Várostörténeti múzeum

Az 1860-as esztendő Magyarországa a vesztes szabadságharc nyomasztó hatása alatt élte napjait. Januárban meghalt Bolyai János matematikus, áprilisban Széchenyi Istvánt gyászolta a nemzet. A világpolitika talán legfontosabb eseménye volt, hogy Abraham Lincoln lett az Egyesült Államok elnöke. Újszász birtokosa, báró Orczy György a nyári időszaktól eltekintve Pesten töltötte napjait. A Nemzeti Színházban fenntartott páholyában és Úri utcai szalonjában a társasági élet egyik hangadója volt. Andor fia gazdálkodott az újszászi birtokon, Béla pedig politikai pályára készülve, tanulmányutakat tett Európában. 1865-ben az abonyi körzet képviselőjéül választották. Orczy Béla szívesen vett részt vadászatokon. Itt szerzett tapasztalatait, élményeit 1857-1863 között a Vadász- és Versenylapban közzétett cikkeiben olvashatjuk.

Báró Orczy György díszmagyarban
(Orczy György /Pretoria/ tulajdona.)

A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére a Kecskeméti Megyehatóság szolgabírói hivatala 1860. június 14-én küldte ki Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye községeinek A községi társadalmi élet általános és rendkívüli jelenségeinek részletes statisztikai leírása című felhívását. Újszászon Nagy Károly jegyző és Varga János bíró tett eleget a kötelezettségnek, és lelkiismeretesen igyekezett a XXXIX pontban felsorolt kérdésekre választ adni. A jelentésből megismerhetjük Újszász község korabeli viszonyait.^* A korábbi cikkeinkben már hangsúlyozott, mérhetetlen szegénység feltűnik a statisztikai jelentés lapjain is.

A község 359 házában 2979 személy lakott. 2660 római katolikus, 307 református, 4 evangélikus és 8 zsidó. "Nemzetiségre és nyelvre nézve mind tiszta magyar." Az elöljáróság tisztségviselői voltak ekkor (zárójelben osztrák forint értékben számított javadalmuk): Varga János bíró (105); Nagy Károly jegyző (525); Szabó Mihály orvostudor (105 + 168 Rékason); Virágh József községi írnok - később jegyző - (105). A község egyetlen pedagógusa "Szó László" (585 Ft 90 kr) kántortanító, aki 345 "tanonc" elemi oktatásáért felelt. ("Az iskola szorgalmasan látogattatik.") Szoó László 3 évtizeden át volt a község tanítója. A jelentés megemlíti, hogy az 1860. esztendőben tervezik egy új, kéttantermes iskola építésének befejezését. (Ez lehetett a helyiek által később tornyos iskolaként emlegetett épület.)

Községi választmányi tagok fizetés nélkül: Vörösmarty János uradalmi tiszttartó, ifj. Volter József, ifj. Bakó József, Bakó János, Varga Pál, Barta Pál István és Zakhar József.

Tanácsnokok fizetés nélkül: Juhász János, Nagy Mihály, Balog Ferenc, ifjú Varga István.

Árvabizottmányi tagok fizetés nélkül: Juhász János és Virág József ülnökök. Kinevezett közőr Tótok János, fizetése naponként 80 kr. Községi szolgák: Kovács Pál hadnagy (25 Ft 20 kr); Pap István és Vastag József kisbírók (46 Ft 20 kr); Lukács István éjjeliőr (10 Ft 50 kr).

A község birtokában négy épületet neveznek meg értékbecsléssel. Ezek a községház (315), a jegyzőlak (262,50); az egytantermes iskola (190) és a kántorlak (210).

Az újszászi templom plébánosa Bolgár József (1858-1869), aki nem képes megbirkózni a helyi viszonyokkal, a kegyúrral feszült volt viszonya, s ez rányomta bélyegét a parókia elhanyagoltságára, a község vallási állapotára. Erre utal az a körülmény, hogy Bolgár távozása után csak egyházhatósági beavatkozásra küldte vissza a templom Historia Domusát Újszászra. Mindemellett nem jegyzett a Házkönyvbe semmit.

