Földi Imre Újszászon született 1926. 10. 03-án. Az Újszászi Elöljáróság, illetve a helyi tanács legidősebb élő alakja, doyenje. Örülök, hogy rátaláltam. A vele való beszélgetés során ismét rádöbbentem: nem elég az embereket csak kívülről látni.

Szülei: Varga Kálmán (Újszász, 1905- Bp. 1979) alkalmi munkás és Kiss Julianna (Újszász, 1905-1928) háztartásbeli voltak.

Földi Imrének kisgyermek kora hányatott volt. Édesanyja fiatalon, 23 éves korában elhunyt. A félárva gyermek - ifjúságvédő intézet útján - Ördög Pálékhoz került Jászfelsőszentgyörgyre. 1931-ben került haza szülőfalujába, amikor Földi Mihály (Újszász, 1886-1970) konyhakertész és Varga Emília (Újszász, 1988-1973) háztartásbeli, illetve piaci árus, mint nevelőszülők magukhoz vették. (Nevelőanyja egyben nagynénje is volt!) Nevelőszülei 1942-ben örökbe fogadták, azóta viseli a Földi nevet. Egy testvére van Földi Ilona (1925. 02. 23.), aki nem más, mint a sokak által ismert, tisztelt Fekete József (1915-2001) kertész, sakkozó, sportvezető özvegye. Fekete Józsefné Földi Ilona az Újszászi Időskorúak Szociális Otthonának lakója.

Földi Imre az elemi iskola elvégzése után kereskedőtanonc (1939-1942), majd 1943 tavaszáig kereskedősegéd volt. 1943 nyarán önkéntes katonai szolgálatra jelentkezett. Kecskeméten állományba vették, de a behívóparancsot csak 1944 októberében kapta meg. A II. világháborús helyzet abban az időben már kaotikus volt. Budapesten keresztül akart eljutni Kecskemétre, de ez meghiúsult. A fővárosban lévő Országos Repülő Parancsnokságon kötött ki. Onnan a mátyásföldi repülőtérre, illetve a Vas megyei Nemeskeresztúrra került. Ott a hasonló sorsú fiatalokkal együtt bevagonírozták, és 1944 végén hagyták el az országot. Megjárták Ausztriát, Csehszlovákiát, Lengyelországot, Németországot, vagyis a nyugati és a keleti hadszínterek között mozogtak, mígnem 1945. 05. 09-én amerikai fogságba estek. 1945. 07. 12-én került haza. Hazatérése után nevelőapjának segített a földművelésben. A honvédséggel kapcsolatos még, hogy 1952 nyarán másfél hónapos tartalékos katonai kiképzésen vett részt egy aknavetős században Nagyvisnyón.

1946. 10. 03-án jelentős állomáshoz érkezett. Újszász Község Elöljáróságához került. Megszakítás nélkül 34 évig az elöljáróságnál, illetve az 1950. 10. 22-én alakult helyi tanácsnál dolgozott. 1986. 10. 31-én vonult nyugállományba. Aktív pályafutása alatt tanult, képezte magát. Az általános iskola elvégzése mellett adóügyi megbízotti ismeretekből, általános államigazgatásból, titkos ügyek kezeléséből, tűz- és munkavédelmi ismeretekből vizsgázott. Elvégezte (1975-1978) az ML Esti Egyetem 3 éves általános tagozatát is.

1950. 11. 18-án kötött házasságot az újszászi születésű (1931) bölcsődei alkalmazott Ivanics Ilonával, aki egykoron kitűnő futballista társamnak, Ivanics Istvánnak (1934-1970) nővére. Földi Imre és Ivanics Ilona házasságának gyümölcse Ilona, aki 1952-ben született. Ilona Csibrány Tiborral férjezett és Angelika (1974) utónevű gyermekük született. Angelika Konka Krisztiánhoz ment feleségül, és a Martin utónevű gyermeknek 2005-ben adott életet. A Földi család nagy drámája, hogy Csibrány Tiborné Földi Ilona 45 éves korában, 1997-ben elhunyt. Az Erkel Ferenc út 14. szám alatt élő idős nagyszülők csendes mindennapjait Konkáné Csibrány Angelika (1974) unoka és Konka Martin (2005) dédunoka teszik derűssé, élénkké.

Földi Imrét munkahelyi vezetői adó-igazgatással kapcsolatos feladatokkal bízták meg, amely több irányú tevékenységet fogott át. Sok választási lehetősége nem volt!

Minden időben, történelmi időszakban nehéz, hálátlan feladat adóügyekel foglalkozni. A II. világháborúban a vesztesek oldalán álltunk. Soha nem látott károkat szenvedtünk. Károsan befolyásolta történelmi megítélésünket, hogy az 1944. 10. 11-i Moszkvában megkötött fegyverszünet aláírása után 4 nappal nyilas puccs jött létre hazánkban, amely máig ható erkölcsi károkkal járt. Az események a magyar államigazgatás egész rendszerére, működésére, így az Újszászi Elöljáróságra, helyi tanács tevékenységére is kihatással voltak, noha tudtuk: az elbukottaknak mindig, minden időben sarcot, jóvátételt kellett, kell fizetniük!

