Várostörténeti múzeum

Az újszászi iskolák, tanítók archív anyagait kerestem. Szabó Győző, az Újszászi Nevelési Központ igazgatójának tájékoztatása szerint senki nem tudja, hol vannak a régi anyagok. A sok költözés miatt dobozokba kerültek, valamelyik raktár mélyén lapulnak.

Meggyőződésem - ismerve az Újszászi Nevelési Központ vezetőinek agilitását, tettrekészségét -, hogy megtalálják a módját, hogy az iskolai és óvodai archív anyagok porosodó helyükről előkerüljenek, kutathatók legyenek. Sőt, talán egyszer annak is eljön az ideje, hogy az újszászi iskolák, óvodák történetét valaki/valakik megírják, mint tették azt Zagyvarékason, Jászfényszarun és több településen. Jászfényszarun még arra is képesek voltak, hogy tanítók emlékkönyvével, illetve tanítók emlékfájával örökítsék meg a halhatatlan nevelők emlékét.

Újszász közigazgatási területén közel 160 éve iskola, óvoda pedig több mint 110 éve működik. Kutatásom szerint ez idő alatt mintegy 220 tanító, illetve óvónő végzett, illetve végez nevelő-oktatómunkát.

Őszintén bevallom, nehéz volt Schader Edéről, a település egykori igazgató-tanítójáról, majd címzetes igazgatójáról(1) dokumentumokkal alátámasztott hiteles adatokat, információkat gyűjteni.

Itt köszönöm meg mindazoknak, akik segítették munkámat. Külön is kiemelem és köszönöm: Kollár Imrének (Egység út 32.), Varga Jánosnak (Erkel Ferenc út 15.), Jánoska Antalnak (Budapest), Nagy Kálmánné kántornak és Szekeres Istvánnénak (Dózsa György út 13.) értékes, hasznos információikat.

Balról jobbra: Schader Ede, Szilvásiné Szabó Margit, Pál András és Kakuk József

Schader Ede, Újszász Római Katolikus Állami Népiskola igazgató-tanítója, majd címzetes igazgatója, Bártfa(2) városban született 1889. 02. 02-án, és Újszászon hunyt el 1963. március 20-án. Temetésére nagy részvétnyilvánítás mellett március 23-án került sor. A temetési szertartást Bartos Márton tartotta. A Schader házaspár utolsó lakhelye Újszászon, egykoron a Valter József tulajdonát képező, Tápiógyörgyei út 3. szám alatti albérleti lakás volt. (Korábban a Bakó soron laktak.)

Schader Ede Zimányi Jolán tanítónővel kötött házasságot. A házasság gyermekáldás nélkül maradt. Az igazgató úr az újszászi temetőben, a "J" parcella, II. sor 20-as sírhelyen nyugszik. Síremlékén olvasható: "Emléke szívünkben él!" Megnyugtató, hogy volt tanítványainak egy csoportja a sírját 1995-ben, 2010-ig terjedő időre megváltotta, nyugvóhelyét kegyelettel ápolja. A pénzügyi fedezetet Molnár Illésné Barta Irén gyűjtötte össze. (Ezzel Schader Ede igazgató úr síremlékét nem fenyegeti az a veszély, amely dr. Kossúth László neves orvosunk esetében megtörtént!)

Zimányi Jolán túlélte az igazgató urat. Elbeszélések alapján az özvegyet keresztlánya Újszászról elköltöztette, és élete végéig gondoskodott róla. Egyesek tudni vélik, hogy Cegléden hunyt el, az ottani temetőben nyugszik.

Schader Ede tanítói pályafutása Újkécskén(3) indult. Feleségével 1913-ban pályáztak az újszászi tanítói állásra, és nyerték el azt. Így lett a településen kántor-tanító, majd Géczy János iskolaigazgató után igazgató-tanító, illetve 1944-től a katolikus iskolában címzetes igazgató.

Schader Ede neve ritkán fordul elő a helyi képviselő-testületi jegyzőkönyvekben, dokumentumokban. Néhány közéleti tevékenysége azonban konkrétan tetten érhető.

Élünk még jó néhányan, akik máig szívesen emlékezünk igazgató-tanítónkra, a Bajcsy-Zsilinszky úton levő egykori iskola névadójára.

Az igazgató úr színes egyéniség volt. Nagy vadász hírében állt. Hogy mi a vadászat? Széchenyi Zsigmond szerint: "Vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás."

Schader Ede 1921-ben a község által meghirdetett vadászati jog bérbeadásának pályázatára 9200 koronás ajánlatot tett, amit két évre elnyert. Ezzel teljes körű vadgazdálkodási tevékenységet folytathatott. A vadászati jog bérbevételének megszűnése után is vadászott. Egyesek szerint: bérvadászati szerződéssel folytatta hobbiját, ami csak meghatározott fajtájú és számú vad elejtésére biztosított jogot. Vadászati élményeit esetenként átmentette az iskolai tanóráira. A természet és a vadállomány harmonikus összhangjáról, kölcsönhatásáról szóló históriáit a tanítványai örömmel hallgatták. A vadászatban jó partnere volt Balogh Kálmán kántortanító és Valter József.

