Értékelhetetlen produkció Örkényben

2007. május 27.
Örkény - Újszász 5 : 1 (3 : 1)

Örkény, 300 néző
Vezette: ifj. Tóth Sándor (többet futott néhány játékosunknál)

Újszász: Szaszkó - Sípos (Czapkó 45. perc), Major, Viola, Farkas - Varga I., Szurmai (Czibak 45. perc), Mérész, Földi - Konka Cs., Boros

20. perc: Nem az első labdát adtuk el az ellenfél tizenhatosának környékén, amelyből leindítottak bennünket és egy jó kiugratás után Boda a bal alsó sarokba gurított. (1: 0)
24. perc: Szinte megismétlődött az előző jelenet, azzal a különbséggel, hogy ezúttal Szaszkó tizenegyest - mellesleg sárga lapot - érően találkozott a kiugró örkényi csatárral. A büntetőt Nagy Adrián bombázta a hálóba. (2 : 0)
29. perc: Újra Nagy Adrián volt a főszereplő, aki a változatosság kedvéért most egy húszméteres szabadrúgásból talált be a bal felső sarokba. (3 : 0)
33. perc: Röviden fejeltek ki egy beadást a hazai védők, a második hullámban érkező Szurmai pedig 14 méterről kilőtte a bal alsó sarkot. (3 : 1)
47. perc: Egy percen belül Czapkó és Czibak is száz százalékos helyzetbe került, de az előbbi a kapufára gurította a labdát, míg az utóbbi közeli lövését a kapus hárította.
66. perc: Hazai szöglet után az egyik örkényi játékos a kapu torkából szinte a védőink helyett mentett, ám még a magasból lehulló labdára sem sikerült reagálnunk, melyet végül az előrehúzódó Batta senkitől sem zavartatva a hálóba fejelt. (4 : 1)
71. perc: Batta szabadrúgásból fölé lőtt, de sípszó előtt végezte el azt, ezért sárga lapot kapott, majd a játékvezető pechünkre megismételtette a pontrúgást. Másodjára ugyanő a bal alsó sarkot vette célba, mi pedig fogalmam sincs, hogy mire vártunk, mert egyszerűen végignéztük, hogy a labda a hálónkban köt ki. (5 : 1)

Szurmai Tibor megszerezte első NB III-as gólját

Először is elnézést kell kérnünk a bennünket idegenbe is szép számmal elkísérő újszászi szurkolóktól azért, hogy ilyen szánalmas "produkcióval" rukkoltunk elő, annak ellenére, hogy mindent adott volt a jó játékhoz. Ragyogó pálya fogadott bennünket és egy - úgy gondoltuk - legyőzhető ellenfél, hiszen az Örkény nagyon visszaesett a tavasszal, olyannyira, hogy az idén mi több pontot szereztünk náluk. Nem úgy indult a mérkőzés, hogy kiütés lesz a vége, bár már ekkor is feltűnt, hogy mindkét csapat úgy szaladhat át a középpályán, hogy szinte nem is ütközik ellenállásba. Az első félidő közepén aztán volt egy olyan tízperces rövidzárlatunk, amely tulajdonképpen el is döntötte a meccset. Ekkor eladott labdáinkból egymás után lekontráztak bennünket az örkényiek három gólt is szerezve pillanatok alatt, melyre csak Szurmai Tibor tudott válaszolni. A szünetben próbáltunk frissíteni, bejött Czapkó és Czibak is, sőt mi több mindketten szinte azonnal ziccerbe kerültek, ám kimaradtak a szinte kihagyhatatlan helyzetek. Két újabb hazai gól formájában jött a büntetés, amely után teljesen szétestünk és játékosaink már csak abban különböztek a nézőktől, hogy ők nem vettek jegyet és a pályán belülről nézték a mérkőzést.
A tavaszi szezon leggyengébb teljesítményét nyújtottuk Örkényben, pedig nem is lett volna szükség extra teljesítményre ahhoz, hogy pontot vagy pontokat szerezzünk. Mindennél többet elárul az a tény, hogy a hazaiak eddigi tizenegy tavaszi mérkőzésükön 9(!) gólt rúgtak, míg most ellenünk egy meccsen ötöt. A legnagyobb probléma azonban mégsem a játékkal , hanem - tisztelet a néhány kivételnek - a játékosok hozzáállásával volt, ilyen lélektelen teljesítménnyel még a legalacsonyabb osztályban sem lehet mérkőzést nyerni.

Szilvási Ferenc

Vereség az utolsó pillanatban

2007. május 19.
Újszász - Kiskunfélegyháza 1 : 2 (0 : 0)

Újszász, 200 néző
Vezette: Szabó (ez volt az utolsó meccse)

Újszász: Kovács - Sípos, Major (Rézsó 45. perc), Boros, Farkas - Varga I. (Szurmai 79. perc), Viola, Czapkó (Czibak 58. perc), Földi - Konka Cs., Mérész

24. perc: Czapkó indításával Mérész léphetett ki egyedül, de az utolsó pillanatban szerelni tudta őt az egyik visszaérő félegyházi védő.
33. perc: Bal oldali vendégakció végén Szabó Attila került ziccerbe, de lövését Kovács bravúrral hárította.
48. perc: Földi szelídített meg egy magasról lehulló labdát a kaputól 25 méterre, majd ballal egy nem túl erős lövést eresztett meg, amelyből mégis gól született, mert a labda a kapust becsapva megpattant a kapu előterében és a hosszú sarokban kötött ki. (1 : 0)
50. perc: Nem sokáig örülhettünk a vezetésnek, mert egy visszafejelt labdát Katona kapásból elemi erővel bombázott a léc alá. (1 : 1)
87. perc: Katona, a vendégek nyerő embere tört be a tizenhatosunkon belülre, ahol a rossz ütemben becsúszó Sípos sajnos nem a labdát, hanem a csatár lábát találta el. A jogosan megítélt tizenegyest Szabó Attila értékesítette, bár kevés hiányzott csak ahhoz, hogy Kovács megfogja a nem igazán jól elvégzett büntetőt. (1 : 2)
89. perc: Konka Csaba átadásával Czibak került nagy helyzetbe, de lövését Tóth valahogy kipiszkálta a bal alsó sarokból.

Czibak lábában volt az egyenlítő gólunk

A tavaszi szezonra alaposan megerősödött és kitűnően is szereplő Kiskunfélegyháza látogatott ezúttal Újszászra, akikkel jó kis mérkőzést játszottunk. Rövid ünnepség előzte meg a meccset, az aktív játékvezetéstől visszavonuló Szabó Sándort köszöntötték kollégái, illetve a csapatok, akinek ez volt az utolsó kilencven perce és mi is jól ismertük, hiszen annak idején még a Mátra-csoportban sok nagy csatában fújta a sípot nekünk is. Kár, hogy "búcsúzásként" meg kellett adnia egy tizenegyest ellenünk, de sajnos el kell ismerni, hogy az volt és ne is rohanjunk talán ennyire előre az eseményekben. Az első félidőben nem esett gól, viszont az ellenfél igazolta jó hírét, mert sokkal gyorsabban és főleg pontosabban játszott nálunk, le is kötötte szinte minden erőnket a védekezés. Fordulás után mégis pillanatok alatt vezetéshez jutottunk Földi lövésével, amely megpattant ugyan egy fűcsomón, de ennyi szerencsénk végre talán már nekünk is lehet. Postafordultával jött a válasz egy bődületesen eltalált kapáslövés formájában, bár ez egy védelmi megingás volt a részünkről, mert készültünk az ellenfél beíveléseire és visszafejelt labdáira. (A kapáslövés viszont valóban szépségdíjas volt.) Nem sokkal a lefújás előtt sajnos újra hibára kényszerítettek bennünket - ekkor kellett befújnia Szabó sporinak a már említett ominózus tizenegyest - és bár utána hatalmas energiákat mozgósítottunk az egyenlítő gólért, sajnos azt már nem sikerült megszerezni a hátralévő rövid időben.
Küzdelmes mérkőzést láthattak a focipályára kilátogató nézők, amelyen mindenképpen pontot érdemeltünk volna a jó erőkből álló Kiskunfélegyháza ellen, ám ez nem sikerült, mert hibáinkat gólokkal büntették a rutinos vendégek. Nem ez az első meccs, ahol csak egy kicsike plusz hiányzik a jobb eredményhez, de talán akkor leszünk igazán jó csapat, ha ezt is hozzá tudjuk majd tenni a játékunkhoz. Például a hátralévő két mérkőzésen idegenben az Örkény, illetve itthon az Algyő ellen.

Szilvási Ferenc

Csak kapufákig jutottunk Hódmezővásárhelyen

2007. május 13.
Hódmezővásárhely - Újszász 5 : 0 (3 : 0)

Hódmezővásárhely, 300 néző
Vezette: Benyovszki (nem a világutazó)

Újszász: Szaszkó - Sípos, Major, Viola, Boros - Czibak (Szurmai 62. perc), Varga I., Czapkó, Földi - Konka Cs., Mérész (Sebők 82. perc)

1. perc Rögtön a kezdést követően Mérész indította Földit, aki egy szép csellel elküldte a védőjét, de aztán nagy helyzetben elhamarkodottan mellé lőtt.
14. perc Sípos küzdött az egyik hazai támadóval a labdáért, majd mindketten elestek. A játékvezető úgy ítélte meg, hogy a védőnk szándékosan kézzel ért a labdába, miközben rázuhant, ezért nagy meglepetésünkre tizenegyest adott, melyet Szűcs váltott gólra. (1 : 0)
29. perc Egy bal oldali beívelés után Szaszkó ütközött a levegőben a hazaiak egyik jól megtermett játékosával, a labda lepottyant közéjük, amire Ruzsinszki reagált gyorsabban és az üresen tátongó kapuba emelte. Némi jóindulattal a kapus támadása miatt kifelé is fújhatott volna a spori, de az az igazság, hogy Szaszi is lehetett volna határozottabb. (2 : 0)
44. perc Gyors vásárhelyi támadás futott a jobb szélen, a középre gurítást Végh vette át szép mozdulattal a tizenhatoson belül és a kapunk jobb oldalába helyezett. (3 : 0)
51. perc Védelmi rövidzárlatunk megkoronázásaként Viola lába alatt is elsurrant a labda, Ruzsinszki pedig köszönte szépen és megszerezte saját második, illetve csapata negyedik gólját. (4 : 0)
53. perc Boros beadása átszállt mindenki felett, így a hosszún teljesen egyedül találta Czapkót, aki az ötös sarkáról centiméterekkel lőtt mellé.
55. perc Újra Boros robogott el a jobb oldalon középre centerezett labdájából Konka Cs. kapásból bődületes kapufát lőtt.
58. perc Mérész szöglete után a hazai védők megfeledkeztek Violáról, aki nagyszerűen meg is fejelte a labdát de a kapufa újra kisegítette a vásárhelyieket.
66. perc Varga I. egy elegáns labdaátvétellel egyúttal be is csapta a védőjét, egyedül vitte a kapusra a labdát - sőt lehet, hogy néhányan elkezdtek készülődni a középkezdésre - , de mi már meg sem lepődtünk azon, hogy a kapufát találta telibe.
71. perc A futball íratlan törvényei szerint természetesen jött a büntetés a sok kihagyott helyzet után: ide-oda pattogott a labda a kapunk előtt, határozatlanok voltak a védőink, a csereként beállt Rácz viszont nem és a hálóba kotorta az ötödik hazai gólt. (5 : 0)

Az ősszel hazai pályán 3 : 0-ra kikaptunk a Hódmezővásárhelytől, ám egyik játékosuk jogosulatlan szereplése miatt megóvtuk a mérkőzést, melynek három pontját nekünk ítélte az NB III Alföld csoportjának versenybizottsága. Ezek után érthetően nem fogadtak kitörő örömmel bennünket aktuális vendéglátóink és nagyon fogadkoztak, hogy a pályán fognak elégtételt venni az őszi sérelmekért, amely látva a végeredményt sikerült is nekik. Az 5 : 0 ellenére azonban nem volt ennyire egyértelmű a mérkőzés. Rögtön az elején a játékvezető megadott egy olyan tizenegyest a hazaiaknak, amilyet nekünk sosem szoktak, megfelelő mederbe terelve ezzel a meccset, amely már tulajdonképpen az első félidőben el is dőlt vendéglátóink újabb két gólja után. Fordulást követően rengeteg lehetőségünk volt, hogy szépítsünk az eredményen, de ezen a napon mindössze annyi jött össze nekünk, hogy állandóan eltaláltuk a vásárhelyi stadion kapufáit. Míg mi ezzel foglalatoskodtunk, addig a végig nagyon motiváltan futballozó hazai csapat két újabb gólt szerzett, teljessé téve ezzel szurkolóik örömét, illetve megnyugtatva magukat, hogy jól elvertek bennünket.

Konka Csaba is csak a kapufáig jutott Hódmezővásárhelyen

Tudtuk, hogy nem számíthatunk könnyű mérkőzésre a vásárhelyi oroszlánbarlangban, de azért ennél jóval többre, egészen pontosan egy szorosabb küzdelemre számítottunk. Ezt egyrészt azért nem sikerült megvalósítanunk, mert a védekezésünk jóval szellősebb volt az eddig megszokottnál - sőt néha kifejezetten nagy hibákat vétettünk -, másrészt hiába volt hat-nyolc ziccerünk, ezen a délutánon egyszerűen képtelenek voltunk az ellenfél kapujába találni.

