Ismét eltelt egy év, eljött advent időszaka.

Az Idősek Klubjában is elkezdődött a tervezgetés. Elkészült az adventi koszorú, majd felkerültek az ablakokra, ajtókra a Mikulás szimbólumai. A néniknek, bácsiknak szerény ajándékkal kedveskedtem. Kis dobozokba mikulást, csokit, szaloncukrot rejtettem, melyeket a műsort követően átadtam.

Feladataink, teendőink ezután szaporodtak meg igazán. A klubtagok gyakorlatilag két részre osztva dolgoztak. Ismét dekorációkat készítettünk, s lassan a mikulást jelképező figurák helyet cseréltek a karácsonyra utaló díszes csillagokkal, fenyőfákkal, harangokkal. A nénik többsége a konyhában szorgoskodott, elkezdtük sütni, majd díszíteni a mézeskalácsot. Közel négy kilógramm lisztből sütöttünk. Ezeket a díszes kalácsokat egy kedves vers kíséretében nagy-nagy izgalommal és szeretettel csomagoltuk ajándékba házi gondozottjaink részére. De bőven jutott belőle az ünnepi asztalokra és a fenyőfa díszítésére is. A hagyományokhoz, szokásokhoz híven kisült a mákos és diós bejgli is.

A gyertyák meggyújtásával elérkezett az év talán legszebb ünnepe, a karácsony. Szép számmal gyűltünk össze a szeretet ünnepén. Papp Sándorné tagintézmény-vezető verssel köszöntötte a megjelenteket, majd Fórika Attila gitárral kísért karácsonyi dalokat adott elő. Felolvastam a karácsonyfa történetét, az ünnephez kapcsolódó szokásokról, hagyományokról szóltam, majd Farkas Józsefné igazgató asszony köszöntőjét hallgattuk meg. Végül a klubtagok verseltek, történeteket meséltek, és közösön énekeltük a karácsonyi dalokat.

Feltálaltuk a mákos és diós bejglit, a mézeseket, a habkarikákat. Vidám hangulatban, kellemesen telt el a délelőtt. Ünnepeltünk, s úgy éreztem, nyugalom, béke szállt a szívekbe, lelkekbe.

Szerényen megajándékoztuk egymást a közösen készített süteményekkel, melyekhez nem igazán pénzre, hanem időre, összefogásra és egy kis ügyességre volt szükség. Az együttlét, a közös készülődés – úgy gondolom – még emlékezetesebbé, feledhetetlenebbé tette az ünnepet.

Pappné Klárika igyekezetének, kitartásának, három klubtag és két kolléganő pontfelajánlásának és dr. Muskó Zsolt gyógyszerész támogatásának köszönhetően, a gyógyszertár pontgyűjtő játékával sikerült a klub részére automata vérnyomásmérőt ajándékozni.

Szintén neki köszönhetjük, hogy az idén először valódi fenyőt díszíthettünk.

A karácsonyfa alá került még Farkas Józsefné ajándéka, egy kávéfőző, melyet szintén nagy örömmel vettek át a klubtagok.

Minden támogatónak köszönjük mindazt a segítséget, mellyel hozzájárultak ahhoz, hogy ilyen színvonalas műsorral, értékes ajándékokkal kedveskedhettünk klubunk tagjainak, s szerezhettünk örömet minden résztvevőnek.

Délután a dolgozók ültek le a szépen megterített asztalhoz. Bensőséges hangulatban, gyertyafény és halk zene mellett verset hallgattak, és köszöntötték egymást. Az ajándékozás itt sem maradt el, mindenki kapott egy-egy kis kedvességet, melyet az ajándékozók őszinte szeretettel készítettek és adtak át. Ezen az ünnepségen is megtisztelt bennünket igazgatónk, aki a dolgozóknak is hozott meglepetést. Köszönjük. A délután uzsonnázás közbeni jó hangulatú beszélgetéssel folytatódott.

Bízom benne, hogy ezzel a közös ünnepléssel és gondozottjaink elismerő szavaival, melyekben az értük végzett munkát, irántuk tanúsított figyelmességünket és szeretetünket köszönték meg, lelkileg feltöltődött mindenki.

Az Idősek Nappali Ellátásának dolgozói minden kedves olvasónak az alábbi verssel kívánnak boldog új évet:

Papp Sándorné

Fórika Attila énekel