Várostörténeti múzeum

Luspay Endre, Újszász római katolikus kántortanítója, az Abaúj-Torna vármegyei Felsőnovajon(1), népes családba született 1904. 07. 10-én. Fiatalon, tüdővérzésben hunyt el Újszászon, 1940. 02. 17-én. Újszász sírkertjében nyugszik. Szülei: Luspay Kálmán (Eger, 1881-Dejtár, 1960.) zeneszerző, kántortanító és Baráth Margit, háztartásbeli voltak. "A kitűnő zeneszerző, kántor 40 évig tanította szépre, jóra az igényes zene és ének szeretetére Dejtár község népét." A település templomának falán, portréjával ellátott emléktábla őrzi halhatatlanságát. Luspay Kálmánnak számos műve jelent meg. Többek között 1921-ben ő írta az "Imádkozzunk a hazáért" című éneket. Egerben, a Katholikus Kántornak felelős szerkesztője, majd főszerkesztője volt.

Luspay Endre szülei 1903-ban kötöttek házasságot. Az életközösség gyümölcse: Endre (1904), Antal (1913), Ilona (1917), Dezső (1920) és Ferenc (1925). (Gallai Antalné Luspay Ilonáról az Újszászi Híradó 2008. áprilisi számában, "Emlékezzünk Gallai Antal iskolaigazgatóra" címmel tettem említést!)

Az elemi/polgári iskola után a Bajai Tanítóképzőbe nyert felvételt. Onnan Kalocsára, a Tanítók Házába került, s ott folytatta tanulmányait a tanítóképzőn. Végül is 1926-ban az Esztergomi Érseki Tanítóképző Intézetben szerzett kántor-tanító oklevelet. Kiváló zenei képessége révén már az érseki Tanítóképző hallgatójaként az intézet karnagyaként működött. A kántortanítói oklevél megszerzése után Kalocsán kezdte pályafutását, majd 1926-1928. között Alcsúton a Habsburg főhercegség udvari kántora lett. 1928-tól 1930-ig Nógrádludányban, 1930-tól haláláig Újszászon, a római katolikus egyház kántortanítójaként működött. Újszász időskorú lakosai közül máig sokan emlegetik, jó szívvel gondolnak rá. Földi Péter Pál 85. életévében levő, Munkás u. 10. szám alatti lakos emlékezete szerint: Luspay Endre szigorú, következetes, igényes kántortanító volt. Tisztelték, szerették munkatársai, tanítványai és a hívők egyaránt.

Luspay Endre újszászi működése mély nyomokat hagyott a településen. 1936-ban az Újszászi Tűzoltó Egylet énekkarából jó hírű egyházi vegyes kart szervezett. Egyházilag jóváhagyott könyvekből szerkesztett, 241 oldal terjedelmű Ima és Énekkönyvet jelentetett meg Szolnokon, Varga József könyvnyomdájában. A könyv ugyan nem tartalmazza a megjelenés évét, de az "Imádkozzunk a budapesti Eucharisztikus Világkongresszus sikeréért" előszó alapján következtetni lehet, hogy az 1938. 05. 25-től tartott budapesti 34. Eucharisztikus Világkongresszus(2) tiszteletére látott napvilágot. Dalszerzéssel is foglalkozott. "Csíkországi hegyek felett" című irredenta dala(3), a Turul Daloskönyv III. kötetében jelent meg. (Érdekes megjegyezni, hogy napjainkban készül a Magyar Katolikus Lexikon VIII. kötete. A szervezők többek között Luspay Endre születésének, elhalálozásának, életpályájának adatközlésében kérnek segítséget. Úgy gondolom, az Újszászi Híradóban róla írt megemlékezés erre lehetőséget kínál.)

Luspay Endre Kalocsán ismerkedett meg Rigó Mária (Kalocsa, 1908-Kalocsa, 1959.) tanítónővel, akivel Kalocsán kötött házasságot 1927-ben. Gyermekeik: Mária (1928, 6 hónapot élt), Mária (1929), Márta (1931), Lajos (1935), Kornélia (1936) és László (1938).