Szilvási Ferenc

Legyőztek bennünket a gladiátorok

2007. május 6.
Szolnoki Spartacus - Újszász 3 : 2 (1 : 0)

Szolnok, 250 néző
Vezette: Medovarszki (nem lehetett rá panaszunk)

Újszász: Szaszkó - Sípos, Major, Viola, Boros - Varga I. (Szurmai 80. perc), Mérész, Czapkó (Rézsó 64. perc), Földi - Konka Cs., Czibak.

25. perc: Bal oldali hazai támadás végén Horváth visszagurítását Sárkány 16 méterről laposan bombázta a jobb alsó sarokba. (1 : 0)
31. perc: Ruskó nagy lövését tornázta ki Szaszkó a léc alól.
43. perc: Szöglet után Varga I. elé pattant a labda, ő azonban nagy helyzetben a kapu fölé emelt.
54. perc: Sárkány forgatta meg Borost a tizenhatoson belül, de már talán egy kicsit kiszorított helyzetbe került, amikor a nem éppen a legjobb ütemben kivetődő Szaszkó elgázolta. A jogosan megítélt tizenegyest a sértett biztosan értékesítette. (2 : 0)
60. perc: Czapkó szögletére Konka Cs. ugrott fel a legjobb ütemben és közelről a hálóba fejelt. (2 : 1)
63. perc: Pontrúgás-felelősünk, Czapkó ezúttal egy szabadrúgást csavart a kapu előterébe, Viola pedig a léc alá csúsztatta az egyenlítő gólunkat. (2 : 2)
66. perc: Földi akár már a vezetést is megszerezhette volna, de Mérész visszagurított labdájából óriási helyzetben éppen az egyik hazai védőt találta telibe.
84. perc: Ami nem sikerült az egyik oldalon az bejött a másikon: Szabó D. veszélytelennek tűnő 25 méteres lövése megpattant valakin és az ellenkező irányba mozduló kapusunkat becsapva a bal alsó sarokban kötött ki. (3 : 2)

Szerettük volna folytatni immár négy meccs óta tartó veretlenségi sorozatunkat a Szolnoki Spartacus otthonában is, ám ezúttal sajnos vesztesen kellett elhagynunk a pályát. Kicsit fájó ez a vereség, mert egy olyan csapattól kaptunk ki, amely a táblázaton elfoglalt helyezése ellenére semmivel sem jobb nálunk, ezen kívül otthon is érezhettük magunkat, hiszen jóval több újszászi, mint szolnoki szurkoló volt az egykor szebb napokat is látott Vegyiművek-pályán. (Például ilyen volt 1995-ben az a júniusi nap, amikor Újszász itt nyerte meg a megyei bajnokságot és története során először jutott fel az NB III-ba. Sz. F.)
Nem valami jó előjelekkel készültünk egyébként a mérkőzésre, mert az előző, Baja elleni találkozón eltört a hetek óta kitűnő formában futballozó Farkas Gábor kézfeje, így már a sokadik védőnk dőlt ki a sorból, tovább tetézve ezzel a problémáinkat. Így újra át kellett szervezni a csapatot, mégsem ez volt azonban az oka annak, hogy az első félidőben kimondottan visszafogottan, az előző hetek játékára rá sem ismerhetően játszottunk. Megérdemelten szerzett vezetést a Spartacus, sőt a fordulás után nem sokkal újabb gólt lőttek, amellyel eldőlni is látszott a meccs. Ekkor azonban szinte varázsütésre magához tért a csapatunk és pillanatok alatt kiegyenlítette a kétgólos hátrányt, így izgalmasnak ígérkezett a végjáték. Az is volt, de gólt már csak a hazaiak sikerült találtak, otthon tartva ezzel a három bajnoki pontot a mindössze csak harminc percet futballozó és kevés jó teljesítményt felmutatni tudó Újszász ellen.

Itt még teljes volt a védelem.
Balról jobbra: Sipos, Major, Farkas, Boros

A rómaiak annak idején simán leverték Spartacust, nekünk ez most sajnos nem sikerült. A következő szezonban lesz már csak lehetőségünk arra, hogy elégtételt vegyünk a "szolnoki gladiátorokon", akik ugyan nem lázadtak fel ellenünk, de ebben a bajnokságban sajnos mind a hat pontot elvették tőlünk.

Szilvási Ferenc

Baja baját is elláttuk

2007. április 28.
Újszász - Baja 3 : 1 (1 : 0)

Újszász, 300 néző
Vezette: Ihász (nem hiba nélkül, de összességében jól)

Újszász: Szaszkó (Kovács 71. perc) - Sípos, Major, Boros, Farkas (Rézsó 54. perc) - Varga I., Viola, Czapkó (Czibak 45. perc), Földi - Konka Cs., Mérész.

36. perc: Mérész emelt vissza egy labdát az alapvonalról a kapu elé, Czapkó pedig a lehető legjobb ütemben érkezett és közelről a hálóba fejelt. (1 : 0)
41. perc: Tetszetős bajai támadás végén Sziegl bombázott 14 méterről a kapunkra., de Szaszkó bravúrosan hárított.
54. perc: Reitmann távoli szabadrúgása megpattant a kapunk előtt egy rosszindulatú fűcsomón és a tehetetlen Szaszkó fölött a jobb felső sarokban kötött ki. (1 : 1)
56. perc: Kis híján pillanatok alatt megfordították a mérkőzés állását a vendégek, amikor egy kontra végén Hernády zúdította kapura a labdát, amely ezúttal is megpattant, majd a végén Szaszkó fején (!) irányt változtatva hagyta el a játékteret.
65. perc: Mérész kapott jó labdát a kaputól 20 méterre, elhúzta a védője mellett, majd kilőtte a bal alsó sarkot, megtörve ezzel több, mint 600 perce tartó gólcsendjét. (2 : 1)
67. perc: Újra Reitmann, az egyszemélyes bajai életveszély okozott galibát a védelmünkben, melynek végén Szaszkó lábbal hárított.
75. perc: Egy jobb oldali beívelés után Rézsó a felső kapufára fejelt.
90. perc: Mérész szögletéből újra Rézsó jutott fejelési lehetőséghez, most már pontosabban célozva a bal alsó sarokba bólintott, pontot téve ezzel a mérkőzés végére. (3 : 1)

Nagy küzdelemben, de sikerült itthon tartani a három pontot és ezzel megelőzni a táblázaton a támadójátékot idegenben is bátran felvállaló Baját. Jól indult a meccs a mi szempontunkból, ám sajnos a befejezéseknél rendre rossz döntéseket hoztunk, ezért nem sikerült korán vezetést szereznünk. Éledezni kezdtek a vendégek is, akik technikás játékosaik révén nem egy alkalommal ügyesen játszották át a középpályát, sőt mi több egyre többször helyzetbe is kerültek, bár azokat szerencsénkre elkapkodták. Éppen ezért nagyon jókor jött még a félidő előtt szinte a semmiből Czapkó fejesgólja, amely azt jelentette, hogy előnnyel térhetünk pihenőre. Ez azonban pillanatok alatt szertefoszlott fordulás után, amikor a "pálya ördöge" kibabrált egyébként jól védő kapusunkkal, komoly szerepet vállalva a vendégek egyenlítő góljában. Fokozódott a küzdelem az újabb gólért- közben mi egy elmaradt büntetőt, míg a bajaiak néhány kétes les-szituációt kértek számon a játékvezetőkön - , amit Mérész révén nekünk sikerült megszereznünk és ekkor már érezhető volt, hogy ezt a meccset már nem fogjuk kiengedni a kezünkből. Az ikrek miatt rendkívül elfoglalt és ezért csak a hazai mérkőzéseket vállaló Rézsó apuka fejesgólja már csak a hab volt a tortán az utolsó pillanatokban, hogy aztán egy nagyon nehéz kilencven perc végén boldogan köszönhesse meg a csapat a szűnni nem akaró buzdítást a szurkolásban egymással nagy versenyben lévő általános iskolai osztályoknak.

Nagyszerű sorozatot produkálva áprilisban veretlen maradt labdarúgó csapatunk, ezúttal egyik közvetlen riválisunkat, a tabellán egy hellyel előttünk- most már mögöttünk! - álló Baját győztük le. A győzelem értékét növeli, hogy ezt egy jó csapat ellen értük el, mely bátran és veszélyesen futballozott, valamint rendelkezik egy-két egészen kivételes képességű játékossal is, de ezen a délutánon ez is kevésnek bizonyult a sérülések által megtizedelt, ennek ellenére - vagy éppen ezért - mégis rendkívül egységes Újszász ellen.

Sipos Zsolt hetek óta megbízhatóan
játszik a védelem bal oldalán

Szilvási Ferenc

Parázs hangulatú mérkőzés Szarvason

2007. április 21.
Szarvas - Újszász 0 : 0 (0 : 0)

Szarvas, 300 néző
Vezette: ifj. Tóth Sándor (tele volt a nadrágja)

Újszász: Szaszkó - Farkas, Major, Boros, Sípos - Czibak, Viola, Czapkó (Szurmai 77. perc), Varga I. - Konka Cs., Mérész.

17. perc: Czapkó kapott remek labdát a tizenhatoson belül, de rosszul kezelte le, így a védők menteni tudtak.
30. perc: Viola fejelt az üresen érkező Konka Csaba elé, aki még le is vehette volna a labdát a kapussal szemben, ám ő kapásból akart lőni és az nem igazán sikerült jól.
34. perc: Varga István cselezte be magát bal oldalról a tizenhatos előterébe, ahonnan egy zúgó felső kapufát lőtt.
78. perc: Egy életerős hazai szabadrúgás után milliméterekkel suhant el a labda Szaszkó kapuja fölött.
82. perc: Czibakot rúgták fel látványosan a hazaiak, - véleményünk szerint a tizenhatoson belül - a játékvezető viszont "természetesen" azon kívül látta az esetet és csak szabadrúgást ítélt.

Gyönyörű tavaszi idő és egy olyan szenzációsan jó pálya fogadott bennünket Szarvason, amelynek játékterével véleményem szerint több élvonalbeli csapat is szívesen cserélne. Már- már azt hittük, hogy minden szép és jó, ám a kezdő sípszó után egy ritkán láthatóan pokróc stílusban futballozó (?) csapat esett nekünk, tíz perc alatt elkövetve annyi szabálytalanságot, mint máskor egy egész mérkőzésen szokás. Szerencsére nem vettük át ezt a harcmodort és próbáltunk játszani, - már amennyire lehetett - de a helyzeteink sajnos kimaradtak az első félidőben, pedig talán már ekkor el kellett volna dönteni a meccset. Fordulás után valószínűleg kezdtek elfáradni a hazaiak a nagy vagdalkozásban, mert egymás után kezdtek begörcsölni a játékosaik és már csak egy-egy újabb durva belépőre futotta az erejükből, de az az igazság, hogy sajnos bennünk sem volt annyi frissesség, hogy magunk javára billentsük a mérleg nyelvét. A szarvasiak legnagyobb reménységét, a télen igazolt román csodacsatárt egyébként úgy levette Farkas Gabi a pályáról, hogy a második félidőben le kellett cserélni, mi viszont sajnos nem igazán tudtunk változtatni, hiszen ezúttal is hiányzott a sérült Sziráki és Konka Tamás, illetve a három sárga lapos Földi sem játszhatott. Valószínűleg így járnak majd néhányan a hazaiak közül is, hiszen nem kevesebb, mint hatan kaptak sárgát és csak a nézők által megfélemlített játékvezető jóindulatán múlott, hogy teljes létszámban fejezhették be a mérkőzést.

Varga István járt a legközelebb a gólhoz Szarvason

Nem játszottunk rosszul az életéért küzdő Szarvas otthonában, akiknek talán ez a győzelem lett volna az utolsó szalmaszál a bennmaradásért vívott harcban, de mi elhoztuk az egyik pontot. Ezen kívül annak is örülhetünk, hogy egyik játékosunk sem sérült meg komolyabban ezen a parázs hangulatú meccsen, amelyen csak azért nem érdemeltünk győzelmet, mert nem tudtunk gólt szerezni.

Szilvási Ferenc

Újabb fontos győzelem

2007. április 14.
Újszász - Túrkeve 3 : 2 (2 : 1)

Újszász, 200 néző
Vezette: Fajkusz (néha pedig helyette az egyik partjelző)

Újszász: Szaszkó - Sípos (Czibak 45. perc), Major, Boros, Farkas - Varga I., Czapkó (Szurmai 73. perc), Viola, Földi - Konka Cs., Mérész (Rézsó 71. perc).

18. perc: Kormos két lövőcsellel halomra döntötte a védelmünket, majd a bal alsó sarokba gurított. Farkas Gabi még igyekezett menteni a menthetőt, de már csak beljebb tudta segíteni a labdát a kapuba. (0 : 1)
24. perc: A vendégek kapusa középre bokszolt ki egy labdát, balszerencséjére éppen Földi elé, aki húsz méterről nagy gólt lőtt a kapu bal oldalába. (1 : 1)
27. perc: Czapkó szögletére Konka Csaba érkezett - ez már a Csongrád ellen is jól bevált - és a kapust megelőzve bólintott a vendégek hálójába. (2 : 1)
48. perc: Major tisztázott a tizenhatosunkon belül - a játék ment volna tovább -, de a partjelző heves zászlólengetésbe kezdett, mert ő úgy látta, hogy a védőnk kézzel is a labdához ért. Rövid konzultáció után a játékvezető tizenegyest ítélt, amelyet Kormos nagyon higgadtan értékesített. (2 : 2)
59. perc: Mérész jobblábas (!) lövése pattant ki a vendégek portásáról, Czibak eszmélt a leggyorsabban és közelről a hosszú sarokba lőtt. (3 : 2)
63. perc: Ügyes túrkevei szabadrúgás-kombináció után Kiss vette célba a rövid felső sarkot, de Szaszkó bravúrral hárított.
65. perc: Konka ugratta ki remek ütemben Mérészt, akinek a lövése centiméterekkel suhant el a bal oldali kapufa mellett.