Schader Edének és vadásztársainak sok esetben volt vadfelhajtója Kollár Imre és Varga János, akkor fiatal gyerekek. Ezekről szóló élményeik gazdagok, érdekesek.

1925. 05. 24-én, a járási főszolgabíró rendeletére, Újszász képviselő-testülete bizottságot állított fel Újszász utcáinak, köztereinek magyar vonatkozású nevekkel való ellátására. A bizottság tagjai voltak: Schader Ede, Bakó Gergely, Halász József, Banai Ferenc, Géczy János és Chwosztik József. Javaslataikról, illetve azok megvalósításáról nem maradt feljegyzés. Nagyon elképzelhető, hogy Schader Ede volt a bizottság vezetője. A bizottság által javasolt korabeli utcanevek a mai napig nagyrészt megmaradtak. Egy 1925. évi térképvázlat alapján az alábbi szakaszokat vették fel a községi úthálózatba: Brunti út, a Tápiógyörgyei út folytatása a vasúton túl; Jászberényi út, a Nagy út folytatása Jánoshida-Jászberény felé; Kutyinai út, a Nagy úttól a Tápió torkolata felé; Vasút út (Orczy út); Szolnoki út, a Hunyadi út és folytatása a Zagyva-hídig.

Újszász első sportegyesülete, az UTE (Újszászi Testedzők Egyesülete) 1925-ben alakult. Elnöke Balogh Kálmán kántortanító volt, de mellette szorgoskodott a két világháború között Schader Ede, az UTE egyik alapító tagjaként.

Schader Edét az 1938 februárjában újjáalakult Egyházközösségi Munkás Szakosztály (EMSZO) társelnökévé választották. Az EMSZO működéséről nem sikerült érdemi információkat szerezni. Bizonyára a politikai helyzet jobbra tolódása nem hagyott életteret egy munkás szakosztály működésének még akkor sem, ha az egyházközösségi volt. (1938-ban látogatta meg Horthy Miklós kormányzó Adolf Hitlert, ugyanebben az évben két zsidótörvényt is jóváhagyott a magyar országgyűlés!)

Schader Ede igazgató-tanító tevékenységével összefüggésben késztetést éreztem, hogy belenézzek az újszászi népiskolai, illetve általános iskolai tanulmányi értesítőmbe. Úgy gondolom, Schader Ede működésének egy időszakáról hasznos tanulságokkal, hiteles forrásokkal szolgál az olvasó, elsősorban a fiatalabb korosztály számára. Nos, az 1942. évi Katolikus Népiskolai Tanulmányi Értesítőm első- és hátsó borítójának belső oldalán 14 pontban összefoglalva olvasható "A katolikus gyermek életrendje". (Varga János: "60 év elteltével" cikkében, amely az Újszászi Híradó 2009. februári számában jelent meg, a l4 pontot tételesen felsorolja.) Mint népiskolai tanulónak a "törzslapja", minden fontos személyi adatot tartalmaz, még azt is, hány évig jártam óvodába, mikor oltottak először és újra, stb.

A törzslapot Schader Ede igazgató-tanító írta alá, és "ÚJSZÁSZ RÓM. KAT. ELEMI NÉPISKOLA 1913" körpecséttel látta el. Harmadik osztályig (1944/1945) Schader Ede igazgató írta alá az évenkénti tanulmányi bizonyítványomat. 1945/1946-ban Gátszegi Zsuzsanna, 1946/1947-től 1949/1950-ig pedig Pál András. Érdekes a körpecsét dátuma. Schader Ede és felesége 1913-ban megnyert pályázattal kerültek Újszászra!

A tanulmányi értesítőt, mint egy ellenjegyzésként, rendre a mindenkori osztályfőnökök írták alá. Az első tanévben nem volt osztályozás. A második tanévben Bardócz Endre, harmadiktól a negyedik osztály közepéig Radnóti Mária, negyedik osztály második félévében Illés Gergelyné, ötödiktől hetedikig Kaszab Sándor, nyolcadik osztályban Gallai Antal tanító-osztályfőnökök aláírásai találhatóak mind a félévi, mind a tanévvégi bizonyítványban. (1944/1945. iskolai év első felében, a háborús események miatt nem volt osztályozás!)

