Várostörténeti múzeum

A Magyar Országos Levéltár iratai között néhány Újszásszal kapcsolatos dokumentumot is találunk. A XX. század első feléből származó okmányok apró adalékokkal szolgálnak a város történetének megírásához.

Újszászi Csikós-Ökörjárási Legeltetési Társulat:

Az alapító okmányt a földművelésügyi magyar királyi miniszter 51927 sz. határozata alapján engedélyezte a vármegye 1896. augusztus 13-án. Az alapszabály szerint:

1. §. Neve: Csikós-Ökörjárási Legeltetési Társasulat

2. §. Alapítás éve: 1895.

3. §. Célja: legeltetési rendtartás.

4. §. Báró Orczy Andor és báró Orczy Béla birtokaiból bérelt 368 kh. legelőt.

Elnök: Vörösmarty Kálmán; elnökhelyettes: Nilassy Mihály; pénztárnok: Kovács József; jegyző: Dobos Antal; pusztagazda: Vágó Pál; választmányi tagok: Lieszkovszky Gergely, Vágó József, Bodor Pál, Kroblanek (?) Károly.

Az Újszászi Csikós-Ökörjárási Legeltetési Társulat megszűnéséről nem találtam dokumentumot.

Újszászi Római Katolikus Munkásegylet:

Egyetlen hír, hogy a belügyminiszter 32840/1904. sz. rendeletével feloszlatta az egyletet. Utóda az Újszászi Függetlenségi 48-as Kör lett.

Újszászi Függetlenségi 48-as Kör:

Egy 1905-ben kelt alispáni jelentés szerint Újszászon már működik a 48-as kör. A belügyminiszter 1904-ben feloszlatta az Újszászi Római Katolikus Munkásegyletet. Ennek tagjai hozták létre a gyakran csak 48-as körnek nevezett egyesületet. Alapszabályát a belügyminiszter 37274. számon hagyta jóvá 1904-ben. A kör tevékenységéről nem sokat tudunk. Csupán a Tarsoly cikkei jelzik számunkra, hogy képviselő-testülethez közeli újszászi gazdák társasága lehetett, és tagjai a hazafiúi szellem ápolását szívesen cserélték fel a nyereségesebb italméréssel.

Újszászi Római Katholikus Ifjúsági Egyesület:

Alakult 1911. október 19-én. Zászlószentelésüket 1912. június 2-ára hirdették meg, a zászlóanya gróf Dessewffy Emilné volt. Az egyesület tagjai előadták a Bor című három felvonásos darabot Perényi József vezetésével. 1913-ban a tagok garázdaságairól cikkezett a Tarsoly. 1914-ben előadták Szigeti József A csizmadia mint kísértet című 3 felvonásos népszínművét. Az Újszászi Római Katholikus Ifjúsági Egyesület 1915-1940. közötti tevékenységéről nincs hír. Megszűnt 1940-ben az EMSZO-ba olvadva.

Újszászi Felvégi Római Katolikus Polgári Olvasókör:

Az olvasókör engedélyezését 1894. október 30-án kelt levélben kérték, azt kiadták 1894. november 4-én 93025/1894. számon. Az alapszabály 47 paragrafusba szedve ismerteti az olvasókör működését, rendtartását. A tagdíj évi 1 korona, illetve 1 évi 25 krajcár volt.

Tisztségviselők: Lévay Mihály elnök, Balogh Kálmán jegyző, továbbá alelnök, pénztárnok, könyvtárnok, rendező és szolga. Az iratok nem közlik az olvasókör címét vagy helyét, a tagok számát. Az alapszabály 1. fejezetében határozták meg az olvasókör célját:

1. §.: "Az olvasókör oly társulat, melynek czélja az értelmiség fejlődését és társas művelődését elősegélyző, hasznos és jó irányú könyvek és hírlapok olvasásából merített művelt társalgás által az ismeretek gazdagítása."

Részletek a rendtartásból:

32. §.: Zene és táncmulatságokat csak az igazgató választmány engedélyezhet.

