Mária Terézia 1767-ben úrbéri rendeletében szabályozta a jobbágytelkek védelmét és célja volt a földesúri követelések kereteinek megállapítása. A végrehajtást a jobbágytelkek felmérése előzte meg: bemondás alapján kilenc kérdőpontra adott válaszokat jegyzőkönyveztek, összeírták az úrbéreseket és földjeiket, a szőlőket és az irtásokat. Ennek alapján vezették be az egységes urbáriumot, melyet a települések lakóinak anyanyelvén nyomtatva, a rájuk vonatkozó új szolgáltatási normákkal megkaptak. Az urbárium leírja a földesúr, a jobbágyok, a zsellérek nevét, a belső telkek kiterjedését (amit egységesen 2 pozsonyi mérőben, azaz 1100–1300 ölben határoztak meg), az évi szolgáltatások mennyiségét és összetételét. Az újszászi adatok annyiban is fontosak a település történetében, hogy első alkalommal számol be név szerint is az itt élő emberekről. A közölt részletekben megtartottuk a régies írásmódot, néhány korabeli kifejezés magyarázatát a cikk végén írtuk le.
„Újszászi helyiségnek URBAROMA Mellynek Földes Ura Méltóságos Báró Orczy Lőrincz Úr és Nagysága.” 1770. április 22.
Báró Orczy Lőrinc Újszász egyetlen birtokosa.
Telek: 11; Hold: 491; jobbágy: 13; zsellér: 4; Házatlan: nincs;
| Jobbágyok | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 |
| Varga Márton* | 1 ½ | 4 4/8 | 39 | 16 24/32 | 78 | 150 | 9 | 1 ½ | 3 | 3 | 18 |
| Bakó Mihály* | 1 ½ | 5 | 39 | 1616/32 | 78 | 150 | 9 | 1 ½ | 3 | 3 | 18 |
| Szabó György* | 1 ¼ | 4 2/8 | 32 ½ | 13 28/32 | 65 | 130 | 7 ½ | 1 ¼ | 2 ½ | 2 ½ | 15 |
| Varga János | 1 ¼ | 4 3/8 | 32 ½ | 19 26/32 | 65 | 120 | 7 ½ | 1 ¼ | 2 ½ | 2 ½ | 15 |
| Nagy Istvány* | 1 ¼ | 2 4/8 | 32 ½ | 14 18/32 | 65 | 130 | 7 ½ | 1 ¼ | 2 ½ | 2 ½ | 15 |
| Kovács János | 1 | 2 3/8 | 26 | 11 26/32 | 52 | 104 | 6 | 1 | 2 | 2 | 12 |
| Matuska Mátyás | 1 | 2 2/8 | 26 | 11 28/32 | 52 | 104 | 6 | 1 | 2 | 2 | 12 |
| Szurok Mihály | ½ | 5 3/8 | 13 | 4 10/32 | 26 | 52 | 3 | ½ | 1 | 1 | 6 |
| Ádám Mátyás | ½ | 2 2/8 | 13 | 5 28/32 | 26 | 52 | 3 | ½ | 1 | 1 | 6 |
| Szegedi Pál | ½ | 3 | 13 | 5 10/32 | 26 | 52 | 3 | ½ | 1 | 1 | 6 |
| Pap Gergely | ½ | 1 6/8 | 10 | 6 | 26 | 52 | 3 | ½ | 1 | 1 | 6 |
| Lukács Pál | 1/8 | 1 2/8 | 3 ¼ | 1 ½ | 6 ½ | 13 | 24/32 | 24/32 | 8/32 | 8/32 | 1 ½ |
| Tóth Márton | 1/8 | 1 1/8 | 3 ¼ | 1 ½ | 6 ½ | 13 | 24/32 | 24/32 | 8/32 | 8/32 | 1 1/2 |
Zsellérek
| Kothay György | 6/8 | 18 | nincs kötelezettség | |||
| Molnár János | 4/8 | 18 | nincs kötelezettség | |||
| Szabó Márton | 6/8 | 18 | nincs kötelezettség | |||
| Czétényi Istvány | 4/8 | 18 | nincs kötelezettség |
* Varga Márton és Bakó Mihály 1774-ben, szintén ők, továbbá Szabó György és Nagy István 1776-ban nyilatkoztak egy okmányon, miszerint az úrbérrendezéssel kapcsolatban nincs panaszuk az urasággal szemben. Mindkét dokumentumon megtaláljuk Újszász község első pecsétlenyomatát.
Magyarázat a táblázathoz:
„Jobbágy Helynek Belső/Külső Mivolta”
1 Jobbágy helynek minémősége (Jobbágytelek)
2 Pozsonyi mérőre való (2 véka, azaz 61,5 liter szemes termény; földterületként 600 négyszögöl)
3 Szántó Föld, Hold
4 Rét, Embert Vágó (Az úrbéri rendelet értelmezésében 1 hold, egyébként akkora terület, melyet egy ember egy nap alatt kaszált le.)
„Esztendőbéli Szolgálot avagy Robot”
5 Marhás Robot (nap) A robotot a jobbágy saját állatával, szekerével, boronájával és ekéjével volt köteles végrehajtani.
6 Vagy E Helett kézi Szolgálot (nap)
Adózások
7 Kilenczed Egységesen természetben váltható meg.
8 Esztendő béli Arenda A jobbágy és zsellér bérelte a telkét egységesen évi 1 forintért.
Az adó felét Szent György napjáig (április 24.), másik felét Szent Mihály napjáig (szeptember 29.) kellett megfizetni.
9 Tűzre való Fa öly nincs kötelezettség
10 Fonyás Funt.juh gyapjából, illetve növényi rostból készített fonal;
1 font = 56 dkg
11 Ki fözött Vay icze 1 icce = 8,5 dl
12 Kappany darab
13 Csérke darab
14 Tojás darab
A jobbágynak joga volt Szent Mihály napjától karácsonyig borát árulni saját hasznára. Állatait kihajthatta az uraságéval közös legelőre, közös megegyezéssel a robotot pénzben válthatta meg.
Az urbáriumok ismert adatait összesítve Báró Orczy Lőrinc Abaúj-, Borsod-, Heves-, Kishont-, Nógrád-, Pest-Pilis-Solt-Kiskun-, Somogy- és Zemplén vármegyékben 55 birtokrésszel rendelkezett. Ezek között a legjelentősebb, s vélhetően a legjövedelmezőbb Tarnaörs, Újszász, (Solt)Vadkert és (Rákos)Keresztúr volt.
78 esztendő elmúltával, az 1848. IX. törvénycikk rendelése szerint „Az urbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézma és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek.”
Jánoska Antal