A Lukács evangéliumában olvashatunk (19, 1-10.) a címben szereplő férfiről. Bár az evangélium írója nem ír róla részletesen, annyit tudunk, hogy kistermetű, jerikói fővámszedő volt, akit érdekelt Jézus személye.

Jerikó város a Holt-tengertől keletre található. Ezzel a várossal találkozhatunk már az Ószövetségben is, amikor Józsué és csapata csodálatos módon foglalta el ezt a várost (Józsué könyve 6. rész). Jézus ebben a városban is gyógyított embereket, és ebben a városban keltett nagy döbbenetet, hogy egy bűnös ember házánál száll meg.

Tekintettel arra, hogy a római uralom idején járunk, a rómaiak a vámjövedelem és az adó behajtását bérbe adták a vámosoknak, akiket a zsidók nem szerettek. Így Zákeusnak a zsidók szerint megvetett foglalkozása volt.

De ebben az emberben volt kíváncsiság is: milyen lehet Jézus? Bizonyára hallhatott a csodatételekről és az addigi jézusi szolgálatokról, és érezhette, hogy ezzel az emberrel kapcsolatba kerülni egy sorsfordító-élmény. Jézust azonban, amerre csak járt, nagy tömeg vette körül, így Zákeus alacsony termetű lévén nem láthatta volna, ha csak az út mellől nézi. Ekkor azonban megérkezik a válasz, hogy ez a problémája át legyen hidalva. Szeme éppen arra a fára tévedt, amely alatt Jézus el fog menni.

Előrefutott, felmászott a fára, és várta, hogy Jézus odaérjen. Szíve biztosan hevesebben vert. „Mindjárt ideér!”- gondolhatta magában. Igen, Jézus odaért: „Amikor Jézus odaért, felnézett, és így szólt hozzá: „Zákeus, szállj le hamar, mert ma a te házadban kell megszállnom.” Ekkor sietve leszállt, és örömmel befogadta.” (Lukács 19,5-6.). Azon döbbentek meg a szemtanúk, hogy Jézus miért pont Zékeushoz fog elmenni, és miért éppen nála fog lenni?

Nem ír arról a Biblia, hogy miről beszélgettek, de azt leírja, hogy Zákeus mit mondott: „Uram, íme, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit kizsaroltam, a négyszeresét adom vissza neki.” (Lukács 19, 8.) Lám, Zákeus érezte, hogy életének most van a sorsfordító találkozása, és tudta azt, hogy ez az a pillanat, amikor élete megváltozhat. Zákeus azonban élt a lehetőséggel. Mit mondott erre Jézus: „Ma lett üdvössége ennek a háznak: mivelhogy ő is Ábrahám fia.” (Lukács 19,9.) Zákeus tehát rendezte az életét az Úrral, és rendezte életét az embertársai felé is. Képzeld el, kedves Olvasó, hogy ez milyen hatással lehetett az egykor Zákeus által kizsákmányolt emberek felé?

Ha te lettél volna az egyik ilyen ember, mit szólnál ahhoz, hogyha Zákeus egyik nap becsöngetne hozzád, és azt mondaná: „Szia! Eljöttem hozzád, mert rendezni valóm van veled. Tegnap átadtam az életemet Krisztusnak. Új ember lettem. Viszont, van néhány dolog, amit így új emberként, úgy érzem, rendeznem kell veled.” – biztosan ledöbbennél, kérdéseid lennének, hogy ki az a Krisztus, mit jelent, hogy új élete van az embernek, hogyan történt mindez, stb. De a döbbenetből hamar felébrednél, mert a veled szemben álló Zákeus mosolyogva folytatná: „Biztos emlékszel arra, hogy vettél egy nagyon szép ajándékot a külföldi nyaralásodon, és ugyan soknak találtad az általam kiszabott vámot, mégis kifizetted. Tudod, én akkoriban éltem a könnyen szerezhető jövedelem adta lehetőséggel, és amit tőled elvettem zsaroló módon, annak a négyszeresét hoztam el neked, és ezt most át is adom, tessék.” - Szerintem sok ember, miután átvette a tőle elzsarolt tárgyat, biztos hallhatta Zákeustól, hogy mi történt vele, milyen volt a Jézussal való találkozás hatása.

De bizonyára a szegények is örülhettek, hiszen Zákeus vagyona felét közöttük osztotta szét. Mindezek itt a földön örültek. Viszont valakikről ugyan nem olvasunk ebben a történetben, mégis tudjuk, hogy ők is örültek Zákeus megtérésén. ők az angyalok a mennyben.

„Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.” (Lukács 19,10.). Az Emberfia megkeresi, lehívja a fáról az elveszettet, hogy az elveszett ne elveszett legyen többé, hanem megtartott. Az Emberfia azért jött, hogy téged az életed dzsungelében megtaláljon és megtartson. Emlékszel Zákeusra? Élhetett volna csalóként, szert tehetett volna a csalások, zsákmányolások által még nagyobb vagyonra. De neki ez nem kellett. Neki egy olyan élet kellett, ami nem a múlt bűnös terheivel van megrakva. ő egy olyan életet választott, aminek a végén azt mondhatja el Ura, hogy: Jól van, jó és hű szolgám. A kevésen hű voltál, sokra bízlak ezután. Menj be a te Urad örömébe! Zákeus a mennyet, az Isten dicsőítését, az örömöt választotta. Bűnét lerakva, azt megbánva léphetett a mennybe.

Kedves Olvasó! Ha Jézus ma azt mondaná, hogy nálad szeretne maradni, te hogyan fogadnád? Átéreznéd az Emberfia meglátogatásának idejét? Rendeznéd az életedet Vele? Csak felszínesen beszélgetnél Vele, vagy szíved mélyéből?

Szabóné Szabó Henrietta
Pünkösdi Teológiai Főiskola
lelkész szakos hallgatója