A tápanyagok nagy csoportjából még nem esett szó a zsírban oldódó vitaminokról. Ezek raktározódnak a szervezetünkben megfelelő vitaminbevitel esetén, tehát elvileg túladagolhatók. Normál táplálkozás mellett gyakorlatilag nincs valódi veszély a túladagolással kapcsolatban, hiszen ahogy előadásaimban sokszor sok helyen elmondtam, mind a növényi, mind az állati eredetű ételeink egyre kevesebb tápanyagot tartalmaznak a nagyüzemi, szerves anyagot vissza nem forgató gazdálkodási módszerek miatt. A műtrágyázás sajnos nem növeli jelentős mértékben a számunkra fontos tápanyag-komplexek szintjét. A táplálék kiegészítő készítményekkel azonban vigyázni kell, érdemes szakember tanácsát kérni, ugyanis ha valóban tartalmazzák a rajtuk feltüntetett vitamin mennyiséget, megjelenhetnek a túladagolás tünetei.

 

Az „A”-VITAMIN CSOPORT: hivatalos neve retinol. Elővitaminja a béta-karotin, amely maga nem rendelkezik A-vitamin hatással, a bélfalban alakul át aktív vitaminná. Az A-vitamin feladata kiterjedt, hiszen nélkülözhetetlen az embrionális fejlődéshez, látáshoz, csontnövekedéshez, a hámszövet épségének fenntartásához, sőt még a gyermekvállalás biológiai feltételeihez.

Egészséges felnőttben nagy retinoid tartalék van, így vitaminhiány csak hosszan tartó hiányos, egyoldalú táplálkozás miatt alakulhat ki tüneteket okozó mértékben. Ebben az esetben korai tünetként gyenge fényviszonyok közt látászavar, száj- vagy szemszárazság, a bőr elszarusodása jelentkezhet. Súlyosabb A-vitamin hiány esetén csont és idegszál károsodás lép fel, sőt daganatok kialakulásának is nagyobb az esélye.

A dohányzás a karotinoidok, A-vitaminok felszívódását is csökkenti.

Túl sok A-vitamint (gyermek esetén 25000 NE; felnőtt esetén 75000 NE) tartalmazó készítmény szedése sárgás bőrszínt, hajhullást, bőrgyulladást, ritkán akut pszichózist, vetélést, magzatkárosodást is előidézhet. A-vitaminból napi 500-1000 mg (kb. 35000 NE) fogyasztása ajánlott. Jelentős béta karotin forrásaink: sárgarépa, cékla, kelkáposzta, paraj, fűszerpaprika, sütőtök, brokkoli, paradicsom, kajszi, őszibarack, nektarin, halak mája, sertésmáj, tojás, tej- és termékei.

 

A „D”-VITAMIN CSOPORT, vagy kalciferol szintén összefoglaló név, mely magába foglalja a természetes és mesterségesen előállítható formáit.

A növényekben, az állatokban és az emberben is kissé eltérő formájú D-vitamin alakul ki napfény segítségével. Hatásuk hormonszerű, főként a kalcium, foszfor, így a csont anyagcserét szabályozzák. Hiányukban gyermekeken angolkór, felnőtteken csontlágyulás, csontritkulás alakul ki. A csonttörések gyakoribbá válhatnak. A teherviselő csontok elhajlanak („O”-láb). Általában izomgyengeség is tapasztalható. A D-vitamin hiánya a fogak fejlődését is megzavarja: gyenge, esendő fogzománc, barnás elszíneződésű „gödröcskék” alakulnak ki.

D-vitamin hypervitaminózis szintén elsősorban készítményes túladagolás miatt jön létre. Tünetei: étvágytalanság, hányinger, hányás. Tartós fennállás esetén romlik a vesefunkció, meszesedhet a veseállomány. Enyhén magasabb D3-vitamin szint hatására kísérleti megfigyelések szerint bizonyos daganat-típusok kialakulását akadályozza, a vércukorszint, vérnyomás normalizálódhat, rheumatoid arthritis tünetei enyhülnek.

Legfontosabb D-vitamin források a tengeri és édesvízi halak májában található zsiradék, tojás sárgája, napraforgómag, tej, tejtermékek. Javasolt bevitel: 5-10 mikrogramm.

 

Az „E”-VITAMIN CSOPORT tagjainak kémiai neve a tokoferol. Felszívódásához epe jelenléte szükséges, a máj raktározza, a vese választja ki a felesleget. Emberben nem ismeretesek hiányához kapcsolódó tünetek, azonban állatkísérletekben izomsorvadást, meddőséget, vetélést, idegrendszeri elváltozásokat, magzati károsodást írtak le. Megfigyelték azonban, hogy a több E-vitamint fogyasztó népcsoportoknál ritkábban fordul elő infarktus, zsírmáj. Leírták értágító, véralvadásgátló hatását is. Vélhetően a vérrögképződés valószínűségét is csökkenti. Antioxidáns.

Brokkoli, szójabab, kelbimbó, spenót, hidegen sajtolt olajak, olajos magvak, gabonafélék, gabonacsírák, tojás tartalmaznak jelentős mennyiségű E-vitamint. Napi ajánlott dózisa 6-12 mg.

 

A „K”-VITAMIN CSOPORT a véralvadásban jelentős fehérjék, alvadási faktorok felépítéséhez szükséges. A normál, egészséges bélflóra elegendő mennyiségben termel elegendő K-vitamint. Még teljes diétás hiánya sem okoz komoly problémát.

Tartós, széles spektrumú antibiotikum kúra hatására a bélflóra pusztulása miatt alakulhat ki K-vitamin hiánya. Érdemes pre- és probiotikumok szedése az antibiotikum mellett és után.

Epeút elzáródás esetén a vitamin felszívódása zavart szenved. Hiánytünete lehet a véralvadás zavarai, csontsűrűség csökkenése. A dikumarin származékok a K-vitaminok antivitaminjai. Csak szigorú és rendszeres ellenőrzés mellett adagolhatók ezen véralvadás gátló gyógyszerek!

A K1-vitamin jót tesz az erek falának. Túladagolása azonban trombózist okozhat. Véralvadásgátló gyógyszert szedők óvakodjanak a K-vitaminban dús ételektől. Ilyen pl.. az eper, avokádó, szója, spárga, csirkehús, banán, articsóka, napraforgómag és olaj, hagyma, vaj, zöld tea, és a „k-betűs” zöldségek.

A változatos, növényi eredetű alapanyagokban bővelkedő táplálkozás során a csökkenő tápanyagtartalom mellett is ritkán tapasztalhatók a zsírban oldódó vitaminok egyértelmű hiánytünetei. A táplálék kiegészítők széles körben való elterjedése és több típusú készítmény kellő ismeret nélküli együttes szedése rejt veszélyeket. Javaslom, hogy lehetőleg természetes eredetű kivonatokat válasszunk. Kellő óvatossággal fogyasszuk a zsírban oldódó vitamint is tartalmazó, így elméletileg túladagolható készítményeket!

Dr. Harangozó Helga

 

Újszász 2020©

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. Adatvédelmi nyilatkozatunkat honlapunkon elolvashatja.