Milyen jó leírni azt a szót, hogy JÚNIUS. Ehhez a szóhoz nagyon sok fogalmat rendelhetünk hozzá, amelyek kifejezik a nyaralás, a pihenés és a napozás jó érzését. Nem olyan régen még boldog új évet kívántunk, majd jött a feltámadás ünnepe, és most már azt mondhatjuk, hogy: Jó nyaralást, szép élményeket!

Visszaemlékezve gyermekkoromra, annak idején én is vártam, hogy végre nyár legyen. El lehessen rakni a táskát, ki lehessen pihenni a tanév okozta fáradalmakat, és lehessen újabb nyári élményeket szerezni. Persze, akkor még más volt, hiszen éltek a szüleim, így igazán gyerek lehettem.

Ugyan a szüleim időközben elhunytak, belőlem pedig háromgyermekes anyuka lett, aki immár férjével együtt gondoskodik arról, hogy a gyermekeinknek kikapcsolódás legyen a nyár.

De a június közeledte a vizsgákat is jelzi, hiszen a közép- és felsőfokú iskolákban ilyenkor is vannak még megmérettetések, amelyek lezárják a félévet és a tanévet.

Nekem is abban az örömben van részem, hogy miközben ezeket a sorokat írom, a vizsgákra készülök. Azt írtam, hogy öröm, és ez így van, hiszen nagyon örülök annak, hogy a Pünkösdi Teológiai Főiskolán tanulhatok.

Akkoriban, amikor még döntés előtt álltam, hogy ezen a főiskolán, vagy másikon tanuljak, Isten vezetésére vártam, és kaptam is választ Tőle, ami megerősített abban, hogy ez az iskola az, amin látni akar. Innentől kezdve azzal a boldog tudattal adtam be a jelentkezési lapomat, és készültem a felvételire, hogy azon a helyen tanulhatok, ahol folyamatosan megtapasztalhatom Isten vezetését. Mondom, írom ezt most a vizsgák előtt, a felkészülés idején.

Albrecht Dürer- Nikodémus, részlet

Eszembe jut erről Nikodémus esete, akit a János evangélium háromszor említ. Először – főember lévén – az éj leple alatt megy Jézushoz. Nikodémus érdeklődik Jézus iránt (Jn 3,1-2). ő többet akar megtudni Jézusról, tanításairól. A második alkalom: akkor említi az evangélium, amikor ellentétes vélemények alakulnak ki Jézusról (Jn. 7,50). Harmadik esetben: Jézus halála után kenettel érkezik a sírhoz, hogy Jézust megkenje (Jn 19,39).

Tekintettel arra, hogy az evangélista többször megemlíti a nevét, ez jól mutatja, hogy Nikodémus folyamatosan növekedett a hitben. Megtapasztalta Isten vezetését, sőt nem a rangjára nézett, hanem hitére támaszkodott, amikor arimátiai Józseffel együtt Jézus testét előkészítették a temetésre.

Viszont érdemes azt is megfigyelni, hogy Nikodémus odament Jézushoz, tette ezt úgy, hogy akart is változtatni életén. Kész volt a változásra. A Biblia azt írja róla, hogy „a zsidók egyik vezető embere” volt (Jn 3,1). Mégis érdeklődött Jézustól az újjászületést illetően (amelyről bővebben a következő számban szeretnék írni).

Nikodémus példája jól mutatja, hogy ha valaki alázattal közeledik Jézushoz, akkor ő kész válaszolni nekünk a bennünk lévő kérdésekre.

Kedves Olvasók! Ezúton kívánok mindenkinek jó nyaralást, szép élményeket, és akik vizsgák előtt állnak, azoknak jeles eredményeket!

Szabóné Szabó Henrietta
Pünkösdi Teológiai Főiskola
lelkész szakos hallgatója