Várostörténeti múzeum

Az első erdőmérnök volt, aki programba foglalta és elvégezte az Alföld fásítását. A 19. század második felében és a 20. század elején ezen a tájegységen javarészt gyümölcsösök és szántóföldek fordultak elő, aránylag kevés vadon élő fás szárú növénnyel. A mezőfalvak lakosai nem tudtak elegendő tüzelőanyaghoz jutni télire. Az újszászi születésű Kallivoda Andor azonban az egyik szervezője volt e probléma megoldásának.

Kallivoda Andor
(Forrás: Erdészeti Lapok LXXV. évf. 2. füzet, 1936 február)

Kallivoda Andor 1866. augusztus 21-én született Újszászon. Erdőmérnöki oklevelét Selmecbányán szerezte. Elsőnek Aranyosmaróton, majd Nagyatád erdészeténél dolgozott. 1896-ban került Szabadkára erdőmesternek. 1915-1919 között erdőigazgatónak nevezték ki Besztercebányán, majd Kecskeméten miniszteri tanácsosként. Kecskeméten részt vett a városfásítási akcióban, és létrehozta a Homokkísérleti Állomást. A Homokkísérleti Állomás egyrészt vizsgálja a kiskunsági homok terjeszkedése és az időjárás kapcsolatát, másrészt fák (főleg akác) ültetéssel meggátolja a Duna-Tisza köze "elsivatagosodását". Kallivoda Andor 1927-1928-ban az Országos Erdészeti Egyesület választmányi tagja lett. 1930-ban elnökévé választották az akkor megalakult Magyar Mérnök és Építész Egylet Kecskeméti Osztályának. 1934-ben tartott először előadást az Országos Erdészeti Egyesület előtt az Alföld fásításának fontosságáról. Erdészeti munkája mellett társadalmi, egyházi és gazdasági területeken is aktívan tevékenykedett. 1936. január 11-én hunyt el. Sírja ma Kecskeméten emlékhely.

Kallivoda Andorról viszonylag kevés internetes anyagot találni, holott szerintem igen figyelemreméltó a munkássága, amit az Alföldön élő emberekért, ökológiáért tett. A fásítás nélkül az erdőben előforduló védett állat- és növényfajok ma egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevés példányszámban élnének, ráadásul a Kiskunság homoktengere is meglehetősen elterjedne. Városunk szülötte tehát értékes hagyatékot hagyott hátra az utókornak.

Szabó Glória

Az alföldi erdőknek ma biológiailag kiemelt szerepe van
(Fotó: Szabó Glória)

A piros árvacsalán (Lamium purpureum) az alföldi erdők legjellegzetesebb lágyszárú növénye
(Fotó: Szabó Glória)