Már a mérkőzés előtt tudtuk, hogy nem lesz egyszerű dolgunk a Túrkeve ellen, amely igaz, hogy a télen meggyengült, de még így is több olyan játékosa maradt, aki akár egyedül is képes eldönteni egy meccset. Például Kormos, aki már az első negyedóra végén mattolta a védelmünket, miután a cseleire úgy "elszálltak" a hátvédeink, hogy ilyet serdülő meccseken is csak nagyon ritkán látni. Szerencsére gyorsan jött az egyenlítés és a vezető gólunk is, így viszonylag nyugodtan vonulhattunk a szünetben a frissen elkészült, új öltözőnkbe. Fordulás után az egyik partjelző (bocsánat, asszisztens!) lépett elő főszereplővé, amikor tizenegyest ítéltetett a bíróval, akiből - mint ahogy a mérkőzés után megtudtuk - nemzetközi játékvezetőt akarnak faragni. Nehéz feladatra vállalkoztak, de azért sok sikert kívánunk. A szemfüles Czibak viszont gondoskodott arról, hogy ne döntetlen maradjon a végeredmény, mert egy kipattanó labdát bevágott a kapuba és ezzel két meccs alatt már a harmadik gólját szerezte. Még egy-egy nagy helyzet kimaradt mindkét oldalon, majd a Túrkeve mindent egy lapra feltéve egyenlíteni próbált, de ez a hátralévő időben már nem jött össze nekik.
Nem tudtuk megismételni hazai pályán a Csongrádon mutatott nagyszerű játékunkat, de visszafogottabb teljesítménnyel is begyűjtöttük a három pontot egyik nagy riválisunk ellen, amely rendkívül sokat jelenthet majd a végelszámolásnál. A legfontosabb viszont az, hogy a tavaszi hat mérkőzés után már a nyolcadik pontunkat szereztük és két helyet is előrébb tudtunk lépni a tabellán, amely a következőképpen néz ki a 19. forduló után:

Szilvási Ferenc

Az első tavaszi győzelem

2007. április 7.
Csongrád - Újszász 3 : 5 (0 : 3)

Csongrád, 300 néző
Vezette: Aradi (jól, mert nyertünk)

Újszász: Szaszkó - Sípos, Major, Boros, Farkas (Sebők 87. perc) - Varga I. (Sziráki 89. perc), Viola, Czapkó (Czibak 63. perc), Földi - Mérész, Konka Cs.

3. perc: Czapkó szögletét Konka Csaba fejelte a bal alsó sarokba. (0 : 1)
12. perc: Egy jó 25 méteres szabadrúgásból Földi bődületes kapufát lőtt.
13. perc: Röviden szabadítottak fel a hazai védők, Czapkó pedig húsz méterről kapásból kapura tűzte a labdát, amely a mozdulni sem tudó kapus mellett a hálóba vágódott. (0 : 2)
23. perc: Tíz percenként jöttek a gólok, ezúttal Mérész szögletéből Konka Csaba volt újra eredményes, mikor a kapust megelőzve bólintott a kapuba. (0 : 3)
53. perc: Látványosat esett az egyik csongrádi játékos a tizenhatosunkon belül és bár egyáltalán nem biztos, hogy hozzáértek a védőink a játékvezető 11-est ítélt, amelyet Forgó magabiztosan értékesített. (1 : 3)
75. perc: Mérész vezethette egyedül a labdát a kapusra, kissé kisodródott balra, de szenzációsan emelt vissza középre, ahol az egyedül érkező Czibaknak már csak az üresen maradt kaput kellett eltalálnia. (1 : 4)
78. perc: Czibak hámozta át magát középen a védőkön, majd elegánsan a bal alsó sarokba helyezett. (1 : 5)
84. perc: A védőinkről lecsorgó labdát a jó ütemben érkező Lovas emelte a léc alá. (2 : 5)
87. perc: Készültünk a hazaiak nagy bedobásaira, de úgy látszik, hogy a végén már lankadt a figyelem, mert egy ilyen szituációból kaptunk gólt, miután Bagi közvetlen közelről a hálóba kotorta a labdát. (3 : 5)

Végre kijött a lépés csapatunknak és megszereztük első tavaszi győzelmünket. Külön öröm az, hogy mindez egy "hatpontos" mérkőzésen, ráadásul idegenben sikerült a Csongrád ellen, akik bizonyára úgy gondolkodtak, hogy ugyan kit verjenek meg hazai pályán, ha nem a mögöttük két hellyel álló Újszászt. Nos, szerencsére ez nem jött össze nekik, főképp azért, mert a meccs elején fantasztikusan használtuk ki adódó helyzeteinket és tulajdonképpen huszonöt perc alatt a padlóra küldtük őket. A második félidő elején - mint ahogy az várható is volt - mindent egy lapra feltéve nekünk estek, ám nem számoltak a csereként beálló Czibakkal, aki két gyors góljával pillanatok alatt szertefoszlatta a maradék hazai reményeket. A csongrádiak dicséretére legyen mondva, hogy ezután sem álltak meg és még két gólt betuszkoltak Szaszkó kapujába - szépítve ezzel a számukra nem igazán hízelgő eredményen - , de ez már nem osztott, nem szorzott, győzött a jobbik csapat, mint ahogy azt a hazaiak edzője is elismerte. Röviden összefoglalva: ideális labdarúgó időben egy kitűnő pályán ideális ellenfélre találtunk, akiket magabiztosan legyőztünk. Várjuk a jó folytatást!

Szilvási Ferenc

Balszerencsés vereség

2007. március 31.
Újszász - Cegléd 0 : 1 (0 : 0)

Újszász, 300 néző
Vezette: Witmann (tűrhetően)

Újszász: Szaszkó - Sípos, Viola, Boros, Farkas - Varga I., Földi, Czapkó (Rézsó 66. perc), Czibak - Konka Cs., Mérész.

1. perc: Óriási helyzetben Czibak közelről a vendégkapus kezébe lőtt.

2. perc: Konka Csaba lövésénél újra a ceglédi portás volt munkában, aki a húszméteres próbálkozást üggyel-bajjal - egészen pontosan orral (!) - hárította.

48. perc: Egy kis szögletet követően Lendvai egy csel után középre emelt, Szepes pedig erőteljes fejest küldött a kapunk bal alsó sarkába. (0 : 1)

52. perc: Varga István ügyeskedett nem először a bal oldalon, beadása Mérészt találta meg a kapu előterében, akinek a lövése éppen, hogy elkerülte a hosszú alsót.

64. perc: Utassy szerzett labdát az egymásra váró védőink között, lövése a bal oldali kapufáról pattant vissza a mezőnybe.

88. perc: Rézsó nagy bedobását először Konka, majd Viola csúsztatta meg, így újra Mérész került helyzetbe, akit az ötösön lerántottak. A tizenegyest Konka Csaba végezte el, a rutinos Kiri azonban megérezte az irányt és kiütötte a labdát.

Csapatunkból sérülés miatt ezúttal is hiányzott Major, Sziráki és Konka Tamás, ezért most is felforgatott összeállításban kellett pályára lépnünk a bajnoki álmokat szövögető, tavasszal még pontot sem vesztő Cegléd ellen. Mindezek ellenére már a huszadik másodpercben (!) ajtó-ablak helyzetbe került Czibak, ám sajnos éppen a kapust találta telibe. Óriási helyzet volt! Rögtön utána Konka Csaba dolgoztatta meg a ceglédiek magasabb osztályt is megjárt kapusát, Kirit, aki megint hárítani tudott, tartást adva ezzel csapatának, amely szép lassan magához tért a kezdeti kábulatból és megpróbálta átvenni a mérkőzés irányítását. El kell ismerni, hogy ez valamennyire sikerült is nekik, de a jó védekezésünkről mindennél többet elárul az, hogy az első félidőben Szaszkónak nem is kellett játékba avatkoznia. A fordulás után azonban sajnos rögtön az első helyzetéből gólt szerzett a vendégcsapat, amelyre postafordultával válaszolhattunk volna, de Mérész lövése centiméterekkel célt tévesztett. Még egy lehetőséget kaptunk néhány perccel a lefújás előtt, hiszen tizenegyeshez jutottunk, de a mai napon még ezt sem sikerült értékesítenünk.

A szép tavaszi időben sokan látogattak ki a meccsre és azt láthatták, hogy a tabella második helyén tanyázó Ceglédnek méltó ellenfele a kiesés ellen küzdő Újszász. Egy pontot mindenképpen megérdemeltünk volna, de a szerencse most is elpártolt tőlünk, pedig hétről-hétre sokat teszünk érte, hogy végre mellénk szegődjön.

Az áprilisi program a következő:

2007. április 07. - Csongrád - Újszász

2007. április 14. - Újszász - Túrkeve

2007. április 21. - Szarvas - Újszász

2007. április 28. - Újszász - Baja

Szilvási Ferenc

Elmaradt a meglepetés, vereség Monoron

Monor - Újszász 2 : 0 (1 : 0)

Monor, 250 néző
Vezette: Medovarszky (szinte hibátlanul)

Újszász: Szaszkó - Sípos, Konka T. (Varga I. 22. perc), Farkas - Czibak (Sebők 87. perc), Földi, Viola, Czapkó (Szurmai 81. perc), Boros - Konka Cs., Mérész

4. perc: Földi 35 méteres szabadrúgásából a hazaiak kapusától akár gól is születhetett volna, de a felső kapufa hárított.

35. perc: Csőke vehetett át egy labdát meglehetősen szabadon a tizenhatos előterében, majd egy nem túl erős, de jól helyezett lövést eresztett el, amely a kissé későn elvetődő Szaszkón túljutva a jobb alsó sarokban kötött ki. (1 : 0)

62. perc: Szinte a végletekig kijátszottak egy támadást a monoriak, melynek végén az egyik hazai támadó szerencsére a kapufát trafálta telibe.

63. perc: Még fel sem lélegezhettünk, hogy túléltük az előző ziccert, amikor egy szélről belőtt labdát Bokros S. szép mozdulattal a bal alsó sarokba fejelt. (2 : 0)

Jól kezdtük a mérkőzést, meglepő módon talán még többet is birtokoltuk a labdát, mint a köztudottan "játszó" csapatnak számító Monor. Sajnos az első félidő közepén Konka Tamás sérülése miatt - a levegőben ütközött az egyik hazai támadóval és egy teniszlabdányira feldagadt a szemhéja, mint a profi ökölvívó meccseken - teljesen át kellett szervezni a csapatot, hiszen a sérült Major és Sziráki után egy újabb védőnk dőlt ki a sorból. (Viola játszott innentől kezdve utolsó emberként és Boros is egy sorral hátrább lépett, mellesleg pedig mind a ketten kitűnően játszottak a számukra szokatlan új szerepkörben.) A monoriak közben gyorsan kihasználták az átmeneti zavart és az első kapura lövésükből gólt szereztek, pedig előtte jobbára nekünk voltak erre kisebb-nagyobb lehetőségeink. A szünet után már nem tudtuk megismételni az első félidő jó játékát, a középpályán pontatlanabbá váltunk, a Monor pedig van annyira jó csapat, hogy ezt előbb-utóbb kihasználta. Szégyenkezni valónk azért nincsen, mert még ebben az összeállításban is - tizenöt játékosunkból hét (!) 21 év alatti volt - megnehezítettük az egyébként jó passzban lévő hazai csapat dolgát, sőt, ha az első félidőben jobban odafigyelünk a végjátékra, akár még meglepetést is okozhattunk volna.

Szilvási Ferenc

Nagy küzdelem Mezőtúr és a szél ellen

Újszász - Mezőtúr 1 : 1 (1 : 0)

Újszász: 200 néző
Vezette: Gyekiczki (nagyobb hiba nélkül, de egyáltalán nem nekünk)

Újszász: Szaszkó - Sípos (Szurmai 84. perc), Major (Czapkó 31. perc) - Czibak (Varga I. 68. perc), Boros - Mérész, Konka Cs.

17. perc: Konka Csaba húszméteres szabadrúgásánál a kapus már verve volt, de a felső kapufa hárított.
24. perc: Földi lőtt a kapu elé egy újabb pontrúgást, többen is érkeztek a labdára, de senki nem ért bele, így az akadálytalanul vágódott a vendégek kapujába. (1 : 0)
81. perc: Sokadjára ívelték a mezőtúriak a kapunk elé a labdát, először még hárított a védelmünk, de aztán Horváth sarokkal szép mozdulattal - bár eléggé lesgyanús helyzetből - a hálónkba juttatta a labdát. (1 : 1)

Nagyon kellett volna egy győzelem - a hárompontos rendszerben a döntetlenek nem valami kifizetődőek -, ám nem sikerült nyernünk itthon a rendkívül motiváltan és erőszakosan futballozó Mezőtúr ellen. Jól kezdtünk és a vezetést is megszereztük egy szabadrúgás-variáció révén az első félidő közepén, de már ekkor látszódott, hogy nem lesz könnyű dolgunk a vendégek ellen. Rosszkor jött Major sérülése - a Gyulán néhány hétre harcképtelenné vált Sziráki után még egy alapember kiesett a védelmünkből - így kényszerű megoldásként Violának kellett egy sorral hátrább lépnie. Szünet után az előtte a pályán keresztbe fújó viharos erejű szél megfordult és egyértelműen a mezőtúriakat segítette, akik éltek is a lehetőséggel és egymás után zúdultak a kapunk felé a felívelések. Sajnos az egyik ilyen támadás végén sikerült "begyötörniük" az egyenlítő góljukat, én pedig javasolnám, hogy építsünk a sportpályán egy szélerőművet, mert az biztosan nyereséges vállalkozás lenne. Összességében nagyszerűen küzdöttünk egy kellemetlen stílusú és a táblázaton nem véletlenül előkelő helyen álló Mezőtúr ellen, melynek végén igazságos döntetlen született, bár mi úgy éreztük, hogy közelebb álltunk a győzelemhez, hiszen sokáig vezettünk.

