Várostörténeti múzeum

1938 áprilisában a Képes családi lapok szerkesztősége üzent olvasójának: „K. V., Ujszász. „Szeretlek“ című verse tehetséges, de írása még kiforratlan. Sokat kell olvasnia és próbálkoznia, hogy megtalálja a saját hangját, és versíró­készsége erősödjék.” Úgy tűnik, K. V. (Kiss Vilma) kisasszony megfogadta a szerkesztői tanácsot. Következő beküldött költeményét a lap szeptemberi számában A mi költőink rovatában olvashatták:

Vasárnap

Hat keserves, rút nap után végre itt a vasárnap.
Már hat óra s még boldogan heverészünk az ágyban.
Nem parancsol ma minekünk se főnök úr, se gazda,
Ezt a napot az Úristen, a munkásnak, a cselédnek,
A gazdagnak, a szegénynek parancsolat formájába ünnepnappá iktatta.

Ünneplőbe öltözik a falu népe egyaránt.
Áhítattal lépnek be a templom nyitott ajtaján,
Hódolattal térdelnek le a felséges Úr előtt:
Ki értük e szent misében, magát adja kenyérszínben,
Mely által a testük-lelkük felfrissülve szí magába új erőt.

Pihen most a kasza, kapa, meg a kovács üllője.
Nem zavarja a rét csöndjét trücskök, békák zenéje.
Víg nótaszó, heje-huja veri fel az utcákat.
Telve vannak a csapszékek, kiskocsmák és körhelyiségek;
így pihen a magyar ember vasárnap.

Kiss Vilma (Újszász)

Vilma kisasszony Vasárnapja aligha kerül be a magyar irodalom kincsestárába. Azt a keveset, amit sikerült a költőnőről megtudni, megosztjuk az ÚH olvasóival. Talán egyszer más versei is előbukkanhatnak rejtekükből. Kiss Vilma Újszászon született 1912. október 24-én. Atyja a vendéglős Kiss Gábor, anyja Bakó Apollónia volt. Üzletük a Fő téren étellel és itallal várta az éhes, de inkább szomjas újszásziakat.

Jánoska Antal