Napjainkban úton-útfélen találkozunk olyan autókkal, amelyek visszapillantó tükrén ott függ a rózsafüzér. Olykor templomban, plébánián érdeklődnek emberek: hol lehet rózsafüzért vásárolni?

Megmondom őszintén, hogy vegyes érzelmekkel fogadom az ilyen érdeklődőket: olykor örömmel, olykor fájdalommal. Örömmel, mert az érdeklődés az imádkozás vágyát fejezi ki, de a fájdalomnak is oka van, mert gyakran megesik, hogy akik rózsafüzért akarnak venni, azoknak sajnos halvány fogalmuk sincs arról, hogy tulajdonképpen mi is az. Olykor úgy tűnik, hogy valami csodaszernek gondolják, ami megvéd minden közlekedési balesettől, úgy, hogy ha ott van a rózsafüzér, akkor lehet akár ittasan, vagy 150 km/h-val száguldani, nem lesz semmi baj.

Természetesen a rózsafüzér felfüggesztése – önmagában – nem csodaszer. Valójában mire való ez az igen régi és a hívő emberek körében jól ismert eszköz? Maga a rózsafüzér igen-igen régi imaforma. Egyes vélemények szerint közel egyidős az Egyházzal. A viszonylag sokak által ismert és nagyjából ma is imádkozott rózsafüzér ima nagyobb fokú elterjedése Szent Domonkosnak és rendjének nevéhez fűződik. Mai formáját V. Piusz pápa (1566-1572) hagyta jóvá. És ezt a formát bővítette némiképp Boldog II. János Pál pápa 2002-ben megjelent Rosarium Virginis kezdetű levelével. A rózsafüzér – mint tárgy – különböző anyagokból készülhet: fa, növényi magvak, amelyek tulajdonképpen az imádságok számolását szolgálják.

A gyakorlatban úgy használják, hogy kézbe véve a füzér keresztjét, elimádkozzák az Apostoli Hitvallást, más szóval a Hiszekegyet, majd az első különálló szemet fogva a Miatyánkot, majd a következő 3 szemet fogva egy-egy Üdvözlégyet – Jézus neve után egy fohásszal, majd ismét egy Miatyánk következik, majd 10 Üdvözlégy, amely ötször ismétlődik, és így „áll össze” az öt un. „tized”. Mindegyik tizednél az Üdvözlégyek közepén – Jézus neve után – egy ún. „titok”, vagyis Jézus életének egy-egy eseménye kerül megemlítésre, Jézus születésének előzményeitől, nyilvános működésén és szenvedésén, feltámadásán át, egészen Szűz Mária mennyben történt megkoronázásáig.

Ha valaki csak úgy „belecsöppen” egy rózsafüzért imádkozó közösségbe, nagyon lehet, hogy az egészet monoton imaismétlésnek ítéli meg, holott ez az imaforma egy nagyon szép módja a szemlélődő imának, amely gyakorlatilag Jézus egész életét átöleli. Ez az imaforma egy nagyszerű kifejezési formája mindenekelőtt a Jézus iránti szeretetnek, de ugyanakkor a Szűzanya iránti tiszteletnek is.

Újszászon és szerte a világon a templomokban október folyamán esténként összegyűlik a híveknek egy kis csapata, hogy együtt imádkozzák ezt a szép imát. (Újszászon – kedd kivételével – minden este 16.40-től kb. 17.30-ig). Erre is szeretettel várunk mindenkit.

A rózsafüzérről természetesen még nagyon sokat lehetne írni, de ez már túlontúl terjedelmes lenne. Kérem, fogadják szeretettel ezt a rövid összefoglalást.

Meg kell még jegyeznem azt is, hogy templomunkban október 9-én, vasárnap de. 10 órai kezdettel igen jelentős eseményre kerül sor: dr. Varga Lajos váci segédpüspök atya megáldja a templomunk szentélyét lezáró – a Szűzanyát a gyermek Jézussal ábrázoló – ablakot, melynek felújítását városunk önkormányzata is támogatta, de ekkor kerül sor a Család Éve alkalmából azon testvéreink ünnepélyes megáldására is, akik 10, 25, 50, vagy 60 évvel ezelőtt kötöttek házasságot templomunkban. A szentmisén és az azt követő zenés áhítaton közreműködik a jászalsószentgyörgyi és jánoshidai templom egyesített kórusa, Menyhárt Anna kántor-karnagy vezényletével. Mindenkit szeretettel várunk.

Miklós János plébános