Szilvási Ferenc

Pontot csentünk Gyuláról

Gyula - Újszász 3 : 3 (2 : 1)

Gyula, 200 néző
Vezette: Fülöp (meglepően jól)

Újszász: Szaszkó - Sípos, Major, Sziráki (Czapkó 52. perc), Farkas - Czibak, Konka T., Földi (Varga I. 76. perc), Boros - Mérész, Konka Cs.

18. perc: Nem az első veszélyes hazai támadás futott a jobb oldalon, melynek végén Bányai T. közelről lőtt a kapunkba. (1 : 0)
35. perc: Földi ugratta ki remek labdával Konka Csabát, aki higgadtan gurított a tehetetlen kapus mellett a bal alsó sarokba. (1 : 1)
37. perc: Még igazán ki sem örülhettük magunkat, amikor a bizonytalankodó Sípos mellől középre emeltek egy labdát, Tamási pedig közvetlen közelről a hálóba fejelte azt. (2 : 1)
49. perc: Ezúttal Major volt határozatlan egy összecsapásnál, Germán pedig azonnal büntetett. (3 : 1)
64. perc: Újra Germán volt a főszereplő, ám most őt büntették. Szándékos kezezésért megkapta második sárga lapját, amiért a kiállítás sorsára jutott a hazaiak harmadik góljának szerzője.
69. perc: Mérész lépett ki a lesre játszó védők között, a kifutó kapus mellett is elhúzta a labdát, majd a hálóba lőtt. (3 : 2)
76. perc: A középpályára fellépő Majorhoz került a labda, aki jó huszonöt méterről bombázta a meglepett kapus fölött a léc alá az egyenlítő gólunkat. (3 : 3)

Nehezen lendült játékba labdarúgó csapatunk az első bajnoki mérkőzésen, amelyet idegenben, a negyedik helyen tanyázó Gyula ellen kellett megvívnunk. Agresszívebben, pörgősebben játszottak vendéglátóink a meccs elején, amelynek gyorsan meg is lett az eredménye, hiszen már az első negyedóra végén előnybe kerültek. Nem igazán volt benne a mérkőzésben, hogy egyenlíteni tudunk, mégis sikerült egy szép támadás befejezéseként gólt szereznünk Konka Csaba révén, de aztán jött egy védelmi hiba és a félidőre már megint a gyulaiak térhettek pihenőre előnnyel. Rosszul kezdődött a második játékrész, újra könyörtelenül kihasználtak egy védelmi megingást a hazaiak és ezzel eldőlni is látszott a három pont sorsa. Szerencsére azonban a segítségünkre sietett az egyik gyulai játékos, aki egy fölösleges kezezésért kiállíttatta magát, mi pedig maximálisan éltünk a lehetőséggel és nagy hajrával pontot mentettünk Mérész és Major találataival.

Szilvási Ferenc

A labdarúgú NB III Alföld-csoportjának tavaszi fordulói!

Tavaszi rajt a labdarúgóknál

Március 10-én a Gyula elleni idegenbeli mérkőzéssel indul a tavaszi szezon az NB III Alföld-csoportjában szereplő labdarúgó csapatunk számára. Mondani sem kell, hogy mennyire fontos lenne egy jó rajt, hiszen minden egyes pontra nagy szükségünk van a bennmaradásért folytatott harcban, éppen ezért nagyon szeretnénk, ha az első fordulóban nem potyára utaznánk el egészen a román határig.

Egy hónappal ezelőtt arról számolhattam be, hogy csak egyetlen játékost igazoltunk Boros Zsolt személyében. Azóta semmit sem változott a helyzet ezen a téren, ellenben tovább bővült a távozók listája, mivel Ulviczki Mihály (Karcag) és Gerhát Tamás (Jászladány) után Fekete Gábor is más csapatban (Jászberény) képzeli el pályafutása folytatását. Természetesen ettől még nem dől össze a világ, sőt nagyon sok szurkoló és a vezető elképzelése vált ezáltal valóra, méghozzá az, hogy így sokkal fiatalabb és "újszászibb" lett a keretünk. Arra a kérdésre, hogy eredményesebb-e, viszont csak a tavaszi mérkőzéseken fogjuk megkapni a választ. Több olyan játékos is bizonyíthat, aki viszonylag kevesebb lehetőséget kapott az ősszel, illetve soha vissza nem térő esélyünk van arra, hogy megismerjék a magasabb osztály légkörét tehetséges fiataljaink. Mindezek után, tehát a következő játékoskerettel vágunk neki a küzdelmeknek:

1. Kovács György (1988)

2. Szaszkó Csaba (1975)

3. Major László (1971)

4. Konka Tamás (1978)

5. Sebők Roland (1987)

6. Sziráki István (1982)

7. Rézsó Tamás (1975)

8. Farkas Gábor (1985)

9. Sipos Zsolt (1989)

10. Czibak Attila (1985)

11. Varga Krisztián (1987)

12. Szurmai Tibor (1988)

13. Boros Zsolt (1978)

14. Földi Tibor (1983)

15. Szabó András (1987)

16. Viola Kálmán (1970)

17. Mérész Zoltán (1974)

18. Konka Csaba (1974)

19. Czapkó Róbert (1978)

20. Varga István (1989)

Január 9. óta heti négy-öt edzéssel készültünk, ezenkívül nem kevés edzőmérkőzés is a játékosok lábában van már, ezért úgy érzem becsületesen felkészültünk a bajnoki rajtra. A felkészülési mérkőzések egyébként összességében jól sikerültek eddig, bár az is igaz, hogy nem verhetetlen ellenfelekkel játszottunk. Szerencsére voltak biztató jelek, örömmel láttuk például azt, hogy Boros pillanatok alatt beilleszkedett a csapatba, de az is kellemes meglepetés volt, hogy két alkalommal is kiütöttük azt a Szászberket, akikkel mindig meg szoktunk szenvedni. Meg kell említeni még az NB III-as csapatok teremtornáját, amelyen sérülések és betegségek miatt ugyan rendkívül fiatal csapattal vettünk részt, ennek ellenére egyáltalán nem vallottunk szégyent, hiszen a Jászapátit és a Szolnoki Spartacust megelőzve a negyedik helyen zártunk. (A tornát egyébként a rendező Karcag gárdája nyerte meg.) Az edzőmérkőzések eredményei, zárójelben a góllövőkkel:

Jászberény - Újszász 1 : 2 (Mérész, Konka Cs.)

Újszász - Jászladány 1 : 1 (Czapkó)

Újszász - Szászberek 7 : 1 (Boros (3), Varga I.(2), Sebők, +1 öngól)

Újszász - Abony 3 : 1 (Viola, Földi, Varga I.)

Újszász - Szászberek 7 : 1 (Rézsó (2), Czibak (2), Farkas, Mérész, Konka T.)

Újszász - Tápiógyörgye 2 : 1 (Mérész, Konka Cs.)

Márciusban két mérkőzést fogunk játszani itthon, 17-én a Mezőtúr, míg 31-én a Cegléd csapatát fogadjuk. A már említett március 10-ei gyulai "kiránduláson" kívül még Monorra kell elutaznunk 24-én és ennek a négy ellenfélnek sajnos az a közös tulajdonsága, hogy az ősszel valamennyien legyőztek bennünket. Még egyszer ez nem fordulhat elő, minél több pontot szeretnénk begyűjteni már márciusban is, illetve az azt követő mérkőzéseken, mert úgy érzem ezzel tartozunk legkitartóbb szurkolóinknak az előző félévi megpróbáltatásokért. Hajrá Újszász!

Szilvási Ferenc

Rablóból pandúr

Január 9-én megkezdte felkészülését NB III-as labdarúgó csapatunk a tavaszi szezonra, amelynek az utolsó előtti helyről vág neki egy jobb, de legalább bennmaradást érő helyezés reményében. Köztudott, hogy a tél folyamán edzőváltás történt Újszászon, a szakosztály vezetése nem hosszabbított szerződést a csapatot az NB III-ba feljuttató Rózsavölgyi Lászlóval, mert egyrészt a magasabb osztályban nem sikerült elérni a minimális célkitűzést, másrészt úgy érezték, hogy már nem igazán képes motiválni a társaságot. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem ismernék el eddigi munkáját az újszászi focihoz közel állók, hiszen ne felejtsük el, hogy tavaly hosszú idő után bajnokcsapatot ünnepelhettünk és annak a gárdának az edzője Rózsavölgyi László volt.

A labdarúgó szakosztály vezetői valószínűleg mindig lapozgatják az Újszászi Híradó sportrovatát, sőt minden bizonnyal sok okos dolgot is olvasnak benne, hiszen újságunk labdarúgó "szakíróját", azaz jómagamat kérték fel a vezetőedzői teendők ellátására. A sportújságírók egyébként mindig csak kritikai hangnemben tudnak írni a magyar fociról, - ezen belül különösen a még talán annál is gyengébb edzőkről - végre itt lesz a lehetőség, hogy egy firkász a gyakorlatban is megmutassa hogyan is kell ezt csinálni. Rövidnek cseppet sem nevezhető tárgyalássorozat után megszületett a döntés, amely szerint a felnőtt csapat edzője 2007. június 30-ig Szilvási Ferenc lesz, akinek munkáját pályaedzőként Viola Kálmán fogja segíteni. Az U-19-es és U-17-es csapatot Mérész Zoltán irányítja, aki mindkét korosztállyal foglalkozni tud, mert ők együtt edzenek és utaznak a mérkőzésekre is. Az U-13 továbbra is Viola Kálmán vezetésével folytathatja kitűnő szereplését, míg a náluk is kisebbeknél tavasszal is számíthatunk Molnár Illés és Czapkó Róbert munkájára.

A legtöbb szurkoló persze ilyenkor a játékoskeretben történt változásokra kíváncsi, a "Ki megy és ki marad?" nevű játék a holtidény egyik legizgalmasabb programja. Távozott csapatunktól Ulviczki Mihály, aki ezentúl az NB II-ben szereplő Karcag csapatát fogja erősíteni és bár pótolhatatlan ember nincs, kiválása mindenképpen érzékeny veszteség. Gerhát Tamás távozása elé sem gördített akadályt a szakosztály vezetése, ő minden bizonnyal egykori mestere, Sólyom Vilmos invitálására a Jászladány kapusa lesz a tavasszal. Rajtuk kívül Lukács Márton nem látogatja még az edzéseket, a Szolnoki MÁV-Monditól kölcsönkapott fiatal támadó valószínűleg máshol képzeli el a jövőben a pályafutása folytatását. Az érkezők névsora rövidebb, pontosabban egyelőre még csak egyetlen névből áll. Boros Zsolt Abonyból - talán így is mondhatjuk - visszatér hozzánk, hiszen 2000. és 2004. között ő már játszott nálunk, emlékeim szerint mindenki megelégedésére. Tervezzük még egy a góllövésben és az előkészítésben egyaránt járatos játékos leigazolását, de nem született még konkrét megállapodás ebben az ügyben. Nagy szenzációról tehát nem tudunk beszámolni, a keret nagy része együtt maradt és január 9. óta szorgalmasan készül a bajnoki rajtra. (Pár évvel ezelőtt voltam már a csapat játékosedzője, akkor valamivel kevesebb futást iktattam a programba, mert nekem is csinálnom kellett a gyakorlatokat. Sz.F.) Komolyra fordítva a szót, a nagy igazolások helyett inkább az elvégzett munkában és a csapat egységében bízunk, azaz nem fordulhat elő olyan a tavasszal, hogy azért veszítünk el mérkőzést a második félidőben, mert elfogyott az erőnk vagy éppen azért, mert nincs rend a fejekben.

Január 27-én már le is játszottuk az első előkészületi mérkőzésünket, amelyen a Szaszkó - Fekete (Szurmai), Major, Sípos - Sziráki, Viola - Boros (Farkas), Földi, Czapkó - Konka Cs., Mérész összeállításban pályára lépő csapatunk 2 : 1-re nyert Jászberényben. A gólokat Mérész és Konka Csaba szerezte és bár ebből igazán komoly következtetéseket még nem érdemes levonni, azért számunkra a Jászberényt legyőzni bárhol és bármikor sikernek számít. Várjuk a szurkolókat a további edzőmeccseken is, a tervezett program a következő:

Mérész Zoltán és Czapkó Róbert jó barátságban van egymással és
a labdával is, a tavasszal gólokat várunk tőlük

Szilvási Ferenc

Téli focihírek

Bár novemberben már véget értek a labdarúgó bajnokságok az igazi futballistát arról lehet megismerni, hogy télen is amint meghallja, hogy pattog valahol a labda azonnal ott terem. Így vannak ezzel az újszászi focisták is, akik a legkisebbektől a legnagyobbakig megtalálhatóak a különféle teremtornákon, nem beszélve arról, mikor csak úgy összejönnek egy jót játszani.