33. §.: A körbe ittasan jönni tilos.

35. §.: "Az olvasókör bármely helyiségében a kalap vagy bármely föveg föltevése tiltva van."

36. §.: "Az olvasóteremben az étkezés, ivás, pénzre való kártyázás és dorbézolás tilos."

Az Újszászi Felvégi Római Katolikus Polgári Olvasókör működéséről nincs több adat vagy hír. Vélhetően egy évtizedig működött. Szerepét 1905-től az Újszászi Polgári Kör vette át.

Újszászi Polgári Kör:

1904-1905-ben a hivatali levelezés bizonyítja, hogy az Újszászi Polgári Kört hosszas huzavona után engedélyezte a belügyminisztérium 58987/1905. számon. Az egyesületet helyi iparosok és az intelligencia hozta létre, akik közül többen részt vettek az újszászi földosztási mozgalomban. (Ennek körülményeiről később írunk.) Az alapszabály 1904. január 19-én kelt. Szövege tulajdonképpen megegyezik a polgári olvasókörével. Az alapszabályt Volter Ferenc jegyző és Balogh Kálmán elnök írta alá. Az éves tagdíjként 4 koronát, negyed évre 1 koronát kellett fizetni. Tisztségviselők voltak az elnök, alelnök, jegyző, könyvtárnok, pénztárnok és rendező.

1912-ben az összejövetelekhez új helyet béreltek Varga György házában, de hamarosan visszaköltöztek régi helyükre: 1913-1914-ben Mózer Rezsőné házában tartották az összejöveteleket. A Kört a község értelmisége tartotta fenn. Már 1911-ben felmerült a feloszlás lehetősége. Balogh Kálmán jelezte lemondási szándékát tisztségéről, de új jelentkező hiányában egy évig még vállalta a hivatalban maradást. A polgári kör tagjai írták és adták ki a Tarsoly címen megjelenő kis folyóiratot. 1915 után nincs hír az Újszászi Polgári Kör tevékenységéről.

1944-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főjegyzője jelentette, hogy az Újszászi Polgári Kör évtizedek óta működést nem fejt ki, intézkedésre jogosított vezetőségi tagja nincs, vagyona néhány könyvből ál. A Polgári Kör feloszlatása után ezeket a helyi Levente Egyesületnek ajánlja átadásra.

EMSZO - Egyházközségi Munkás Szakosztály:

Alapszabályai (1912. és 1938.) írták le az egyesület működési feltételeit. Első alapszabályát 72514/12. számon hagyták jóvá, melynek aláírói voltak Zakar Lajos jegyző és Hirling Sándor plébános, mint elnök. Az EMSZO 1924-től szüneteltette tevékenységét.

1938. február 27-én a szakosztály a MÁV olvasókör termében újjáalakult. Alapszabályát 101574/39. számon hagyta jóvá a belügyminiszter. Tisztségviselői voltak: Halász József esperes plébános elnök; Lehoczky Gábor társelnök; Schader Ede társelnök; Mazúr Gyula és Dr. Lovas József alelnökök. Az Egyházközségi Munkás Szakosztály védőszentje Szent Imre volt. Jelvénye és pecsétje kerek, középen Szent Imre képmása, 1912. évszámmal és a szakosztály teljes nevével.

MÁV Olvasókör:

Dokumentumok hiányában csak szórvány adatokból következtethetünk tevékenységére. 1928-ban már működött, ekkor kapott korlátlan italmérési engedélyt, majd 1942-ben dohánygyártmányok korlátolt eladására is. 1948-ban egy vizsgálat számtalan szabálytalanságot jegyzőkönyvezett. A pénzügyi és bizonylati fegyelmezetlenségek miatt a kört adatpótlásra szólították fel. A sorozatos mulasztások miatt a MÁV Olvasókört 1949. márciusban belügyminiszteri rendeletre feloszlatták. Egyelőre bizonytalan a Vasutaskörrel való szervezeti, működési kapcsolata.

Jánoska Antal