A Heves megyei Zaránk községben született 1914. 02. 05-én, és Szolnokon, a MÁV Kórházban hunyt el 1980. 05. 08-án. Szülei: Kakuk Félix és Kakuk Anna, Zaránk temetőjében nyugszanak.

Kakuk Józsefék négyen voltak testvérek: József, István, Imre és Róza. József diákéveit szülőhelyén töltötte. Az elemi/polgári iskola elvégzése után az Egri Tanítóképző Intézetben kántortanító, majd a Szegedi Tanárképző Főiskolán ének-zenetanár diplomát szerzett. Viss községben kezdte kántortanítói tevékenységét. Onnan nős emberként került Újszászra 1942-ben, ugyancsak kántortanítói munkakörbe. Az esztergomi születésű (1921. 07. 03. - Szolnok, 1992.) Csókás Ilonával kötött házasságából négy gyermekük született: Ferenc (Esztergom), Mária (Újszász), József (Újszász) és István (Szolnok). A II. világháborúban karpaszományosként(1) két esetben (1941-1942; 1945) teljesített katonai szolgálatot. 1945-ben SAS(2) katonai behívóparanccsal vonult be. Az orosz frontot is megjárta. Bombaszilánkos kar, fej, hasi sérüléseket, karlövést szenvedett. 1947-ben tért haza amerikai hadifogságból. (A hadifogolytábor a németországi olimpiai stadionban volt!) Emberi nagyságára vall, hogy a háború borzalmaitól testileg, lelkileg meggyötörve, még a hazatérés évében munkába állt, s a kántortanítói feladatok mellett aktív részese lett Újszász kulturális életének.

Emberi, szakmai kvalitása a hatvani Eucharisztikus(3) Napokra való felkészülés és lebonyolítás során vált igazán közismertté. Ugyanis az újszászi hívők 1947. 06. 07-én részt vettek a hatvani Eucharisztikus Napok ünnepségein. A kétnapos, nagyszabású rendezvényen 5 püspök, 111 település hívei voltak jelen. Újszászról a 200 hívőn kívül 50 gyermek is részt vett. (A gyermekek között voltam én is.) Kakuk József szakmai irányításával két területen is sikeresen szerepeltünk. Előadtuk: Radnóti Mária újszászi tanítónő háromrészes színművét, amely templomunk leégéséről szólt. (A történeti hűség kedvéért meg kell említenem a Pál András rajztanár által festett nagyszabású színpadi hátteret, ahogyan a toronysisak rádől a templomra, meggyújtva a fazsindely-tetőt, a tűznyelvek kiterjedését.) Kakuk József nagymértékben hozzájárult a szereplők kiválasztásához, a dalbetétek betanításához. A színpadi produkciót meg kellett ismételni, majd Újszászon is bemutattuk. Vezetésével, karnagyi tevékenységével, egyházi hangversenyen vettünk részt. Nagy szakmai hozzáértéssel, alázattal, hónapokig tartó énekpróbákkal, szövegtanulással, a "Szent vagy, Uram!" énekfüzetben talált 117 ének majd mindegyikét betanította nekünk. (Erre azért volt szükség, mert a szabadon választott ének mellett nem tudhattuk, a zsűri melyik éneket jelöli meg kötelezőként előadni.) Előadásunk sikeres volt. Kántortanítónk, zenetanárunk igen sok gratulációt, elismerést kapott.

Kakuk József sokoldalú, jó felkészült kántortanító, zenetanár volt. Hegyaljai László, római katolikus káplán közreműködésével két nagyszabású színdarabot is rendezett (1947) a leégett templom javára. Először Marton Ferenc szövegére, Huszka Jenő muzsikájára a Gülbaba három felvonásos operettet, majd Petőfi Sándor nyomán, Bakonyi Károly és Heltai Jenő szövegére, a Kacsóh Pongrác által megzenésített János vitéz daljátékot vitték színre. A község fiataljaiból alakult 30 tagú műkedvelő gárda nagy erkölcsi, anyagi haszonnal adta elő mindkét színdarabot a "Hosszú iskola" udvarán felállított pompás szabadtéri színpadon. A főszerepeket Garics Ica és Balogh Imre játszotta. A zenét Farkas Gyurka és Seres Tóni egyesített zenekara szolgáltatta. Az előadás sikerét jelezte, hogy Újszászon kétszer is elő kellett adni. Nagy dicsérettel fogadták mindkét színdarabot Tápiógyörgyén, Jászladányban és Zagyvarékason is.

A művelődési ház énekkara a martfűi kórusversenyen, az 1950-es évek végén.
Vezényel Kakuk József karnagy, a művelődési ház igazgatója

Kakuk József az 1950-es évek végétől az 1960-as évek elejéig általános iskolai igazgatóhelyettesként a művelődési házat is igazgatta.