Örömömre szolgál, hogy nemrég sikerült találkoznom Luspay Endre egyik gyermekével, Luspay Lajossal, aki Újszászon született 1935. 02. 07-én. Luspay Lajos jól felkészülten, családi dokumentumokkal, fényképekkel érkezett az előre megbeszélt találkozóra. Úgy üdvözöltük egymást, úgy beszélgettünk, mintha együtt gyerekeskedtünk volna. Nyilván ebben benne volt, hogy néhány hónapos eltéréssel egykorúak vagyunk. Meghatódva, lelki telítettséggel, érzelemmel beszélt édesapjáról, a családjukról. Jó emlékként idézte fel gyermekkori élményeit is, hiszen 11 éves koráig, 1946-ig, Újszászon élt. Szívesen emlékezett iskolástársaira, külön is említve Fodor Gábort, Pál Juditot, Jarábik Ilonát és Privoda Györgyöt. Édesapja iránti tiszteletnek minősítette, hogy Molnár Péter, Újszász polgármestere és Nagy Kálmánné (Klárika), a település okleveles kántornője is fogadták. Nagy Kálmánné kalauzolt bennünket a Szent István római katolikus templomban, ahol nagy elődje, Luspay Endre is kántorkodott. Megtekintettük a templom sírkamráit is, ahol az Orczy-család és Oláh Károly, újszászi plébános síremlékei találhatók. Luspay Lajos életútjáról érdeklődve elmondta, hogy a zenei adottság nála is jelentkezett. Zenekarokban játszott, mégis műszaki pályát választott. A moszkvai műszaki egyetemen alagút- és földtani vasúti karon végzett 1958-ban. Ma már nyugdíjas. Nős (1957), felesége Vaszilenko Galina. Gyermekeik: Rita (1958), Mária (1960) és Ildikó (1962.) Nyolc unokájuk van.

Ezúttal is megköszönöm Luspay Lajos értékes információit, amivel nagymértékben gazdagította édesapja és családja életútjának megismerését.

A Luspay család mélyen, jó talajban gyökerező családfa lett. Napjainkig 4 unoka, 7 dédunoka és 19 ükunoka vigyázza, őrzi Luspay Endre és Rigó Mária emlékét.

A Luspay Endre, Újszász egykori neves kántortanítójáról való megemlékezés befejező soraihoz kerestem a nagyságához méltó, illő szavakat. Füst Milán költő, dráma- és regényíró egyik mondatát hívtam segítségül: "Az országnak, a hazának egyik legfontosabb kérdés az, hogy ki neveli, és hogyan neveli a jövendő generációt." Nos, Luspay Endre emberi tisztaságát, szakmai felkészültségét, kántortanítói elhivatottságát nem lehet megkérdőjelezni. Újszász időskorú lakossága, akik még ismerték, állítják: Luspay Endre kántortanító jól nevelte Újszász jövő nemzedékét.

Egyes települések lakói tanítók emlékkönyvvel, tanítók fájával örökítették meg a neveléssel, a neveléstudománnyal foglalkozó személyeket az utókor számára. Remélni szeretném, hogy a tanítók, óvónők emlékműve egyszer Újszászon is megvalósul, s a halhatatlanok emlékkönyvében olvashatjuk Luspay Endre kántortanító nevét is. Élete, emléke közénk tartozik, az utókor tisztelegve róla emlékezik. Béke poraira!

(1) Felsőnovaj önálló községnek alig volt 300-nál több lakosa, amikor Felsőnovaj, Alsónovaj és Idrány 1936-ban egyesült. Az összevont települések neve Novajidrány lett 1500 körüli lakossal. Novajidrány Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik.

(2) Az oltáriszentség tiszteletére rendezett nemzetközi katolikus ünnepség. Az oltáriszentség a keresztény mise központi része.

(3) A két világháború közötti soviniszta, a trianoni békeszerződéssel elcsatolt valamennyi terület mindenáron való visszaszerzésére irányuló törekvés, mozgalom.

Varga Ferenc
Újszász díszpolgára

Nagy Kálmánné és Luspay Lajos

Varga Ferenc és Luspay Lajos