Várostörténeti múzeum

Újszász mezőgazdasága a XIX. században marhatenyésztéséről, illetve az Orczyak méneséről volt ismert országszerte. Aztán - és ez már a XX. század - gabonatermesztése, cukorrépája jelentett biztos megélhetést az itt lakóknak. Két példát kiragadva a korabeli hírlapok tudósításaiból bizonyítjuk most, hogy buzgó gazdálkodók laktak itt, akik a baromfitenyésztésben, illetve méhészkedésben jeleskedtek. (Nem szólunk itt a sok névtelen, ám hasonlóan szorgalmas gazdáról.)

A Jász-Nagykun-Szolnok hetilap 1904. október 2-án Hírek rovatában baromfi kiállításról számolt be. Miskolcon rendezték meg az országos baromfi kiállítást, melyen sajnálatos módon szolnoki tenyésztők nem vettek részt, de a közeli Újszász községből megjelent "...Kubinyi Béla baromfi tenyésztő mintegy 150 példány orpingtonnal tisztán fehér és aranysárga színekben. A ritka szép példányok a kiállítás egyik legszebb és a közönség figyelmét megragadó csoportját képezik. Igen valószínű, hogy az újszászi orpingtonok elsőrendű díjjal térnek vissza otthonukba, ha ugyan a kiállításon jelentkező vevők szét nem hordják őket a szélrózsa minden irányában. Mert a kitűnő faj most általános keresletnek örvend."

A tájékozatlan olvasóban két kérdés merülhet fel a cikk olvasása közben. Mi az orpington? Ki volt Kubinyi Béla - honnan jött és hová tűnt el Újszászról?

Orpington

Az első kérdésre a baromfitenyésztés irodalma adhat választ. E jellegzetes tyúkfajtát az angliai Orpingtonban élő William Cook tenyésztette ki az 1880-as években. Hidegtűrő, jó hús- és tojáshozamú fajta, 3-5 kg súllyal, évi kb. 180 darab tojással. Az orpingtonok napjainkig tartó népszerűségét jelzi a Kondoroson 2009. január 31. - február 1. között megrendezett nagyszabású baromfikiállítás és az első önálló Orpington-kiállítás külföldi tenyésztők részvételével.

A második kérdésre csak részben tudunk választ adni. Kubinyi Béla Újszász állomásfőnöke volt kb. 1893-1915. között. 1912-ben főellenőrré nevezték ki. Szenvedélye volt a nyúl- és baromfitenyésztés. Olyan magas fokra emelte ezirányú tevékenységét, hogy az 1896-ban megjelent Magyarország vármegyéi és városai című leírásban is megemlítik - nevét tévesen Kubinyi Endrének írták - fajbaromfi- és nyúltenyészetét. (Némi ellentmondás, hogy az 1896. évi Tiszti címtár Geszner Vilmost jegyzi állomásfőnökként.) Az 1912-ben Újszász vasútállomásról készült térkép Kubinyi gazdaságát a mai építőanyag telep helyén jelöli "állomási főnök állattenyészete" megnevezéssel. Az állomásfőnök ügyeivel többször foglalkozott a helyi Tarsoly folyóirat. Ugyanis visszaélés miatt feljelentést tett ellene Vígh György újszászi lakos, a MÁV-tól elbocsátott alkalmazott. A Tarsoly cikkírója szerint nem az első ilyen ügye volt az állomásfőnöknek. (Végül a feljelentőt marasztalta el a bíróság.) Továbbá vizsgálták, hogy Kubinyi MÁV talpfákat használt-e baromfitenyészetének óljaihoz. Mai ismereteink ennyit engednek elmondani Kubinyi Béla újszászi tartózkodásáról. Nem tudjuk, hogy honnan jött és hová ment Újszászról. Talán a T. Olvasó segítségével hamarosan ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk!

1907-ben Pécs városa adott otthont az éves Mező- és Erdőgazdasági, Ipari- és Művészeti Országos Kiállításnak. Mint azt a korabeli sajtóközleményekből megtudjuk, valóságos éremeső hullott a résztvevőkre, ugyanis 1101 kiállító részesült elismerésben. A kiállítási érmek mellett díjakat osztott ki az Oszágos Iparegyesület, az ipar és kereskedelemügyi-, a vallás és közoktatásügyi- és a földművelésügyi miniszter. A kitüntetettek között találjuk Balla Kálmán újszászi méhészt is. ő a földművelésügyi miniszter ezüstérmét vehette át. Balla Kálmán nevét uradalmi kasznárként ismerjük a korabeli dokumentumokból. 1911-ben már nem aktív, de a község gazdasági szaktekintélyének tartja a Tarsoly. Nevét a Természettudományi Könyvkiadó Vállalat tizenharmadik, 1908-1910. évi ciklusának pártoló tagjai között is említik.

Jánoska Antal