Február az év legrövidebb hónapja ugyan, de ez nem azt jelenti, hogy eseménytelen hónap.

Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ajánlott ünnepén az Egyház égő gyertyával a kézben ünnepel. Egyrészt ezen a napon emlékezünk arra a szép és sokat mondó eseményre, amikor Szűz Mária és Szent József bemutatták a kisded Jézust a jeruzsálemi templomban, átadva őt a mennyei Atyának, elismerve és tanítva, hogy a gyermek Isten ajándéka. Ez a nap egyben a megszentelt élet napja: azt jelenti, hogy ezen a napon Egyházunk fokozott figyelemmel ad hálát azokért a férfiakért és nőkért, akik vállalva az engedelmesség, tisztaság (szűzi élet) és az önkéntes szegénység életeszményét, mint szerzetesek életüket Isten és embertestvéreik szolgálatára szentelik. Mint ahogyan a gyertya világít, és közben önmagát emészti fel, úgy kell, hogy a szerzetesek élete is az önfeláldozás világító fáklyája legyen. Persze az is nyilvánvaló, hogy az igaz keresztény házasság és családi élet is lehet, sőt kell, hogy világító fáklya legyen, különösen a mai világban. A gyertya joggal jelképezi így Krisztust, aki miközben életével világosság lett minden ember számára, egyben az önfeláldozó szeretet egyedülállóan ragyogó példáját is adta. Az ő áldozata válasz arra a kérdésre is, hogy van-e értelme a szenvedésnek, a betegségek elviselésének. Ha ő vállalta a minden képzeletet felülmúló szenvedéseket és a halált, akkor ez azt jelenti, hogy a leggyötrőbb fájdalom elviselése sem értelmetlen. Akkor van értelme gyermekeket vállalni, felnevelni. Van értelme küzdeni, van értelme annak, hogy legyőzzük a hűtlenségre késztető kísértéseket, és mindvégig megmaradjunk az igaz úton.

Február 3-án Szent Balázs vértanú püspök emléknapján Balázs-áldásban részesülhetünk. Ez a szép szertartás (amelyet Babits Mihály gyönyörű költeményben örökít meg) arra tanít, hogy küzdenünk kell az egészségért, a gyógyulásért, de a legnagyobb baj nem az, ha a szenvedés, a betegség ránk szakad, hanem, ha nem tudunk vele megküzdeni, és kétségbe esünk. Ez a nap Újszászon kiemelkedő jelentőséggel bír, mert ekkor tartunk egész napos szentségimádást.

A hónap 17. napján hamvazószerda lesz, amikor is elkezdődik a húsvétra előkészítő szent negyven nap: a nagyböjt. Ennek sajátossága, hogy fokozott figyelemmel és gyakorisággal gondolunk az Úr Jézus értünk vállalt sok-sok szenvedésére, de ugyanakkor nem feledkezünk el az ő dicsőséges feltámadásáról sem.

A keresztény ember azért képes a derűs szenvedésre, mert – a feltámadt Krisztus példája alapján – tudja, hogy „ha vele (Krisztussal) együtt szenvedünk, vele együtt meg is dicsőülünk”.

Távolabbra tekintve, ez az új esztendő országunk életében is jelentős fordulatot hozhat. Kérjük a Boldogságos Szűz Máriát, Magyarok Nagyasszonyát, járjon közbe Szent Fiánál hazánkért, magyar népünkért, hogy ez az új esztendő hozzon lelki, szellemi, erkölcsi megújulást a gondviselő Isten jóságából.

A hitből fakadó derűs lelki erőt kérem a jó Istentől minden kedves Olvasónak.

Miklós János
plébános