A március 15-i hosszú hétvége nem csak a nemzeti ünnep okán volt rendhagyó számunkra, hanem számos további programot is megvalósíthattunk lengyel testvérvárosunk diákjaival. Péntek délután huszonegy fős delegáció érkezett városunkba, hogy együtt töltsünk néhány felejthetetlen napot.

A kopjafás parkban rövid fáklyás megemlékezésre invitáltuk őket, ahol Sörös László gitározása után Bali István, a Jász Nagykun-Szolnok vármegyei önkormányzat nyugalmazott külügyi szakreferense mondott beszédet kiemelve a március 23-án esedékes lengyel-magyar barátság napjának és a testvérvárosi kapcsolatunk 20 éves jubileumának jelentőségét, továbbá röviden bemutatta a két ország közös történelmi múltját a forradalom és szabadságharc tükrében. Vacsora után Makainé Zérczi Zsuzsanna iskolaigazgató vezette körben a lengyel diákokat és tanárokat az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskolában.

Szombaton egy sportos délelőtt során számos sportágat kipróbálhattak a debicaiak a sportágválasztó jellegű rendezvényünkön. Az első állomás a középiskola harcművészeti terme volt, ahol Fuxreiter András tanár úr több, mint tíz tanítványával együtt tartott önvédelmi és karate edzést. A játékos feladatok kiváló csapatépítőként szolgáltak, a kezdetben félénk diákok is nyitottabbak lettek ezután. A sportágspecifikus játékok után csapatba rendeződtünk és sorváltóval zártuk az edzést. A következő állomásra szintén izgatottan érkeztük, hiszen Homonnai Csaba és Szacskó József vezetésével a hagyományőrző íjász csoport kihívásokkal teli remek feladat elé állította az érkezőket. A céltábla négy sarkára kötött lufikat kellett eltalálni a vállalkozó szellemű diákoknak. A lengyelek mellett természetesen a lábtoll-labdázók és a karate csoport is próbára tehette ügyességét. A kitűzött feladat nehéznek bizonyult, azonban a gyerekek örömmel fogadták a kihívást, kitartóan próbálták eltalálni a lufikat. A középiskolába kitelepített utolsó állomásunkon négy sportággal vártuk az érkezőket. Lábtoll-labdával, shuttleballal és tollaslabdával kellett beletalálni a lépcső korlátjára felkötözött hullahopp karikákba, majd sepak takraw-val dekáztak. A labdabiztos focista fiúkat már az első néhány érintés után magával ragadta a sportág.

Az eső előtt még egy gyors tájékozódási futásra is sort kerítettünk a parkerdőben. Öt különböző állomást kellett megtalálniuk a csapatoknak, akik a szóbeli útbaigazítás mellé egy-egy térképet is kaptak. Jártak a Vörösmarty-fánál, a Zagyva parton és a tisztáson is, majd az összegyűjtött képdarabokat összeragasztva Újszász sportéletét és a lengyel-magyar barátságot meghatározó rendezvények, személyek és létesítmények képeit kapták.

Délután a Bali István és felesége, Anna által készített fotókat tekinthettük meg a Nézőpont(ok) kiállításon, melyet Bogárné Simon Klára oktatási és közművelődési tanácsnok nyitott meg, valamint Simon Erika zongorajátékával és Magyar Anna Viktória éneklésével működött közre. Bali István elmondta, hogy feleségével és kutyusukkal gyakran együtt járják a természetet, de mindhárman különböző nézőpontokból látják az eléjük táruló természeti jelenségeket, ez adja a kompozícióik különlegességét. Míg Anna inkább lengyelként, István magyarként szemléli a dolgokat.

A kiállítást a színvonalas produkciókat felvonultató Ki mit tud? program követte. A legnépszerűbb kategória a tánc volt, de sokan vállalkoztak éneklésre, hangszeres fellépésre, versmondásra és sport freestyle bemutatóra is. Sorra követték egymást a debicai és újszászi fellépők előadásai, akik alaposan megnehezítették a zsűrik dolgát, hiszen számos kiváló produkció közül kellett kiválasztaniuk a legjobbakat. A legkiemelkedőbb újszászi fellépők lehetőséget kapnak, hogy a program keretében májusban a lengyelországi Debicába utazzanak, ahol ismét bizonyíthatják felkészültségüket és tehetségüket. A zsűri a következő fellépőket választotta ki: Kovács Jázmin-Szénási Bernadett (tánc és ének), Oláh Barbara Noémi (mazsorett tánc), Molnár Adrienn (zongora), Molnár Kinga (tánc), Rézsó Regina-Steczina Martina (tánc duett), Samu Dóra (tánc) és a Szolnoki SZC Rózsa Imre Technikum önvédelmi csoportjának egy része. A Ki mit tud? után a fáradhatatlan lengyel diákoknak lábtoll-labda edzést tartottunk, ahol megismerkedtek a sportág szabályaival, megtanulhatták az alapérintéseket és csapat mérkőzést játszottak. Az estét a középiskolában rendezett mini discoval zártuk, ahol a lengyel diákokhoz néhány újszászi fiatal is csatlakozott.

Vasárnap reggel az újszászi templomban vezettük körbe testvérvárosunk delegációját, majd Szolnokra utaztunk, ahol megismerhették a magyar egyházi szokásokat, részt vettek egy vasárnapi misén. Ezt követően a RepTár repülő múzeumban kiállított gépeket jártuk körbe, kipróbáltuk a 4 dimenziós mozit és szimulátort. A különleges és egyedi kulturális program egyaránt magával ragadta a diákokat és kísérőket is.

A visszajelzések alapján már testvérvárosunk delegációjának diákjai és tanárai, valamint a lengyelországi útra készülő magyar küldöttség is nagy izgalommal várja a májusi találkozást, ahol várakozásaink szerint hasonlóan színvonalas és érdekes programokban lesz majd részünk. A program megvalósulásáért köszönettel tartozunk a Waclaw Felczak Alapítvány Dwa Bratanki programjának, valamint a munkánkat folyamatosan segítő önkénteseknek és az együttműködő helyi intézmények vezetőinek, dolgozóinak. 

Farkas Lilla