December elején rendezték meg Jászberényben az első "T-Plasztik" teremlabdarúgó kupát, ami azt jelenti, hogy az évek óta nagy sikerrel megrendezett karcagi "Szilveszter-kupa" után egy újabb komoly pénzdíjas tornát szerveztek megyénkben. Szabó János vállalkozó jóvoltából egy újszászi csapat is megtalálható volt a huszonnégyes mezőnyben, mely stílszerűen "Szabólegények" néven indult el a megmérettetésen. A csoportmérkőzéseken a Hajdúnánás elleni döntetlen kivételével magabiztosan játszott és jutott tovább a Szaszkó Csaba, Kovács György, Major László, Rézsó Tamás, Ulviczki Mihály, Mérész Zoltán, Viola Kálmán, Katona Károly, Czapkó Róbert, Szilvási Ferenc összetételű csapat, de később kiderült, hogy ez a pici botlás a végelszámolásnál nagyon sokba került. Az egyenes kieséses szakaszban már egy igazán komoly ellenfél, a kecskeméti Beton FC próbálta útját állni a "szabólegényeknek", akik azonban 2 : 0-s zakót szabtak rájuk és bejutottak a legjobb hat közé. Ezután sajnos egy 4 : 2-es vereség következett a későbbi győztes T-Plasztik gárdájától, melynek kapuját egyébként szokás szerint Rézsó Péter védte, míg a mezőnyben a magyaros nevű, néhány éve még Berényben játszó futball-játékosok, Schild, Stadmüller és Weisz vitték a prímet. Legjobb negyedikként még így is lett volna lehetőségünk bekerülni a négyes döntőbe, ám ekkor derült ki, hogy mennyire hiányoznak a csoportmeccsek során elhullajtott pontok, hiszen utána két riválisunk mérkőzésén "természetesen" pontosan olyan eredmény született, hogy sikerült bennünket kigolyózni a már mindenképpen pénzdíjjal járó első négyből. Semmi baj, egy év múlva valószínűleg újra számolni kell majd az újszászi "Szabólegényekkel"!

December 9-én Jánoshidán vett részt teremtornán ifjúsági csapatunk és nem sok kétséget hagyott afelől, hogy ki a legjobb az öt csapat részvételével megrendezett kupán. Nem túl udvarias módon 9 : 1-re döngölték a parkettbe a házigazda Jánoshidát, szintén kilencet rúgtak Jászalsószentgyörgynek - bár ezúttal két gól is kaptak -, a viszonylag szerencsés Alattyán megúszta 7 : 2-vel, míg Jászboldogháza egyenesen büszke lehet arra, hogy csak 4 : 2-re kapott ki a későbbi kupagyőztestől. Cseppet sem meglepő módon újszászi játékos, Nagy Flórián lett a torna gólkirálya, a többi különdíjat valószínűleg csak azért nem sikerült elhozni, mert pszichológiai okokból ilyenkor más csapatok játékosai is szoktak kapni ilyet, hogy ne menjen el teljesen a kedvük a játéktól.

December 16-án Rákóczifalva invitálását elfogadva serdülő csapatunk vett részt egy négycsapatos teremtornán. Az első helyet magabiztosan szerezte meg a Tápiószentmárton gárdája, amelyben több fővárosi csapatnál nevelkedett játékos is szóhoz jutott, ellenben a további helyezésekért nagy csata dúlt a többiek között. A Barta Erik, Varga Ferenc, Varga Dávid, Bata Roland, Győrfi Richárd, Varga Péter, Földi Gergő összeállítású újszászi csapat szoros meccsen kikapott a Martfűtől, a házigazdákat viszont legyőzte, így a harmadik helyen végzett. Külön öröm, hogy a torna legjobb játékosának a végig kitűnő teljesítményt nyújtó Varga Dávidot választották a szervezők.

Januárban is folytatódott a sportcsarnokban - a városi teremfoci bajnokság mérkőzéseinek szüneteiben - a Szarvák Krisztián és Szarvák Zsolt közötti maratoni hetesrúgó verseny, mely persze az ünnepek alatt sem maradhatott félbe. Jelenleg 58426 : 58426 arányú eldöntetlen az állás, a végeredmény valamikor március elejére várható, de azon már mindenképpen ott lesznek a "Guiness Book" munkatársai is.

Szilvási Ferenc

Nyolcat számoltak focicsapatunkra Algyőn

Novemberben már csak egyetlen mérkőzést játszott az NB III "Alföld" csoportjában szereplő labdarúgó csapatunk, amely finoman fogalmazva is egy kicsit kínosra sikeredett, hiszen az Algyő nem kevesebb, mint nyolc gólt rámolt be az újszászi kapuba. Ekkora verést még sohasem kaptunk ebben az osztályban, az ökölvívók nyelvén fogalmazva padlót fogott a csapatunk és nyolcat számoltak rá. Még szerencse, hogy azért innen van folytatás és talán jókor is jött a szünet, mert így lesz idő a sorok rendezésére a téli felkészülés alkalmával, hogy aztán a tavaszi szezonban egy olyan újszászi csapatot láthasson a közönség, amely ugyan kikaphat, de legalább a tartását nem veszíti el.

2006. november 04. Algyő - Újszász 8 : 0 (5 : 0)

Algyő, 100 néző
Újszász: Szaszkó - Sziráki, Major, Sípos, Rézsó - Mérész, Ulviczki, Földi (Czapkó), Czibak (Szurmai) - Viola, Konka.

Egy félidő alatt tetemes előnyt szerzett és ezzel el is döntötte a mérkőzést a rendkívül agilisan és jól játszó Algyő, akiknek ez volt a bajnokságban az a mérkőzése, amikor minden befelé pattant, pechünkre éppen ellenünk. Nem tudtunk mit kezdeni a hazaiak gólvágójával, Pálinkóval szemben, aki végül öt(!) gólig jutott és minden bizonnyal sokat fog majd mesélni az unokáinak erről a meccsről nagypapa korában.

Gólszerzők:
Pálinkó ( 3., 30., 48., 57., 82.)
Daróczi (10., 24.)
Balogh (42.)

Mindezek után talán jól fog esni egy pozitív hír, mely szerint egy pontokban is mérhető sportdiplomáciai sikert értünk el, ugyanis egy jogosulatlanul szerepeltetett játékos miatt megóvtuk a Hódmezővásárhely elleni mérkőzést, melynek három pontját 3 : 0-ás gólkülönbséggel az Újszász javára ítélte meg az "Alföld" csoport versenybizottsága. Ennél már csak az lett volna jobb, ha a pályán sikerült volna kiharcolni a győzelmet, ám mivel a szabályok egyformán vonatkoznak mindenkire, talán nem kell, hogy lelkiismeret furdalásunk legyen emiatt. Már ezt is figyelembe véve az őszi tabella a következőképpen alakult:

A táblázatot szemügyre véve megállapíthatjuk, hogy a mezőny két részre szakadt. A már több magyar NB I-es és NB II-es csapatnál is megfordult Ioan Patrascu által edzett Örkény jó úton halad a bajnokság megnyerése felé. Rajtuk kívül még hat csapat harcolhat a dobogós helyezésekért, ebben a csatában az Algyő és a Cegléd komoly előnyre tett szert riválisaival szemben. Az alsóházban a Szarvas helyzete kilátástalannak tűnik, viszont egy másik, szintén hat csapatból álló társaság komoly küzdelmet fog vívni tavasszal a minél jobb helyezésért. A jelenleg utolsó előtti helyen tanyázó Újszász egy-két győzelemmel akár több helyet is léphet előre, nagyon bízunk benne, hogy ez így is fog történni.

Szilvási Ferenc

Kétszer érkezett meg a Berettyóújfalu

Novemberben folytatta nagyszerű menetelését U-19-es labdarúgó csapatunk. Idegenben(!) győzték le egyik legnagyobb riválisukat, a Jászberényt, majd itthon a Berettyóújfalut. Utóbbiak elkövették azt a "bravúrt", hogy nem csak vasárnap, hanem szombaton is elutaztak Újszászra (közel 150 km!), mert elnézték a mérkőzés időpontját. Mi csak egyszer utaztunk el Kecskemétre, de az is elég volt ahhoz, hogy a zárófordulóban 2 : 0-ás vereséget szenvedjünk a bajnokesélyes hazaiaktól. Az U-17-es csapat a papírforma szerint nagy gólkülönbségű vereséget szenvedett Jászberényben és Kecskeméten, viszont a Berettyóújfalu elleni hazai mérkőzésen végre megszerezte első pontját!

U-19-es eredmények

2006. november 05. Jászberény - Újszász 0 : 2 (0 : 1)

Szép győzelmet aratott csapatunk Jászberényben, mellyel sikerült visszavágni a hazai vereségért. Az első félidőben Szurmai Tibor talált be 20 méterről a jobb alsó sarokba, majd a fordulás után Lukács Márton lépett ki a bizonytalankodó védők között és elegánsan gurított a kapus mellett hálóba.

2006. november 12. Újszász - Berettyóújfalu 2 . 0 (0 : 0)

Nehezen sikerült megtalálni az ellenszert a stílusosan játszó vendégek ellen, akiken cseppet sem látszódott meg, hogy kétszer kellett Újszászra utazniuk. Aztán a második félidő elején tőle szokatlan módon Varga István csak két cselt csinált egymás után és a hálóba lőtt, majd nem sokkal a befejezés előtt Bobotán Roland a kapus felett is átemelte a labdát mielőtt a kapuba talált, így újabb fontos három ponttal gazdagodhattunk.

2006. november 18. Kecskemét - Újszász 2 : 0 (1 : 0)

Titokban bravúrra készülődött a csapat Kecskeméten, de be kellett látni, hogy a hazaiak nagyobb játékerőt képviselnek. A kecskeméti fiatalok annak ellenére is uralták a mérkőzést, hogy az első félidő közepén - egyébként teljesen jogosan - kiállított közülük egy játékost a játékvezető, tíz emberrel is jóval több helyzetet dolgoztak ki, sőt az utolsó percekben Kovács Györgynek még egy tizenegyest is hárítania kellett.

U-17-es eredmények

2006. november 05. Jászberény - Újszász 12 : 1 (7 : 0)

Bármennyire is furcsának tűnik, ez az éppen egy tucat kapott gól kisebb sikernek számít annak a tükrében, hogy a Jászberénytől 21(!) gólt kaptunk a bajnokság elején, méghozzá itthon. A gólunkat Diós József szerezte, aki miután kiharcolt egy büntetőt magabiztosan értékesítette is azt.

2006. november 12. Újszász - Berettyóújfalu 3 : 3 (1 : 1)

Végre megtört a jég! Megszerezte első pontját az NB II-ben U-17-es csapatunk, az "áldozat" a Berettyóújfalu volt, akiknek három gólt vágtunk, sajnos ugyanennyit kaptunk is, ezért a győzelem elmaradt. Varga Péter góljával mi szereztük meg a vezetést, mivel azonban a vendégek fordítottak kénytelen volt lőni még egyet. A berettyóújfalusiak viszont újabb gólt találtak és már-már győztesnek látszottak, mikor az utolsó pillanatban Földi Gergő szemfüles találatával sikerült pontot menteni.

2006. november 18. Kecskemét - Újszász 14 : 0 (10 : 0)

Természetesen ezúttal sem mi voltunk a mérkőzés esélyesei és be is bizonyosodott, hogy a fociban ritkán történnek csodák. A szünet után Kövesdi Zoltán állt be a kapuba - ő volt ebben a szezonban a negyedik kapusunk, aki védett - és leginkább az ő bravúrjaianak volt köszönhető, hogy a második félidőben már csak négy gólt kaptunk.

Szilvási Ferenc

Októberben csak a listavezető ellen sikerült pontot szerezni

Egyetlen pontot sikerült szereznie labdarúgó csapatunknak októberben, amely kellemetlen meglepetés. A mutatott játék néha jobb volt, néha rosszabb, de ez végülis teljesen mindegy, hiszen a megszerzett pontok száma alapján fognak majd kialakulni a helyezések. Az már most látszik, hogy a tavasszal ennél majd jóval több kell, például mindig úgy játszani és küzdeni, mint ahogy a bajnokságot simán vezető Örkény ellen, akik örülhettek, hogy el tudtak csenni egy pontot Újszászról. Lássuk az erdeményeket!

2006. október 01. Baja - Újszász 2 : 0 (2 : 0)

Baja, 100 néző
Újszász: Gerhát - Rézsó, Major, Sziráki, Farkas (Szurmai) - Czibak (Czapkó), Ulviczki, Fekete, Mérész - Földi (Lukács), Viola.

5. perc Egy jobb oldali beadásból a hosszú saroknál érkező Reitmann kapásból lőtte a labdát a hálóba. (1 : 0)
17. perc Papp adta fel az utolsó kenetet csapatunknak, miután később kiderült, hogy már az első negyedóra végén kialakította a végeredményt. (2 : 0)

Talán a hosszú utazás miatt nem volt még ideje akklimatizálódni csapatunknak, de az tény, hogy a mérkőzés elejéről igencsak lemaradtunk. A hátralévő időben hiába folyt egyenlő erők küzdelme a pályán, mivel gólt nem tudtunk szerezni tulajdonképpen megerőltetés nélkül tartották otthon a három pontot az egykor szebb napokat is látott bajaiak.

2006. október 07. Újszász - Szolnoki Spartacus 1 : 2 (0 : 1)

Újszász, 200 néző
Újszász: Gerhát - Rézsó, Konka T., Major (Sziráki), Fekete - Czibak (Farkas), Földi, Ulviczki, Mérész (Czapkó) - Konka Cs., Viola.