A megélhetést biztosító mezőgazdasági viszonyokról keveset közölnek a hivatalnokok:

"III. A termés minősége középszerű; kereskedés nem űzetik; a mezei gazdászat emelkedő fokon áll, minek oka abban található, hogy a helybeli uraság jól rendezett jószágát szakértő gazdatisztje által házilag kezelteti." A szarvasmarhák száma 1377 darab, melyből 773 magánszemélyeké, 604 az uradalom tulajdonában van. "A lótenyésztés még ez ideig tűrhető eredményt tüntet fel, melynek emelésére az elöljáróság olyformán gondoskodott, hogy legközelebb egy ménlónak községileg leendő beszerzését és tartását határozta el választmányi gyűlésileg."

A személy- és vagyonbiztonságról: "A folyó 1860. évben három lopási eset történt, de rablás vagy gyilkosság nem történt. A közbiztonság védelmére egy közőr van felállítva, a gyúlások gátlása utcafelügyelők által gyakoroltatik; az építkezésre szépítő bizottmány ügyel fel; tüzkármentesítés az urasági községi épületek és néhány magánházakra nézve vétetett igénybe. Tűzoltóeszközök: két csáklya és egy lajtorjából állanak."

Az aktív mezőgazdaság mellett feltűnő, hogy a jelentés csupán 5 iparosról számol be. Ez a szám vélhetően nem tartalmazza az uradalomban foglalkoztatottakat. Az újszászi kereskedőkről és vendéglátásról nincs megbízható adat. A korabeli térképeken három csárdát találunk 1860 körül: egyet hídi csárda néven a Jászladányba vezető útelágazás közelében; egy korábban belső csárdának nevezettet a Fő úton, a harmadikat pedig az abonyi határ felé haladva az Abonyi úton.

Aztán a jelentés készítői hosszasan sorolják mindazt, ami nincs Újszász községben. Éspedig: tőkéje és állampapírjai, telepítvény, katonaság (azaz kaszárnya), iskolai alapítvány, "vízvezetések", közkutak, kőjárdák, kórodák, szegényápoldák, ösztöndíj-, gabonatári- és dologházi alapítványok, vámbér, ügyvéd, mérnök, sebész, gyár, gőzmalom, céhtanya, vágóhíd, közvilágítás - "utcai világítás a községben nem divatozik!" - községi gazdászat, haszonbér, szőlőművelés, erdészet; és végül "Régi romok, történeti nevezetességek, úgyszintén feljegyzésre méltó népmondák nem léteznek".

Az 1863. évi helynévtárában az alábbi adatokat találjuk Újszászról: 2800 magyar lakos, tartozik a váci egyházmegyéhez, hadfogadó kerület Szolnok, adóhivatala Cegléden van, utolsó posta Abony. A postahivatalról pontosabb adatokkal szolgálhatunk. Magyarország tiszti címtára (1863) szerint Újszászon Cs. Kir. Posta kiadóság működött. A postamester nevét nem említi. A filatelisták szakirodalmában Újszász községnek 1864-től volt saját postahivatala. "UJ-SZASZ" nyomatú bélyegzőt használtak 1887-ig. Ezt követően "UJSZASZ" bélyegzéssel találkozunk.^**

1865-ben a Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme (Buda, 1865.) statisztikájában az alábbi adatok szerepelnek: Újszászon 1 nagybirtokos és 34 kisbirtokos gazdálkodik. Az összes terület: 9908 kh. Ebből szántó 4269 kh; nádas, erdő 0 kh; rét 1910 kh; szőlő 6 kh; legelő: 3131 kh; hasznavehetetlen 590 kh. A mezőgazdaság tiszta jövedelme 42.795 forint volt.

*A statisztikai jelentés teljes szövege olvasható Horváth M. Ferenc: Pest- Solt- megye 1860. évi település-statisztikai leírása. Bp., 2000. (Pest Megye Múltjából 9.) 325-328. oldalán.

**Márfai Árpád - Szép Endre: Magyarország postahivatalainak és postaügynökségeinek hely- és keletbélyegzései (1871-1920); (1995.)

Jánoska Antal