Várostörténeti múzeum

Újszászi "Magvetők"

"Kíséreljétek meg ezt a földet egy kicsit jobb állapotban hátrahagyni, mint ahogy találtátok."

Bi-Pi

A cserkészet, mint gyermek- és ifjúság nevelő mozgalom megalapítása az angol lord Robert Stephenson Baden-Powell (Bi-Pi) tábornok nevéhez fűződik. 1908-ban hozta létre Londonban az első cserkészcsapatot, melyet hamarosan százak és ezrek követtek világszerte. Magyarországon 1910-ben alakultak az első csapatok, 1912. december 28-án Budapesten pedig létrehozzák a Magyar Cserkészszövetséget. 1919 őszén az első leány csoportok szerveződtek. A valláserkölcsi alapon álló, a jellemépítés, az önzetlenség és természet szeretetének gyakorlását is valló mozgalom a 2. világháború idején érte el népszerűségének csúcsát Magyarországon. Ekkor a cserkészek száma 889 fiú csapatban 54 000, közel 300 leány csapatban 12 700 fő volt. A háborút követő politikai változások hatására 1948. június 27-én megszűnt a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége, a Leánycserkész Szövetség is csak decemberig működhetett. A cserkész mozgalom öt évtizedes kényszerű szünet után 1998-tól éledt újjá.

Az újszászi cserkészélet résztvevőiről Nagy József mesélt. Visszaemlékezése és korabeli dokumentumok alapján tudjuk felidézni a kis csapat történetét. Az újszászi 928. sz. Magvető cserkészcsapat 1946 tavaszán alakult az egyházközség támogatásával. Parancsnoka Kiss Ferenc MÁV tiszt, képzett cserkészvezető lett. A cserkészek aktívan részt vettek a községi társadalmi munkában, és Oláh Károly plébános úr irányításával a templom körüli rendezvények szervezésében. 1946 nyarán 32 fővel Szokolyán táboroztak, majd 1947 nyarán Tihanyba, 1948-ban Lillafüredre vitték az ifjakat. A cserkész egyenruhában a vasúthoz vonuló kis csapat látványa mindig nagy feltűnést keltett. A Magvetők a régi postahivatal udvarának melléképületében találtak helyet maguknak, ahol felszereléseiket tartották. Sportfoglalkozásokra a közeli levente pályára vonultak át. A cserkészcsapat tagja volt Nagy József mellett többek között Császár László, Földi Pál, Király Ferenc és Mészáros Pál.

A történelmi időszak közigazgatási bizonytalanságára utal az a körülmény, hogy Újszász elöljárósága 1946. augusztus 28-án jelentette Szolnokra a járási főjegyzőnek, hogy a községben működő cserkészcsapatot felszámolták. (Hasonló jelentést küldött Varga István főjegyző az Újszászi Katolikus Leánykörök Szövetségének - KALÁSZ - feloszlatásáról is.) A fentebb ismertetett előzmények hatására 1949. augusztus 1-jén az egyházközség is kimondta a Magvető cserkészcsapat feloszlatását. A kis csoport egyéb tevékenységéről írásos dokumentumot, illetve fényképet nem találtam.

Újszászi díszpolgárok

Repülnek fejünk felett az esztendők. 70-80 év távlatából ma már senki sem emlékszik a község egykoron ünnepelt díszpolgáraira. (A maiakra vajon emlékezni fognak néhány évtized múlva?)

Az abonyi járás főszolgabírájának 1956/921. sz. rendelete intézkedett arról, hogy Újszász község díszpolgárává válasszák a 75 éves gróf Apponyi Albertet. A képviselő-testület május 21-én "egyhangú lelkesedéssel" határozatot hozott erről (46/921), az országos ünnepségen ő azonban nem képviseltette magát. A falu főutcáját - az egykor Jászberénybe vezető utat (ma Nagy út) - gróf Apponyi Albertről nevezték el. A jeles politikus életéről a Magyar országgyűlési almanach 1931-1936. évi kötete 13 oldalon emlékezik meg, és őt "A legnagyobb élő magyar" jelzővel tüntette ki.

A gróf 1846. május 29-én született Bécsben, gróf Apponyi György udvari kancellár és gróf Sztáray Júlia fiaként. 1872-től konzervatív politikusként vett részt az országgyűlés munkájában. Kétszer volt vallás- és közoktatásügyi miniszter, és kiváló szónoklataival szerzett megbecsülést nevének. 1920. január 16-án gróf Apponyi vezette a magyar delegációt a párizsi béketárgyalásokon. De angol, francia és olasz nyelven elmondott beszédében hiába érvelt a diktátum esztelen túlkapásai ellen. Apponyi népszerűségét és műveltségét a trianoni béke revíziójának érdekébe állította, és Magyarországot képviselte a Népszövetségben. 1933. február 7-én Genfben hunyt el. Gróf Apponyi Albert 52 éven át volt Jászberény országgyűlési képviselője.

* * *

1933. április 30-án Lehoczky Gábor főjegyző javaslatára Újszász község képviselő-testülete az alábbi díszpolgári oklevelet fogalmazta meg: "Újszász község közönsége nevében tudtára adjuk azoknak, akiket illet, hogy a község képviselő testülete 24. számú kgy. határozatával méltóságos dr. Niamessny Mihály urat, a kerület országgyűlési képviselőjét, m. kir. kormányfőtanácsost, ügyvédet a község lakossága iránt tanúsított jósága, a lakosság és község érdekében kifejtett érdemdús működése elismeréséül mély tisztelete és hálája jeléül a község díszpolgárává választotta és erről ezen iratot örök emlékezés képen kiadta."

Dr. Niamessny Mihály Temesváron született 1875. augusztus 25-én. Ügyvédi oklevelet 1899-ben szerzett Budapesten. 1910-től a Temes megyei Lippa országgyűlési képviselője volt. 1919-ben Erdély elcsatolása után Budapestre költözött. Több uradalomnak lett jogigazgatója és Tisza István unokáinak jogi képviselője. Megírta A magyar parlamentarizmus 1867-1918 című munkáját. Tagja volt a Tisza István társaskörnek és a Tisza István emlékbizottságnak. Egységpárti programmal lett Abony országgyűlési képviselője 1931-1935. között. 1960-ban hunyt el. (Előde e tisztségben Neppel Gyula volt, utóda pedig Baky László nyugalmazott csendőr őrnagy, akit a népbíróság ítéletére háborús bűnösként Budapesten végeztek ki 1946. március 29-én.)

Banai Ferenc javaslatára díszpolgárrá választásáról táviratilag értesítették Niemassny Mihályt. A dokumentumokból azonban nem derül ki számunkra, hogy mit is tett választókörzetének lakóiért a képviselő úr.

Jánoska Antal