17. perc A vendégek szépen végig játszottak egy jobb oldali támadást, melynek befejezéseként Ruskó közelről passzolt a hazai kapuba. (0 : 1)
85. perc Főszereplővé lépett elő a játékvezető egyik asszisztense, aki elhitte az egyik vendégjátékos műesését és tizenegyest jelzett a bírónak. Sajnos már nem először sújtott bennünket játékvezetői tévedés a szezon során, ráadásul ez még Ruskót sem érdekelte, aki magabiztosan értékesítette a megítélt büntetőt. (0 : 2)
88. perc Szöglet utáni kavarodás után az előrehúzódó Konka Tamás talált a kapu jobb oldalába. (1 : 2)

Nem ígérkezett könnyű mérkőzésnek a rutinos játékosokkal teletűzdelt, az NB III-ban évek óta meghatározó csapatnak számító Szolnok Spartacus elleni kilencven perc, ennek ellenére szinte végig az Újszász irányította a játékot. Legalább a döntetlent megérdemeltük volna a nem sok mindent mutató Gömöri-legénység ellen, de az egyik partjelző "gondoskodott" arról, hogy még pontot sem tudjunk szerezni.

2006. október 14. Újszász - Hódmezővásárhely 0 : 3 (0 : 0)

Újszász, 150 néző
Újszász: Gerhát - Rézsó, Konka T., Major, Fekete - Mérész, Sziráki (Földi), Konka Cs., Farkas - Viola (Czapkó), Lukács (Varga I.)

47. perc Gyors kontrát vezettek a vendégek, a bal szélről becenterezett labdát Varga M. helyezte a kapuba. (0 : 1)
73. perc Újra a szélvészgyors Varga M. okozott galibát, amikor egyedül száguldott a kapunk felé - szerencsére Konka T. még felrúgni sem tudta, egyébként biztosan kiállították volna - végül Gerhát mellett a kapuba gurított. (0 : 2)
85. perc A csereként beálló Bernáth adta meg a kegyelemdöfést, róla később kiderült, hogy valószínűleg be sem állhatott volna. (0 : 3)

Gyenge napot fogtunk ki, helyzetet is alig sikerült kialakítanunk a hódmezővásárhelyiek kapuja előtt, akik éltek a lehetőséggel és a második félidőben szinte átszaladtak rajtunk. A mérkőzés után derült ki, hogy a vendégek becseréltek egy olyan játékost is, aki az igazoltatáskor még nem volt ott, ezért az újszászi csapat minden bizonnyal megóvja a meccset. Kíváncsian várjuk a fejleményeket.

2006. október 21. Kiskunfélegyháza - Újszász 1 : 0 (0 : 0)

Kiskunfélegyháza, 200 néző
Újszász: Szaszkó - Fekete, Konka T., Sziráki - Major (Farkas), Sípos - Mérész (Czapkó), Ulviczki (Szurmai), Czibak - Konka Cs., Viola

63. perc A Szolnoki MÁV csapatában is megfordult Kádár fejesgóllal szerzett vezetést a hazaiaknak. 1 : 0)

Ezúttal sem jött össze az idegenbeli pontszerzés. Jól jellemzi a mérkőzést csapatunk edzőjének, Rózsavölgyi Lászlónak a nyilatkozata, mely szerint "ismét nagy erőket mozgósítottunk a semmiért". Nagy szükség lett volna pedig egy bravúrra, mert így már egy hónapja nem szereztünk pontot és törvényszerű volt, hogy egyre lejjebb csúszunk a tabellán.

2006.október 28. Újszász - Örkény 1 : 1 (0 : 0)

Újszász, 100 néző
Újszász: Szaszkó - Rézsó, Major, Sziráki, Fekete - Mérész, Ulviczki, Földi, Czibak (Szurmai) - Konka Cs. (Czapkó), Viola (Lukács).

66. perc A bal oldalon futott végig egy újszászi akció, melynek végén Konka Cs. pontos beadását Viola fejelte szép mozdulattal a bal felső sarokba. (1 : 0)
82. perc Egy laposan belőtt vendégszögletet követően Fekete találta el rosszul az előtte megpattanó labdát, sajnos olyannyira szerencsétlenül, hogy az a rövid felső sarokban kötött ki. (1 : 1)

Nem igazolta jó hírét a bajnokságot fölényesen vezető, Újszászra már őszi elsőként érkező örkényi csapat, sőt óriási mázlija volt, hogy egyáltalán ponttal tudott távozni az utolsó előtti helyen tanyázó hazaiak otthonából. Nagy akarással és helyenként jól is játszottunk, ennek eredményeként a második félidő közepén sikerült is megszerezni a vezetést egy kitűnően megkomponált támadás végén. Nem kis meglepetésre már-már győztesnek is látszott a csapat, amikor az újszászi futballpálya legendásan kiismerhetetlen fűcsomói közül az egyik a vendégek segítségére sietett és megmentette őket a teljes blamától, azaz a vereségtől, míg a hazaiakat megfosztotta egy jól megérdemelt győzelemtől.

Szilvási Ferenc

Őszi bajnok az U-13-as csapatunk!

Váltakozó sikerrel szerepeltek utánpótlás csapataink októberben. Az élre mindenképpen az U-13-as csapatunk, azaz a 13 év alattiak kívánkoznak, akik pontveszteség nélkül szerezték meg az őszi elsőséget. Viola Kálmán csapata még azt a bravúrt is "elkövette", hogy Jászárokszálláson nem kevesebb, mint tizennyolc gólt rúgott, amely egészen kivételes teljesítmény. U-17-es csapatunk egyik mérkőzésén még ennél is több - szám szerint huszonegy - gól született, de ez a szám ezúttal nem volt nyerő, mert valamennyit mi kaptuk Szolnokon. Sajnos még mindig pont nélkül áll ez a korosztály, talán annyi mondható el a mentségükre, hogy hétről-hétre rendkívül jó csapatokkal találkoznak. U-19-es társaságunk továbbra is szépen menetel, a rendkívül erős bajnokságban jelenleg is a középmezőny elején tanyázik. Néha kifejezetten "felnőttes" meccseket játszanak, érdemes kilátogatni ezekre az összecsapásokra vasárnap délelőttönként.

U-19-es eredmények

2006. október 1. Újszász - Hajdúszoboszló 1 : 1

Tartalékosan tudott csak felállni csapatunk, ennek ellenére Bobotán góljával sokáig vezettünk és úgy tűnt, hogy sikerül begyűjteni a fontos három pontot. A vendégek azonban nem így gondolták és a mérkőzés hajrájában kiegyenlítettek, ami azt jelentette, hogy nem tudtunk ellépni tőlük a tabellán.

2006. október 7. Nagykőrös - Újszász 0 : 2

Egy kis kalamajka előzte meg a mérkőzést, mert kiderült, hogy azon a pályán, ahová megérkeztünk más meccset rendeznek, ezért nekünk át kellett mennünk egy másik helyre. Ott egy eléggé lepukkant állapotban lévő "gyepszőnyeg" várt bennünket, szerencsére ez egyáltalán nem zavarta Nagy Flórit abban, hogy a mérkőzés elején és végén is szerezzen egy-egy szabadrúgásgólt, így nemes bosszút állva a megpróbáltatásokért elhoztuk a három pontot.

2006. október 15. Újszász - Kecskemét 2 : 6

Betegségektől és sérülésektől tizedelt csapatunk ráijesztett a bajnokságot vezető kecskemétiekre, hiszen az előrehúzódó Sebők, valamint a Bobotán kitűnő indítását a kapuson átemelő Bakó Dániel góljaival az első félidőben 2 : 1-es vezetést szerzett. Fordulás után egyre inkább kijött a különbség a két csapat között és az elfáradó - bár hősiesen küzdő - Újszász ellen maga javára tudta fordítani a mérkőzést a Kecskemét.

2006. október 22. Szolnoki MÁV - Újszász 5 : 1

Idei leggyengébb játékát produkálta a csapat, jobbára csak statisztáltunk a szolnokiak támadásaihoz, akik éltek is a lehetőséggel és szép számban alakítottak ki ziccereket a kapunk előtt. Reális végeredmény született, talán csak annak örülhettünk, hogy sikerült megszerezni a becsületgólt, amely Varga István nevéhez fűződik.

2006 október 29. Újszász - Jászapáti 4 : 1

Gyorsan vezetést szereztünk Szabó Gábor révén és végre úgy nézett ki, hogy egy nyugodt meccs elé nézhetünk, Mérész Zoltánnak mégis idegeskednie kellett a kispadon a számtalan kihagyott gólhelyzet miatt. Egymás után maradtak ki a ziccerek mígnem a vendégek egyik védője a segítségünkre nem sietett és a saját kapujába fejelte a labdát. Szünet után a felnőtt csapattól kölcsönkapott Lukács Márton szerzett megnyugtató gólt, majd Szurmai Tibor értékesítette Bánhidi Norbert vagy Bertalan pontos beadását. (Sajnos bármennyire is szeretném, jómagam nem tudom megkülönböztetni őket.)

U-17-es eredmények

2006. október 1. Újszász - Hajdúszoboszló 1 : 8

Ezen a mérkőzésen olyan történt velünk, ami eddig még egyszer sem, mégpedig az, hogy Kövesdi Zoltán távoli szabadrúgásgóljával mi szereztük meg a vezetést. Sajnos nem sokáig örülhettünk, mert a lényegesen erőteljesebb vendégek érvényesítették a papírformát, gyorsan megfordították az eredményt és biztosan nyertek.

2006. október 7. Nagykőrös - Újszász 14 : 0

Újabb nagy gólkülönbségű vereséget szenvedtünk, sajnos szinte át sem tudtunk lépni az ellenfél térfelére. Támadásaink hatékonyságáról sok mindent elárul, hogy az egyetlen kapura lövésünk a kényszermegoldásból kapusból csatárrá előlépett Bobotán Róbert nevéhez fűződött.

2006. október 15. Újszász - Kecskemét 0 : 9

Jól tartottuk magunkat, hiszen több, mint fél óra kellett ahhoz, hogy megszülessen a kecskemétiek vezető gólja. Utána szokás szerint már könnyebben jött a többi, ennek ellenére tíz alatt tudtunk maradni, ami számunkra már szinte sikernek számít az ilyen kaliberű csapatok ellen, mint amilyen például a Kecskemét is.

2006. október 22. Szolnoki MÁV - Újszász 21 : 0

Jó nagy pofonba szaladtunk bele Szolnokon. Természetesen tudtuk, hogy nem mi vagyunk a mérkőzés esélyesei, de ennyire feltartott kézzel, remegő lábbal esélyünk sem lehetett egy tisztességesebb eredményre az egyébként remekül felkészített hazaiak ellen, aki tetszés szerint érték el góljaikat.

2006. október 29. Újszász - Jászapáti 1 : 4

Az előző heti "ütés" még benne volt a csapatban az első félidőben, ezért jelentős hátrányba kerültünk, pedig ezen a mérkőzésen lett volna keresnivalónk. Gólunkat egy kapusról kipattanó labdából Varga Péter szerezte, amely után végre olyan lelkesedéssel játszott a csapat, amelyet sokszor szeretnék látni, de sajnos már nem sikerült szorosabbá tenni az eredményt.

U-13-as eredmények

2006. szeptember 30. Jászfényszaru - Újszász 2 : 5

Látványos gólokat szerezve biztosan győzött idegenben csapatunk, egy pillanatig sem forgott veszélyben az újabb megérdemelt győzelem.
Gól: Oszlányi László (2), Menkó Attila, Nagy Gábor, Farkas Antal

2006. október 14. Jászárokszállás - Újszász 0 : 18

Igazi gólparádét rendeztek a kicsik Jászárokszálláson! Különösen Oszlányi László és Szarvák Krisztián volt elemében, ők ketten együtt nem kevesebb, mint tizenegy gólt szereztek, de az egész csapat kitett magáért, az eredmény pedig önmagáért beszél.
Gól: Oszlányi László (6), Szarvák Krisztián (5), Pető Tibor (2), Nagy Gábor (2), Pető Dániel, Farkas Antal, Rézsó Péter

2006. október 21. Újszász - Jászladány 2 : 0

A két veretlen csapat találkozóján az őszi elsőség megszerzése volt a tét. Viola Kálmán tanítványai nem bíztak semmit a véletlenre és magabiztosan győzték le a kapunkra szinte semmi veszélyt nem jelentő vendégeket. Akár nagyobb is lehetett volna a különbség, de a jászladányi kapus kitűnően védett vagy a csatáraink nem koncentráltak eléggé a helyzeteknél, mindenesetre szerencsére a győzelmet nem kell megmagyarázni.
Gól: Oszlányi László (2)

Szilvási Ferenc

Krimibe illő végjáték Karcagon

Fiatalabb "évjáratú" labdarúgó csapataink közül az U-19-esek egészen kitűnően szerepelnek az NB II-es bajnokságban, szeptemberben például Berettyóújfaluban és Karcagon is győzni tudtak. U- 17-es csapatunknál sajnos általában csak a vereség gólaránya kétséges, pozitívum talán csak az, hogy végre már gólokat is tudtunk szerezni. Megkezdődött a pontvadászat a legkisebbeknél is, az U-13-as társaság eddig mind a két mérkőzése után győztesen vonulhatott le a pályáról.

U-19-es eredmények:

2006. szeptember 10. Berettyóújfalu - Újszász 0 : 1

Az első félidőben kitűnően játszottak a hazaiak, jobbára csak védekezésre kényszerült az újszászi csapat, fordulás után azonban nagyot változott a mérkőzés képe. Egyre veszélyesebb támadásokat tudtunk vezetni, közülük az egyiknek a végén Varga István átadását Nagy Flóri húsz méterről bombázta a bal alsó sarokba.

