Az időseknek szembe kell nézniük azzal, hogy csökken testi erejük, munkabíró képességük, elveszthetik egyes képességeiket, és gyakrabban betegszenek meg. Nem könnyű feltalálni magukat ebben a megváltozott élethelyzetben. Nem megy magától, hogy megváltozott fizikai, szellemi aktivitásuk csökkenése miatt lemondjanak dolgokról, teret adjanak másoknak. A fokozatosan kialakuló új élethelyzet minden idős embert elgondolkodtat, megráz.

Az ellátásunkban lévő idős embereket a lehetőségeimhez mérten látogatom, és a beszélgetések és a megtapasztalásaim alapján elmondható, hogy a kor előrehaladtával fizikai állóképességük romlik, és ha betegség is párosul hozzá, akkor megszokott életvitelük, önellátásuk, mozgásuk akadályoztatva van.

A 70 évnél idősebbek elmondják, hogy a legegyszerűbb fizikai igénybevétel pl.: a kézzel való markolás is nehézséget okoz. Az összetettebb tevékenységek, a lakáson belüli helyváltoztatások, a higiénés tevékenység, mely magába foglalja a személyi, környezeti és élelmezés higiénéjét még több személynél jelent egyre nagyobb nehézséget. A lakáson kívül végzett tevékenységek pl.: vásárlás, ügyintézés, kerti munka már szóba sem jöhet legtöbbjüknél.

Mindezek azt mutatják, hogy az idősek ellátása, gondozása, az olyan életkörülmények biztosítása, mely lehetővé teszi számukra az öregkorhoz méltó derűs életet, a fiatalabb generációnak kell, hogy feladata legyen.

Sajnos, nem minden idős ember tartozik azon szerencsések közé, akikről valaki gondoskodik, odafigyel rá, vagy éppen szerető családtagjai körében élheti mindennapjait. Felgyorsult élettempót diktáló világunkban az emberek egy részében még nem tudatosult az egymás iránt érzett felelősség, összetartozás, az empátia és a segíteni akarás érzése.

Az állam a szociális háló folyamatos bővítésével, újabb szolgáltatások bevezetésével kíván segítségére lenni a gondoskodásra szoruló idős embereknek.

Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját környezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást:

• az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
• az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
• a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

E szolgáltatás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak, valamint azokról az idősekről, akik bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. A házi segítségnyújtás az egyik legrégibb alapellátási forma, mely magába foglalja többek között a bevásárlást, a háztartási munkák egy részét, pszichés és egészségügyi segítséget, valamint a hivatalos ügyek intézését is. Ez a gondozási forma azonban csak az önellátásra részben képes, valamint a családban élő idősek helyzetén tud javítani. A gondozónők munkaideje ugyanis nem alkalmazkodik a gondozottak szükségleteihez, az esti és a hétvégi ellátás sok helyen megoldatlan. Erre megoldást jelentene az önkéntesek, (főleg az egészségügyben vagy szociális szférában dolgozott vagy jelenleg is dolgozók) bevonása ebbe az ellátásba. Ezzel kapcsolatosan már történtek előrelépések, és bízom benne, hogy ennek az elképzelésnek a gyakorlati megvalósításával megoldható lesz ez a probléma.

A házi segítségnyújtás igénylése az alábbiak szerint történhet:

• kérelem benyújtása, melyhez csatolni szükséges:
• az igénylő jövedelemigazolását, (nyugdíj, fogyatékossági támogatás…)
• az igénylő bejelentett lakcímén lévő többi személy jövedelemigazolását, (mivel 2008. 01. 01-jétől családi jövedelmet kell figyelembe venni), iskolalátogatási igazolást, stb.

Az intézményvezető megállapítja a fizetendő személyi térítési díjat az igénybevevő családi jövedelem nyilatkozata és azt alátámasztó igazolások alapján, melyről értesítést küld. A házi segítségnyújtásért utólag – a tárgyhót követő hónap 10. napjáig – jövedelemfüggően térítési díjat kell fizetni, melyről nyugtát ad az intézmény.

A kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az ellátást igénylő személy gondozási szükségletének vizsgálatát a 3 fős szakértői bizottságnál a 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet alapján. Napi 1-4 óráig terjedő gondozási szükségletet intézményünk el tudja látni. A napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglet esetén az intézményvezető tájékoztatást ad a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. Amennyiben az ellátott nem kíván élni a felajánlott lehetőséggel - nem marad ellátás nélkül –, intézményünk maximum napi 4 órában gondozza.

Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.

Az ellátást igénylővel vagy törvényes képviselőjével az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető megállapodást köt. A jogviszony megszüntetését a jogosult illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. Megszűnik a jogviszony határozott idejű megállapodás esetén.

Papp Sándorné
Idősek Nappali Ellátása tagintézmény-vezető