Iskolánk alsó tagozatos tanulóit vendégségbe hívta Víghné Terike és férje Vígh Laci. Megörültünk a meghívásnak, hiszen tanév végén, péntek délután mi sem jobb egy kis kirándulásnál! De hogy vendéglátóink micsoda kincset őriznek és ápolnak, azt csak kevesen tudják!

Fotó: facebook

A Hunyadi úton áll egy ház-mióta az eszemet tudom-most már Terikéék kertje. Ide sétáltunk el, kicsit megpihentünk az öreg diófa árnyékában. Kedvesen beinvitált a házba bennünket és egy kis falumúzeumba csöppentünk. A nagyszoba eredeti berendezései épen álltak helyükön. A mennyezeti gerendák, a régi bútorok illata, a dédi fésülködő szekrénye visszarepített a múltba. Gondosan gyűjtögetett vagy kapott régi használati tárgyak, eszközök gyarapítják a régiségeket. A búbos kemence, az eredeti padkával Móra Ferenc regényét juttatta eszembe. A múlt és a jelen összekapcsolódik a családi képek gyűjteményével a fali képkeretben, ahol Terikéék családja: szüleik, nagyszüleik, gyermekeik, unokáik fényképe vigyázza a házat. A konyha falán a szülők régi receptjei a valaha együtt sütött-főzött finom ételek, sütemények emlékét idézik. A gyerekek érdeklődve kérdezgettek, talán volt is amiről már hallottak nagyszüleiktől vagy tanultak róla.

Nagyon fontos szerepe lenne a hagyományőrzésnek! Egy-egy tárgy bennünk gyerekkori emlékeket idéz fel. Vajon a mai generáció életében milyen értékmegóvás fog hagyományőrző emléket állítani, miből és miről? A másik ámulatba ejtő különlegesség a Kert! Egyre kevesebb a hely, ahol továbbra is szépen ápolt konyhakertek dominálnak. Szinte mindenütt tapasztalható a haszonkertek díszkertté alakulása, a hagyományos zöldség és virágágyások, gyümölcsfák mellett megjelennek a gyepfelületek a dísznövények, amelyek kevesebb munka ráfordítást igényelnek.

A jó kertész, aki igazán nevel, mert tudja a magban minden benne van!

A jó pedagógus ilyen, mint Ők is!

Kedves Terike és Laci KÖSZÖNJÜK!