Háziasszony lévén, egyik igen meleg nyári napon itthoni teendőimet végeztem. Nem akarok senkit sem untatni a felsorolással, így csak nagy vonalakban írom: mostam, vasaltam, porszívóztam és még a telefonom akkumulátorát is feltöltöttem.

A mosógép elindítása, a vasalás megkezdése, a lemerült telefon akkumulátor feltöltése és a porszívózás is ugyanazzal a mozdulattal kezdődik: a konnektorba való csatlakoztatással. Amely után az elektromos áram segítségével mûködnek a háztartási eszközök.

Ugyanígy van azonban az imádkozással is. Az élet minden pillanatában, a társadalom minden részében/rétegében alkalmazható. Kapcsolatot létesít az ember nap mint nap bármelyik embertársával, beszélgetnek egymással az emberek. Istennel az ima útján beszélhetek.

Amikor harmadik gyermekünket terveztük, két lányunk mellé én fiút szerettem volna. Ezért imádkoztam is. Teltek-múltak a napok, elérkezett az első ultrahang vizsgálat ideje. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy kit hordozok a szívem alatt. A mai napig is könnyek szöknek a szemembe, ha visszagondolok arra a pillanatra, amikor közölték velem, hogy: FIÚ. Így Lídia és Glória után lett Benjámin a családunkban.

Szabóné Szabó Henrietta
a Pünkösdi Teológiai Főiskola
lelkész szakos hallgatója