2006. szeptember 17. Újszász - Szolnoki Spartacus 1 : 1

Szervezett, jó csapatot ismerhettünk meg a vendégekben és végül még az egyenlítésért is meg kellett küzdeni. Varga Pisti lábát húzta el a büntetőterületen belül a vendégek kapusa, a tizenegyest pedig a sértett értékesítette.

2006. szeptember 23. Karcag - Újszász 1 : 2

A karcagiak rögtön az első támadásukból gólt lőttek, amelyre Szurmai Tibor még az első félidőben válaszolt. Az izgalmak az utolsó percre maradtak, ekkor a rengeteg kihagyott helyzet után, ha egy öngóllal is, de megszereztük a vezetést. Vendéglátóink nem adták fel és rögtön a középkezdés után tizenegyeshez jutottak, de Kovács Gyuri a legjobbkor mutatott be egy bravúrt, mivel az egyébként nem is rosszul elvégzett karcagi büntetőből a kapufára tudta tolni a labdát.

U-17-es eredmények:

2006. szeptember 10. Berettyóújfalu - Újszász 8 : 1

Egy darabig jól tartottuk magunkat, ám a végére sajnos ismét nagy gólkülönbségű vereséget szenvedtünk. Mindössze annak örülhettünk, hogy Varga Péter révén megszereztük első gólunkat az NB II-es bajnokságban.

2006. szeptember 17. Újszász - Szolnoki Spartacus 2 : 5

Úgy éreztük, hogy ez lesz az a meccs, ahol pontot vagy pontokat szerezhetünk, ám hiába kerültünk kétszer is közel az ellenfélhez Varga Péter és Földi Gergő góljai révén, megint vereség lett a nóta vége.

2006. szeptember 23. Karcag - Újszász 4 : 0

Az előző heti játékkal talán lett volna esélyünk egy jobb eredményre, ám a Tápiószeléről frissiben igazolt új kapus, Kósa Pali kivételével nemigen akadt jó teljesítmény a csapatban, így törvényszerű volt az újabb vereségünk.

U-13-as eredmények:

Jánoshida - Újszász 1 : 2

Az előző szezonhoz képest jóval nagyobb küzdelemre késztetett bennünket a jánoshidai legénység, de azért Oszlányi Laci és Pető Tibi góljaival idegenben is sikerült nyerni.

Újszász - Jászkisér 3 : 1

Meglehetősen sima hazai győzelem született, hiszen Pető Dani és Oszlányi Laci góljain, illetve egy jászkiséri öngól mellett még számtalan helyzetet hagytak ki a szinte végig egykapuzó újszászi gyerkőcök.

Szilvási Ferenc

Elkapta a fonalat labdarúgó csapatunk

Egy hónappal ezelőtt arról számolhattam be, hogy bár többször is biztatóan játszott labdarúgó csapatunk az NB III Alföld csoportjában, pontot sajnos még nem sikerült szereznie, mert meg kell tanulnia győzni is. Nos, azóta nagyot fordult a világ, hiszen az utóbbi három meccsen hét pontot szorgoskodtak össze a fiúk, rácáfolva ezzel azokra, akik már idő előtt temetni kezdték a csapatot és most már reális célnak tűnik, hogy valahol a középmezőnyben végezzünk. Lássuk mi történt a legutóbbi mérkőzéseken.

2006. szeptember 09. Újszász - Csongrád 1 : 1 (1 : 0)

Újszász, 200 néző

Újszász: Gerhát - Farkas (Sípos), Konka T., Major (Nagy), Rézsó - Czibak (Szurmai), Földi, Lukács, Mérész - Viola, Konka Cs.

43. perc Mérész jobb oldalról élesen belőtt szabadrúgását Viola jó érzékkel átlépte, így a labda a meglepett kapus mellett akadálytalanul landolt a kapuban. (1 : 0)

50. perc Nagy Flórián találta el a tizenhatoson belül cselezgető vendégjátékos lábát, a játékvezető pedig habozás nélkül befújta a büntetőt, melyet Forgó értékesített. (1 : 1)

68. perc A lesre váró vendégvédők között Czibak startolt rá egy labdára mélységből, végül a vendégkapus már csak szabálytalanság árán tudta megállítani, amiért a kiállítás sorsára jutott

Rendkívül tartalékosan tudott csak felállni csapatunk ezen a fontos mérkőzésen, hiszen Fekete, Ulviczki és Sziráki eltiltás, Czapkó pedig sérülés miatt hiányzott és bár Major vállalta a játékot tíz perc után őt is le kellett cserélni húzódás miatt. Még így is volt esély arra, hogy itthon tartsuk a három pontot, vezettünk is az első félidőben, sajnos azonban gyorsan jött az egyenlítés a fordulás után. Újra felcsillant a remény, mikor emberelőnybe kerültünk, ám a csapatban már nem volt annyi erő, hogy a maga javára fordítsa a mérkőzést, sőt el kell ismerni, hogy a vendégeknek is voltak helyzeteik, ezért véleményem szeint meg kell becsülni ezt az egy pontot is.

2006.szeptember 16. Túrkeve - Újszász 2 : 5 (1 : 4)

Túrkeve, 200 néző

Újszász: Gerhát - Fekete, Konka T., Sípos (Szurmai), Rézsó - Czibak (Lukács), Ulviczki, Földi, Mérész - Konka Cs., Viola (Czapkó)

7. perc Czibak lépett ki a lesre játszó védők között és a tizenhatoson belül már csak szabálytalanul tudták megállítani. A büntetőt Mérész magabiztosan értékesítette. (0 : 1)

17. perc Egy jó beadást Konka Cs. bólintott a túrkevei kapuba. (0 : 2)

25. perc Szinte lekopíroztuk az első gólt, mert újra Czibakkal szemben szabálytalan-kodtak a tizenhatoson belül, Mérész pedig ismét büntetett. (0 : 3)

27. perc Hazai támadás végén Balla fejjel volt eredményes. (1 : 3)

30. perc Egy kipattanó labdát az eltiltásából visszatérő Ulviczki mintegy tizennyolc méterről zúdított a hazai hálóba. (1 : 4)

60. perc A védőink nem igazán vették komolyan Nagy próbálkozását, aki befelé húzott a szélről, majd kilőtte a hosszú sarkot. (2 : 4)

67. perc Ulviczki vette el a labdát az egyik totojázó védőtől és biztosan használta ki a helyzetet, végképp eldöntve ezzel a mérkőzést. (2 : 5)

Végre kijött a lépés a csapatnak és rendkívül magabiztos, fölényes győzelmet aratott az egyébként mindenkire veszélyes Túrkeve otthonában. A gyors gólok jót tettek játékosaink önbizalmának és bármennyire is nehezen hihető, akár még jóval nagyobb arányban is nyerhettünk volna. Persze ne legyünk rögtön telhetetlenek, hanem örüljünk annak, hogy sikerült megszerezni az első győzelmünket, melyet remélhetőleg minél több követ majd a bajnokság során.

2006. szeptember 23. Újszász - Szarvas 1 : 0 (0 : 0)

Újszász, 200 néző

Újszász: Gerhát - Fekete, Konka T., Major (Sziráki), Rézsó - Czibak (Lukács), Ulviczki, Földi (Czapkó), Mérész - Konka Cs., Viola.

58. perc Viola készítette le a labdát Mérésznek, aki megköszönte az előzékeny kiszolgálást és a léc alá zúdította azt, megszerezve ezzel a mindent eldöntő gólt. (1 : 0)

A táblázat végén kullogó Szarvas legyőzése kötelező házi feladatnak tűnt hazai pályán, de ez végül korántsem volt annyira egyszerű dolog. Egyrészt azért, mert nem sikerült megismételni az előző heti gólerős játékot, másrészt a vendégek is nagyon motiváltan játszottak, mivel úgy érezték, hogy itt talán lehet valami keresnivalójuk. A győztes gólt szerencsére mi lőttük - amely ráadásul igen szépre sikeredett - nagyon fontos három pontot szerezve ezzel.

Várjuk a további jó folytatást!

Szilvási Ferenc

Újszász - Gyula bajnoki mérkőzés

2006. augusztus 12.
Újszász - Gyula 0 : 1 (0 : 0)

Újszász, 200 néző
Vezette: Ihász (nem rajta múlt a jó bemutatkozás)

Újszász: Gerhát - Rézsó (Földi), Konka T., Major, Sziráki - Fekete, Ulviczki, Czapkó (Viola), Czibak (Farkas ) - Konka Cs., Mérész.

32. perc: Az ellenfél középső védője előzékenyen lyukat rúgott a tizenhatoson belül, de a hosszú oldalon egyedül érkező Czibak nem tudott élni a lehetőséggel, mert közelről fölé emelt.

55. perc: A gyulai csapat kapitánya megkapta második sárga lapját is, így társainál egy fél órával előbb mehetett zuhanyozni.

67. perc: Egy oldalról belőtt vendég szabadrúgás mindenki előtt elsuhant és végül a meglepett Gerhát mellett a hosszú sarokban kötött ki. (0 : 1)

75. perc: Mérész rúgta el sípszó után a labdát, amiért sárga lapot kapott, majd miután ezt nehezményezte a játékvezetőnél még egyet, azaz érdekes módon a másik csapatkapitány is a kiállítás sorsára jutott.

89. perc: Egy kipattanó labdát a csereként beállt Farkas Gábor tűzött egyből kapura és a jól eltalált lövés szinte szétforgácsolta volna a kapufát, de az már régóta nem fából van így megmaradt, csakúgy, mint az egygólos vendéggyőzelem.

Az újszászi labdarúgó csapat az NB III "Alföld" csoportjába kapott besorolást, így sporttörténeti jelentőségű mérkőzésre került sor augusztus 12-én, hiszen a két csapat eddig még soha nem találkozott egymással. A Gyula az előző bajnokságban a 7. helyen végzett ugyanebben a csoportban, azaz jó középcsapatnak mondható, ennek ellenére rendkívül óvatosan játszott Újszászon, tartva valószínűleg az újonc hazaiak lelkesedésétől és várható heves rohamaitól. Utóbbiak azonban sajnos elmaradtak, ezért jobbára csak mezőnybeli birkózást láthattak a nézők, kivéve Czibak óriási ziccerét, ami viszont kimaradt. A második félidő elején emberelőnybe került az újszászi csapat, a hazai helyzetek helyett azonban a gyulaiak első kapu felé tartó lövésükből gólt értek el, amelyre csak egy bődületes Farkas-kapufával sikerült válaszolni az utolsó percben.
Összességében megállapíthatjuk, hogy egy olyan mérkőzést láthattunk, ahol az Újszász egy kicsit bátrabb játékkal itthon tarthatta volna mind a három pontot, de a végén még egy sem lett belőle, mert a vendégeknek egyetlen szerencsés találat is elegendőnek bizonyult az idegenbeli győzelem megszerzéséhez.

Újszász-Gyula NB III-as bajnoki labdarúgó-mérkőzés

Szilvási Ferenc

Hódít az amerikai futball

Augusztus 12-én az Újszász-Gyula NB III-as bajnoki labdarúgó-mérkőzés után a szolnoki Soldiers csapata tartott szabályismertetővel egybekötött amerikai futballbemutatót az újszászi sportpályán. Az Egyesült Államokban a négy legnézettebb sportág közé tartozó, Magyarországon is terjedőben lévő amerikai futballt a rossz idő ellenére Újszászon is sokan megnézték.

A nézők érdeklődéssel figyelték a különleges, szilva alakú labda továbbítását, dobását, rúgását, a hatalmas termetű, sisakos játékosok ütközéséit. Az egyik ütközés súlyos bokasérüléssel végződött. A sérülés és a szakadó eső véget vetett a bemutatónak. A Soldiersben 69-es számmal újszászi játékos is pályára lépett. Farkas Milán Újszász első amerikai futballistája.

Fehér János

A szolnoki Soldiers csapat amerikai futballbemutatója

Fotó: Kovács Nándor

Az Alföld-csoportban folytatjuk

Bár a csoportbeosztás csak a lapzárta pillanataiban válik véglegessé az NB III-ban, az már biztosnak tűnik, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben nem a Mátra, hanem az Alföld-csoportba kerül labdarúgócsapatunk. Az, hogy ez jó, vagy rossz hír, csak 2007. júniusában fog eldőlni, ekkor ér véget ugyanis a bajnokság. Utazás szempontjából biztosan jobban jártunk, mert az Alföld-csoportban jóval több megyei együttes található, mint a Mátrában. Ott ugyanis egy sincs, ellenben a Szolnoki Spartacus (volt Rákóczifalva), Túrkeve, Mezőtúr itt vitézkedett már tavaly is.

Részleteket még erről sem lehet tudni, de külön bajnokságot szerveznek U 19-es és U 17-es csapatainknak is. Az utánpótlással kapcsolatos hír az is, hogy fiataljaink - néhány tapasztaltabb játékossal kiegészülve - sikeres nemzetközi túrán vettek részt Szerbiában. Zenta hasonló korosztályú csapatát 3-1-re páholtuk el még pénteken, szombaton azonban hasonló arányú vereséget szenvedtünk Hajdukovo csapatától. Az ellátásnál csak a focipályák állapota volt tökéletesebb: a zentai stadion gyepszőnyegét bármelyik NB I-es csapat boldogan elfogadná. A mérkőzések között Zenta, Szabadka, Palics, Ludas nevezetességeivel ismerkedhettünk, vezetőink pedig elmélyíthették a sport- és testvérvárosi kapcsolatokat.

