Várostörténeti múzeum

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés alapjaiban rengette meg Magyarország és az itt lakó emberek sorsát. Az elcsatolt területeken élők, akik nem kívántak nyelvet, közigazgatást, pénznemet és létformát változtatni, maradék vagyonkájukat vasúti tehervagonokba rakva érkeztek meg a „csonka” Magyarországra. Az egyébként is súlyos válsággal küszködő fővárosi vezetés jobb híján pályaudvarok környékére irányította a lakhelyül szolgáló vasúti kocsikat, majd ismeretlen elv alapján vidéki települések vasútállomásait jelölte ki ideiglenes tartózkodási helyként. Különös jelenség, hogy a menekülteket több helyen és gyakran ellenségesen fogadták. Ők lettek az 1001. probléma, végleges elhelyezésükre közel két esztendőt kellett várni. Polgári szervezetek jótékonysági akciókkal, pénzgyűjtéssel igyekeztek segíteni a vagonlakókat. Volt, aki visszatért szülőföldjére, mások külföldön keresték boldogulásukat. Az Újszász történetében felbukkanó neveket ismerve, néhány család itt telepedett le.

Az egyébként is forráshiányos újszászi helytörténetírás egyetlen szóval sem emlékezik meg az eseményekről. Nyoma sincs a hivatalos levelezésben, de a községi képviselő-testületek jegyzőkönyveiben sem. Pedig az Újszászon megjelent közel száz áttelepülő élelmezése, egészségügyi ellátása komoly feladata lehetett a helyi közigazgatásnak. Meddig éltek vagonokban ezek az emberek, a családokat befogadta-e az újszászi társadalom és a környékbeli kiterjedt tanyavilág? Netán itt élő rokonaiknál húzhatták meg magukat? Talán soha nem derül ki. A közelmúltban jelent meg Dékány István Trianoni árvák című könyve, melyben megtaláljuk az Erdélyből Újszászra érkezett „vagonlakó” magyarok nevét, foglalkozását, származási helyét, érkezésük napját, illetve az egyes családok létszámát. Az adatokat a Trianon 100 MTA Kutatócsoport engedélyével közöljük:

Foglalkozásuk – néhány kivételtől eltekintve – vasúti alkalmazott, akiktől hűségesküt várt Románia. A dátumok alapján csak két alkalommal érkezett nagyobb csoport Újszászra: 1921. március 10-én és július végén. A listában kétszer szerepel Joó Pál neve. Esetleges azonosságuk sem zárható ki. A híradások szerint Joó Pál nevű vasutast Lökösházáról utasították ki július 21-én, majd egy szintén Joó Pál nevű váltókezelőt Szolnokról július 27-én.

A lista közlésével csak annyit tehettünk, hogy Újszász történetének egy üres oldalát írjuk tele eddig nem ismert adatokkal. Szép és nem könnyű feladata lehet a város helytörténeti kutatóinak (ha lesznek ilyenek) a családsorsok felderítése. A listában felsorolt személyek Újszászon élő leszármazottaitól örömmel fogadunk minden információt, dokumentumot, fényképet!

A Trianoni Békeszerződés következményeiről a Trianon 100 MTA Kutatócsoport web oldalán olvashatunk cikkeket: https://trianon100.hu

Jánoska Antal

Valahol Magyarországon, 1921-ben: vasútlakók a pályaudvaron. (Forrás: www.ArtNews.hu)