életével igazolta, a lelki megnyugvást már itt a Földön is el lehet érni.

Sokan valljuk: az ember jellemi gazdagságának egyik legfontosabb meghatározója az a nevelő közeg, amelyben felnő. Nos, Mucza Béla atya olyan családban nevelkedett, amely meghatározta egész életének keretét.

Hiszem, remélem, Újszász város lakóinak bizalmával nem élek vissza, amikor a jelen emlékezés keretében Mucza Béla atyától, Újszász város szülöttétől mindannyiunk nevében tisztelettel búcsúzom. Nyugodjon békében! Emlékét kegyelettel megőrizzük!

Varga Ferenc
Újszász díszpolgára