Oláh Károly plébános visszaemlékezése szerint az 1944-1947 közötti időben az alábbi tanítók működtek a település közigazgatási területén: Schader Ede címzetes igazgató, Pál András(4) igazgatóhelyettes, Kakuk József kántortanító, Neller István, ifj. Bardócz Endre, Szilvási Béla, Polónyi Margit, Pongrácz Anna, Radnóti Mária, Szilvási Béláné. Neller István és Szilvási Béla elestek a háborúban, helyükre Gonzales Bélát és Kaszab Sándort választotta a katolikus iskolaszék 1946-ban. Illés Gergely volt az egy tanerős állami tanító a katolikus iskolában, de őt, mint leventeoktatót elhurcolták (sosem láttuk többé). Helyébe az állam Gátszegi Zsuzsannát nevezte ki. Mohi Lajost, a nagykerti iskola igazgató-tanítóját szintén elhurcolták, őt sem láttuk többé; felesége volt a második tanerő. Mohi Lajos helyébe a községi iskolaszék Seres Istvánt választotta meg ugyancsak 1946-ban. A göbölyjárási uradalmi osztatlan iskolában Bencze Mária volt a tanítónő, de ő, ahogy a front Újszászhoz közeledett, Budapestre távozott. 1947-ben került a katolikus iskolába Járó Magdolna, Pál Andrásné, Tasnádi Kálmán és előbb helyettesítési megbízással, később véglegesítéssel Mucza Margit. A Göbölyjárásba bizonyos Schwáb házaspár került. Ugyanakkor az állam Schwáb házaspár férj helyébe kinevezte Illés Gergelynét, Gátszegi Zsuzsa helyébe pedig Juhász Irént.

1948. 06. 16-án fogadta el a parlament az iskolák államosításáról szóló törvényt. Újszászon 1948. 07. 10-ével történt az iskolák államosítása. Végrehajtását azonban már nem Schader Edének, hanem Pál Andrásnak, az államilag megbízott új igazgatónak kellett végrehajtania.

Az igazgató-tanító úrról elnevezett egytantermes Schader-iskolát 1907 táján építették, amely később két tanteremre bővült. Úgy érzem, a Schader- és az Illés iskolák lebontásával szegényebbek lettünk, egy nagy történelmi korszak zárult le előttünk. Korosztályunkban kitörölhetetlenül, mélyen él a fenti iskolák emléke.

Némi vigaszt jelenthet, hogy az önkormányzat 2007. júniusi testületi ülésén Normann László(5) érdekes és helytörténeti jelentőségű dologra hívta fel a figyelmet. A régi iskolai épületek bontása és az új CBA áruház építése kapcsán azzal a kéréssel fordult a képviselők felé, hogy őrizzék meg az iskolakonyha óvoda felőli sarkán álló hatalmas öreg tölgyet. Indoklásként elmondta a fa ültetésének történetét. 1929. 10. 06-án, az aradi vértanúk kivégzésének 80. évfordulóján, az akkori negyedik elemisek Schader Ede tanító vezetésével facsemetét ültettek az iskola sarkán a hősök emlékére. A tölgy azóta hatalmasra nőtt, de ültetésének eredete feledésbe merült. Újra eltelt 80 év. Az akkori negyedikes kisiskolások közül már csak négyen élnek(6). Normann László, a 160. évforduló közeledtével emléktábla elhelyezését javasolta, melyet a képviselő-testület örömmel fogadott(7).

A 80 éves tölgyfa (Fotó: Fehér Judit)

A facsemete erős, magas törzsű, nagy lombú fa lett, Újszász város egyik legjellegzetesebb "eligazító" pontja. Bizonyosra veszem, Batthyány Lajos és a 13 aradi vértanúk kivégzésének 160. évfordulójára elkészül az emléktábla, ami egyben Újszász gyér köztéri műalkotásait is gyarapítja.

Ezúttal is megköszönjük Norman László értékes helytörténeti visszaemlékezését, Schader Ede emlékének erősítését.

Schader Ede kiérdemelte, hogy nevét megőrizzük a jelen és az utókor számára. Messziről indult. Sokoldalú, szakmailag jól felkészült, bölcs, előrelátó pedagógus volt. Fél évszázadig élt, dolgozott Újszászon. Neve összeforrott a település iskolai helytörténetével. A település sírkertjében alussza örök álmát. Munkája nem volt hiábavaló. Feleségével együtt jelentősen hozzájárult a település szellemiségének gyarapításához, az itt élők tudásának fejlesztéséhez. Városunk történetében érdemük örök és elévülhetetlen.

(1)aki valamely hivatalnak, méltóságnak csak a címét viseli (például: egyetemi, főiskolai tanár, iskolaigazgató).

(2)64 vármegyés, történelmi Magyarországon, Sáros vármegyében, Tapoly egyik tágulatában fekvő Bártfa város, ma: Bardejov szlovákiai város.

(3)Tiszakécske város szerves része.

(4)Újszász, 1898. 08. 05. - Újszász, 1974. 10. 23.

(5)Újszász, 1920. 10. 10.

(6)időközben Vágó József elhunyt, már csak hárman élnek: Normann László, Nagy József és Homonnai Imre.

(7)Fehér Judit: "Emlékfa" (Újszászi Híradó XVII. évf. 7. szám - 2007. július).

Varga Ferenc
Újszász díszpolgára