A jegyrendszer⁽¹⁾, a jóvátétel⁽²⁾, a közellátás⁽³⁾ megszervezése, lebonyolítása, a község és fenntartásába tartozó intézmények működési kiadásainak pénzügyi finanszírozása komoly gondot, terhet jelentett. A különböző adónemek megállapítása (több adónemből álló jövedelemadó, kötelező tűz- és jégbiztosítás, stb.) "kivetése", beszedése, az államosítás⁽⁴⁾ miatt is jelentkezett, megannyi adóigazgatást terhelő munka, nem sok sikerélményt jelenthetett Földi Imre számára. Ismerem annyira a kor történéseit, tényszerű eseményeit, hogy leírhatom: Földi Imre, "felülről, alulról présben" volt. Becsülendő, hogy ilyen helyzetben is ember tudott maradni. Munkáját szolgálatának tekintette. Származásából, családi indíttatásából eredően mindig tudta, hová tartozik. Bizonyosra veszem, sokat kellett egyensúlyoznia a "kisemberek" javára.

Szakmai felkészültségét, segítőkészségét, erkölcsi tisztaságát vezetői, munkatársai elismerték; szerették, tisztelték. Volt idő, amikor közigazgatási jártasságát nemcsak adó-, hanem igazgatási csoportvezetőként is kamatoztatta. A lakosság nagy többsége elfogadta, tudomásul vette tevékenységét. Egy helyben eltöltött, hosszú köztisztviselői pályafutása alatt több vezetőt is kiszolgált. Vezető munkatársai voltak: Túróczi Ferenc főbíró, Varga István főjegyző, Homály János jegyző, Tóth Imre főjegyző, vb elnök, Lajkó László vb elnök, Gaál János vb elnök, Nagy József vb titkár, tanácselnök, Kocsis Márton vb titkár, Lékó Józsefné vb titkár, Macskássi Jolán vb titkár, Kávási Gyula vb titkár, Papp Károly vb titkár. Szívesen adott tájékoztatást beosztott dolgozókról, közvetlen munkatársairól is. Nevüket, munkakörüket (beosztásukat) feljegyeztem az utókor számára.

Hosszú, mozgalmas pályafutása alatt jelentős közéleti tevékenységet folytatott, több társadalmi tisztsége is volt. Megszakítás nélkül 38 évig, vagyis 1952-től 1990-ig volt titkára a helyi tűzoltó egyesületnek, s ugyanebben az időszakban önkéntes rendőrként vigyázott a közrendre. Egy időben a helyi ÁFÉSZ felügyelő bizottsága munkájában vett részt. Hosszú ideig tevékenykedett az Újszászi "Szabadság" Vadásztársaság titkáraként. Dicséretes munkáját a Vadászati Kulturális Egyesület 1993-ban alapított "Hubertusz Kereszt" arany-, ezüst- és bronz fokozataival ismerte el.

Újszászon operettek, daljátékok, színművek "futottak" sorban az 1940-es évek végén, 1950-es évek elején. Ma már bizonyára kevesen tudják, hogy Földi Imre az újszászi műkedvelő színtársulatnak (Színjátszó Körnek) gyakran foglalkoztatott szereplője volt. Iparos Körben: "Mária főhadnagy" operett; Vasutas Körben: "Lámpafény a Szajna" színdarab; Hosszú Iskolában: "Abbé" bűnügyi dráma is bemutatásra került. Földi Imre mindhárom darabban szerepelt. A bemutatott színi előadások nézettsége, tetszési indexe igen magas volt. A bevétel minden esetben jótékonysági célokat szolgált.

Példamutató helytállást tanúsított az 1963 tavaszi nagy árvíz védekezési munkáiban. A Szúnyogosban Kiséket, az erdészházban Tiboldékat, az Ökörjárásban Szaszkóékat vízi járművel mentette társaival. A mentési munkában Boros Gergely és Demecs István evezősök, akik tényleges katonaidejük alatt az utászoknál szolgáltak, önfeláldozóan működtek közre.

Földi Imre a "Hubertusz Kereszt" kitüntetéseken túl számos esetben részesült erkölcsi elismerésben. Pénzügy Kiváló Dolgozó; Polgári Védelemért elismerés; Felszabadulási Jubileumi Emlékérem; Társadalmi Munkáért ezüst fokozat; Nép Szolgálatáért elismerés; Tűzvédelmi Érem ezüst fokozat; Kiváló Munkáért érem; Bronzkoszorús 30 éves szolgálati érem (Tűzoltóság Országos Parancsnokság); Tanács Kiváló Dolgozója; Önkéntes Rendőri Szolgálatért oklevél (1973, 1978, 1993); Tanácsi közszolgálati viszonyért, munkahely iránti hűségért (15, 20, 25, 30 éves) emlékplakett birtokosa.

Meggyőződésem, Újszász történetének írásakor, Földi Imre életútjában talált forrásértékű információk hasznosításra kerülnek. Ezúttal köszönjük áldozatos munkáját. Kívánunk a köztisztviselők doyenjének családja körében betegségmentes hosszú életet.

xxx

⁽¹⁾ gazdasági szükséghelyzetekben, az alapvető közszükségleti cikkek elosztásának módja, csak jegy ellenében lehetett belőlük venni, meghatározott mennyiségben;

⁽²⁾ háborúban okozott károk fejében, a vesztes államtól más államoknak fizetett kártérítés;

⁽³⁾ a lakosság szükségleteiről, elsősorban élelmezéséről való, hatóságilag szervezett gondoskodás;

⁽⁴⁾ magántulajdonban álló vagyontárgyak, jogosítványok állami tulajdonba vétele kártalanítással, vagy a nélkül.

Varga Ferenc
Újszász díszpolgára