A fentebb említett színdarabokon túl olyan produkciókat adtak elő, mint például a Kálmán Imre, világhírű magyar komponista által 1915-ben szerzett három felvonásos "Zsuzsi kisasszony", vagy Mikszáth Kálmán, a magyar kritikai realista próza nagymestere által 1901-ben írt "A szelistyei asszonyok" (Királyi kaland) színmű. Mindkét darab a Kommpártban (Bajcsy-Zsilinszky u. 22.) került bemutatásra, amely rögzített színpaddal, az MKP(4) helyi szervezete, illetve a település művelődési házaként is szolgált. A "Zsuzsi kisasszony" operettben Marton Ferenc és Bródy Miksa verse nyomán komponált "Légy az ici-pici párocskám!", vagy a "Jaj, Zsuzsikám!" magas szinten előadott énekszámok felejthetetlen, gazdag színházi élményt nyújtottak sokunk számára. Negyvenhat év távlatából, dokumentum hiányában nehéz a szereplőket felsorolni. Nagy a tévedés lehetősége. Mindezek ellenére - Csiki Pál és Balogh Regina segítségét kérve -, a Zsuzsi kisasszony szereplői: Agócs Ferencné (Valika), Almási Klára, Bakyné Ambrus Anna (Nusika), Bakó Magdolna, Csiki Pál, Egyed Tibor, Dévai Krisztina, Homonnai Gyula, Kalo Ferenc, Kerekes Ferenc, Kiss Pál, Krizsán József, Matkó Erzsébet, Simonné, Szívós László, Vágó Ilona, Zombori Ferenc voltak.

A törökök elleni harcok miatt férfi nélkül maradt szelistyei asszonyok pajzán históriáját, érdekes szép meséjét kiválóan, nagy átéléssel adták elő a Kakuk József által felkért műkedvelő színészek: Babos János, Balogh Regina, Borbás Ilona, Bakyné Ambrus Anna (Nusika), Csóti Mária, Dévai Krisztina, Juhász József, Vágó Márta. (Ha valaki véletlenül kimaradt a felsorolásból, kérem tőle / hozzátartozójától szíves elnézését!)

1948. 06. 16-án fogadta el a parlament az iskolák államosításáról szóló törvényt. Újszászon 1948. 07. 10-ével történt az iskolák államosítása. (Végrehajtását Pál Andrásnak, az államilag megbízott új igazgatónak kellett lebonyolítania!)

Kakuk József az államosítás után még évekig (1957) végezte a kántori teendőket, de zenetanárként 1963-ig működött Újszászon. 1963-tól 1976-ig Besenyszögön az általános iskola igazgatójaként tevékenykedett. Onnan vonult nyugállományba. Munkáját, emberi tisztességét ott is elismerték. Nyugdíjazása után, honvágyát kielégítve, hazaköltözött Újszászra, és a József Attila úton levő Gallai-féle házban élt feleségével élete végéig.

Kívánságának megfelelően Újszász sírkertjében helyezték örök nyugalomra. Feleségével közös sírban nyugszanak.

Kakuk József emberi magatartását, szakmai felkészültségét munkatársai, vezetői, tanítványai, az újszászi hívek elismerték, nagyra becsülték. A Munka Érdemérem bronz fokozatának tulajdonosa.

Mára már Kakuk József családja megsokasodott. Gyermekein kívül 8 unoka és 5 dédunoka is vigyázza, őrzi emlékét.

Ezúttal köszönöm meg ifj. Kakuk Józsefnek, aki családjával Debrecenben él, hogy kérésemre édesapjáról kiegészítő adatokkal, információkkal szolgált.

Tisztelt Kakuk József! Kedves Tanár Úr! Köszönjük, amit Újszászért tettél, hogy egész lényedben újszászi lettél! Emléked szívünkben megőrizzük. Nevedet az újszászi tanítók "Halhatatlanok Olvasókönyvé"-be örökre bejegyezzük. Béke poraidra!

Varga Ferenc
Újszász díszpolgára

(1) 1945 előtt Magyarországon: érettségizett, csak egy évi szolgálatra kötelezett katonák zubbonyának ujjára megkülönböztetésül varrt szalag.

(2) Névre szóló katonai behívóparancs (katonai behívójegy) a II. világháborúban, Magyarországon nem tényleges állományúak számára. A posta expressz küldeményként kezelte, címzettje köteles volt 48 órán belül bevonulni a megjelölt helyre. Nevét az első szavak: "Sürgős azonnal siess" kezdőbetűnek összeolvasásából kapta. A régi öregek szóhasználata szerint: "Siess Adolfnak Segíteni" (Adolf = Hitler keresztneve!)

(3) Magyarul: oltáriszentség. Eucharisztiában rejlik az egész egyház lényege.

(4) Magyar Kommunista Párt.