A zsírok étrendünkből való teljes száműzése egészségtelen, azonban az állati eredetűek fogyasztását kerülnünk, de legalábbis csökkentenünk kell. Az sem mindegy, melyik zsírféleséget hogyan és mire használjuk: sütéshez, főzéshez, salátakészítéshez nem alkalmas bármelyik. Vegyük át kissé részletesebben e témát!

A zsírok kémiailag nagy szénatom számú telített, vagy telítetlen vegyületek. Ebbe a csoportba tartoznak a szobahőmérsékleten szilárd zsírok és a folyékony olajok egyaránt. Minden zsiradék tartalmaz telített és telítetlen zsírsavakat. Minél több telített összetevőt tartalmaz, annál szilárdabb szobahőmérsékleten az adott zsír. Ezek leginkább állati eredetűek. Nehezen emészthetők, a koleszterinszintünket emelik. Minél több telítetlen zsírsavat tartalmaznak, annál könnyebben emészthetőek. Az olajok jelentősebb mennyiségű vitamint, ásványi anyagot és sok egyéb hasznos vegyületet biztosítanak a szerveztünk számára. Így ha ezen zsiradékokat is kihagynánk étrendünkből, zavart szenvedne az A-, D-, E-, K-vitaminok felszívódása; a bélfal is károsodna. A többszörösen telítetlen, főleg omega-3 és 9 zsírsavakban bővelkedő olajok javítják a tanulási képességeket, jótékony hatást fejtenek ki az erekre és a szívműködésre. Érdemes dióféléket fogyasztani, olíva-, szőlőmag-, tökmagolajat használni salátákhoz, kenyérre kenve. Nem helyes azonban hevíteni őket, mert úgy elvesznek az értékes anyagok. A többi olajra is érvényes ez, ráadásul sütéskor rákkeltő pörzsanyagok nagyobb mennyiségben keletkeznek, mint zsír hevítése esetén.

Az összes tápanyag közül a zsírok energiatartalma a legnagyobb, és e tekintetben az állati és növényi eredetűek között nincs különbség. Zsírszükségletünk függ az életkorunktól, fizikai igénybevételünktől, az évszakok váltakozásától, az időjárástól is. Fontos, hogy a napi zsiradékfogyasztás ne haladja meg az energia-bevitel 30 %-át. Másképpen kifejezve, a rejtett zsírforrások beszámításával sem lehetne több, mint 65-100 g naponta. Sok zsírt tartalmaznak a felvágottak, májkrémek, húsos konzervek, félkész ételek, gyorséttermi menük.

Az állati eredetű zsírok túlzott fogyasztása, kiváltképp mozgáshiánnyal párosulva a szív- és érrendszeri megbetegedések jelentős rizikófaktora. Jelentősen megemelik a vér koleszterinszintet. Ennek a témának külön cikket fogok szentelni a következő számban. A vastagbél rosszindulatú tumorai szintén nagyobb gyakorisággal fordulnak elő a hosszú időn át telített (állati eredetű) zsírokban bővelkedő étrenden élők körében. A sok zsírt fogyasztó embereket sokszor kínozhatják emésztési problémák, főleg akkor, ha nem esznek elegendő zöldséget és gyümölcsöt.

Remélem, ezen írásommal is sikerült hozzájárulnom a kedves Olvasó jobb egészségi állapotához, a betegségek megelőzéséhez.

Dr. Harangozó Helga