Fotóalbum

Fotó: Szurmai Tibor

Visszatérve a felnőtt csapathoz: a keretben történtek kisebb változások. Ludasi János legfrissebb információink szerint Jánoshidán folytatja pályafutását, Kasza József és dr. Katona Károly pedig egy évre kölcsön a Szászberek SE csapatához kerül. Érkezett viszont Fekete Gábor Karcagról, Czibak Attila Zagyvarékasról és Szolnokról Lukács Márton, utóbbi szintén csak kölcsönjátékosként. Czibak és Lukács 21 éven aluli játékosként különösen nagy hasznára lehet a csapatnak, hiszen az NB III-ban két 21 éven aluli játékosnak mindig a pályán kell lennie.

Dr. Katona Károly

Bajnokcsapat

11 év nem túl hosszú idő. Főleg nem egy sportegyesület, egy szakosztály életében. 1995 és 2006 között azonban fontos események történtek az Újszászi VVSE labdarúgó szakosztályánál. A múlt században a '95-ös bajnoki cím után megjártuk az NB III-at, voltunk hetedikek, voltunk harmadikok (igaz, ez a neve ellenére már a negyedik vonal volt), majdnem kiestünk, aztán kiestünk.

A megyei I. osztályban is változatosan szerepeltünk. Voltunk stabil középcsapat, aztán éppen hogy bent maradtunk. A tavalyi ötödik hely után azonban idén végre elértük célunkat: megnyertük a bajnokságot. Külön öröm, hogy az utánpótlás is megfelelő, hiszen ifi csapatunk is bajnok lett, erre pedig kb. 50 éve nem volt példa a városban. (1953-ban nyert az "aranyifi", amelynek kapusa városunk díszpolgára, Varga Ferenc volt. A csapa tagjai közül Polónyi Ervin és Varga János a mai napig az újszászi labdarúgás lelkes szurkolói. szerk.)

Aki rápillant a tabellára, láthatja, hogy 5 ponttal előztük meg a második helyezett Martfű gárdáját, a második legtöbb gólt rúgtuk, és messze a legkevesebbet kaptuk. Ha ehhez hozzáteszem, hogy hazai pályán 2005. október 15-e, a Kun FC elleni vereség óta nem kaptunk ki, látható, hogy megérdemelten végeztünk az első helyen.

A bajnokavatásra sajnos ítéletidőben került sor június 3-án. A szakadó eső és a viharos szél ellenére változatos mérkőzésen 6:3-ra páholtuk el Jánoshidát, és vehettük át az aranyérmeket Boros Tibortól, a megyei labdarúgó szövetség elnökétől. Mivel ifi csapatunk a felnőtt mérkőzés előtt kapta meg aranyérmeit, elmondhattuk, hogy nemcsak igazi eső, hanem aranyeső is hullott ránk. Ezt az éjszaka folyamán még többször el is énekeltük.

A bajnokságnak azonban ekkor még nem volt vége, június 10-én el kellett utaznunk Abádszalókra, a záró fordulóra. Az egész heti felkészülés és a mérkőzés jól mutatta, hogy számunkra már nem volt tétje az összecsapásnak. Nem mondom, hogy simán, de kikaptunk 2:0-ra, emellett azonban kihagytunk vagy négy ordító ziccert, és kb. ugyanennyi kisebbet. Örülnénk, ha igaza lenne az abádszalóki újságírónak, aki szerint most megláthattuk, mi vár ránk az NB III-ban.

Végezetül pedig szeretettel várjuk szurkolóinkat ősszel az NB III. (valószínűleg) Mátra csoportjának mérkőzésein!

A 2005/2006-os megyei I. osztályú bajnokság végeredménye:

Dr. Katona Károly

A bajnokcsapat tagjai	Az ifi csapat tagjai

Fotók a képtárból

Fotó: Fehér Judit és Mérész Tímea

Ezüst után arany

A bajnoki címet már májusban bebiztosító ificsapatunknak két mérkőzése maradt júniusra, mondanom sem kell mind a kettőt megnyerték. Méltóképpen fejezték be ezt a fantasztikus tavaszi szezont, hiszen végig veretlenek maradtak, döntetlent is mindössze egyszer játszottak és végül meggyőző fölénnyel, tizenegy pontos előnnyel nyerték meg a bajnokságot.

2006. június 03. Újszász - Jánoshida 6 : 0

Már bajnokként lépett pályára a csapat, de a hirtelen jött zápor kimosta a hajakból az aranyszínű festéket - lehet, hogy csípte a szemeket - így kevesebb figyelem jutott a játékra, illetve főképpen a helyzetkihasználásra. Így fordulhatott elő, hogy a "tökutolsó" Jánoshida végül megúszta igazi gólzápor nélkül a meccset és "csak" egy hatos lett a vége.

Gól: Farkas Gábor (2), Szabó András, Varga István, Bobotán Roland, Szurmai Tibor

2006. június 10. Abádszalók - Újszász 2 : 5

Kitűnő mérkőzést vívott egymással a két jól felkészített csapat, a hazaiak láthatóan mindenképpen meg akarták verni a bajnokot. Fel is csillant előttük a remény, mert a játékvezető - kissé szigorúan - kiállította Nagy Flóriánt, de az újszászi ifi megmutatta, hogy miért is végzett az első helyen, hiszen tíz emberrel is berámolt még három gólt az abádszalóki kapuba és biztosan győzni tudott.

Gól: Farkas Gábor, Bobotán Roland, Szurmai Tibor (11-esből), Bakó Dániel, Varga István

Csak felsőfokú jelzőkkel lehet illetni ifjúsági csapatunk teljesítményét a bajnokság során. Tavaly ezüstérmet nyert ugyanez a társaság - már az is nagyszerű eredménynek számított -, de most sikerült még fényesebbre csiszolni ezt az érmet. Egyáltalán nem volt ez egyszerű feladat, hiszen akadtak nagyon komoly vetélytársak (Martfű, Fegyvernek, KUN FC, Abádszalók, Jászárokszállás, Kunszentmárton), akiknek szintén bajnoki terveik voltak, de előbb-utóbb belátták, hogy ebben ez évben erről le kell tenniük. Rendkívül egységes, masszív volt a Mérész Zoltán által edzett újszászi gárda, igazi csapatként működött a pályán - sőt még azon kívül is -, ezért bátran állíthatjuk még egyszer, hogy a legjobb CSAPAT nyerte a bajnokságot.
Mielőtt kicsit részletesebben elemeznénk a játékosok teljesítményét, mindenképpen szeretném még megemlíteni Varga István és Nagy Flórián nevét, de ezúttal kivételesen nem az ificsapat két meghatározó játékosáról van szó. Nem kisebbítve Mérész Zoltán érdemeit úgy érzem, hogy mindkettőjük édesapjának jelentős szerepe van abban, hogy most bajnokcsapatot ünnepelhetünk. Varga István még annak idején a Góliát FC keretein belül kezdett el foglalkozni a gyerekekkel megtanítva őket a futball ábécéjére , de ne felejtsük el azt sem, hogy szinte ugyanez a társaság Nagy Flórián irányításával pontveszteség nélkül nyert meg a serdülő bajnokságot 2004-ben! Most viszont 2006-ot írunk, ezért beszéljünk még egy kicsit az ifiről.
Az ősszel tíz győzelem mellett becsúszott három vereség és egy döntetlen is, amely 31 pontot eredményezett. A már említett ragyogó tavaszi szereplés viszont újabb 40 pontot hozott a konyhára, sikerült megnyerni valamennyi rangadót is, így a vetélytársak már nem tudták tartani a lépést a hibázni nem tudó Újszásszal. Több, mint száz gólt rúgott a csapat, miközban csak tizenhatot kapott, ritkaságszámba megy az is, hogy a tavasz folyamán mindössze négy(!) alkalommal rezdült meg az újszászi háló.
Nagy érdemei vannak ebben Kovács Györgynek, jómagam annak tulajdonítom a rendkívül kevés kapott gólt, hogy Gyuri a téli terembajnokság során a nagyhírű Úttörőpark gárdájában pallérozódott. Természetesen nem mindegy azonban, hogy milyen védelem állt előtte. Sebők Roland egyre érettebb teljesítmény nyújtott a középső védő posztján, jó ütemű közbelépései néha aranyat értek. Kitűnően zárt le a széleket Varga Krisztián és Zanócz Péter, nem mondható mellettük kellemesnek a csatárok élete, ezenkívül mindketten felíratkoztak a góllövőlistára is. Sípos Zsolt hol védőként, hol középpályásként szerepelt, természetesen egyik helyen sem jött zavarba, de ezt nem is vártuk tőle. Szabó András jó szokása szerint általában a jobb oldalon kevergetett - néha talán egy kicsit többet is a kelleténél -, de összességében megbízható, jó teljesítményt nyújtott. Nála többet csak Varga István cselezgetett a pálya másik szélén, közben azért gólokat is rúgott, mint a végén kiderült annyit, hogy ő lett a házi gólkirály. ( Ő is a mindenki által közkedvelt Úttörőparkban szokott vitézkedni, talán nem véletlenül.) A tavaszi szezonban a középpályán szorgoskodott a felnőtt csapattól "kölcsönvett" Farkas Gábor is, aki fontos gólokkal hálálta meg a játéklehetőséget. A pálya közepén Nagy Flórián és Szurmai Tibor szervezték a játékot, emellett mindketten sokszor eredményesek is voltak. Az ifi gólkirályi címért azért nem tudtak igazán komolyan harcba szállni, mert sokszor a felnőtt keretnél vették őket számításba, ahol szintén nem okoztak csalódást. ( Utóbbi egyébként szintén a híres Úttörőpark játékosa.) A csatárok közül sokat fejlődött Szabó Gábor, aki a tavaszi szezonra megtalálta a góllövő cipőjét és egyre több fejtörést okozott az ellenfelek védőinek. Bobotán Rolandtól pedig szerintem egyenesen rettegtek, hiszen jó szokása szerint nem ismert elveszett labdát és egy pillanatnyi nyugalmat sem hagyott nekik. Bakó Dániel valamivel kevesebb játéklehetőséget kapott a tavasz során, de amikor beállt hihetetlen gyorsaságával rögtön összekuszálta a védelmeket és fontos gólokat rúgott vagy rúgatott. A Bánhidi-ikrek, Norbert és Bertalan általában csereként szálltak be, de gyorsan felvették a ritmust, hiszen köztudottan nem zavarja őket a labda. Barta Ferenc volt a szezon egyik kellemes meglepetése, hiszen mind a védelemben, mind a középpályán kitűnő teljesítménnyel rukkolt elő. A serdülő csapatból Kövesdi Zoltán és Varga Ferenc kapott bizonyítási lehetőséget az ifiknél, közülük Kövesdi Zoli rögtön gólokkal tette le a névjegyét.
A csapat erejét, egységességét jól jellemzi a házi góllövőlista is. Nem kevesebb, mint 13 (!) játékos szerzett gólt a bajnokság során, közülük hatan is tíz gól fölé jutottak, amely igazi csapatmunkát mutat.

20 gólos: Varga István
15 gólos: Szabó Gábor
13 gólos: Bakó Dániel, Bobotán Roland, Nagy Flórián
12 gólos: Szurmai Tibor
8 gólos: Farkas Gábor
5 gólos: Sípos Zsolt
2 gólos: Kövesdi Zoltán, Szabó András, Zanócz Péter
1 gólos: Barta Ferenc, Varga Krisztián

Végül, de nem utolsósorban még egyszer dicsérjük meg a csapat edzőjét, Mérész Zoltánt, aki tavaly ezüstérmet nyert a gárdával, az idén viszont már meg sem állt a bajnoki címig. Két évi edzősködés alatt ez nem egy rossz mérleg, de az eredmények mellett talán az a legfontosabb, hogy játszani és edzeni is szerető - ez utóbbit azért lehet, hogy néha cáfolnák a srácok -, rendkívül egységes csapatot gyúrt össze. A magasabb osztályban biztosan nehezebb dolguk lesz nekik is, csakúgy, mint a felnőtt csapatnak, de úgy érzem ezeket a játékosokat már nem kell félteni a komolyabb feladatoktól sem. Még egyszer gratulálva a bajnoki címhez, HAJRÁ ÚJSZÁSZ!

Győrfi Richárd, a gólgyáros

A serdülő labdarúgóknál is befejeződött a bajnokság, saját számításaim szerint a hetedik helyen végeztünk. Évek óta mindig leírom - most sem teszem másképp -, hogy a megyei labdarúgó szövetség csak beszél az utánpótlás nevelésének fontosságáról, miközben arra nem képes, hogy elküldje a csapatoknak legalább az éppen aktuális tabellát. A gyerekeket közben természetesen nagyon érdekelné, hogy éppen hányadik helyen állnak, hiszen a tévében látják és az újságokban olvassák például az angol vagy mondjuk a megyei I/B-s ifjúsági bajnokság tabelláját, de nem értik, hogy miért nem szól semmiféle híradás az ő szereplésükről. Mindezek ellenére azért szerencsére szeretnek focizni és bár nem értek el olyan bravúros eredményt, mint a felnőtt és az ifjúsági csapatunk, azért voltak jó meccseik - el kell ismerni, hogy gyengébbek is - és van a csapatban néhány olyan tehetséges játékos, akiknek a nevével bizonyára majd a későbbiekben is találkozhatunk.
Mindenképpen ki kell emelni Győrfi Richárdot, aki a csapat góljainak közel a felét szerezte - 54 gólt rúgtunk, ebből ő 26-ot vállalt - és amennyiben az edzéseken is sűrűbben látnánk, akkor még egészen sokra vihetné, hiszen egy ilyen gólérzékeny csatár mindenütt nagy érték. Varga Péter 9 gólig jutott helyenként szeleburdi játéka és viselkedése mellett is, a következő szezonra véleményem szerint már megkomolyodik és igazi vezéregyénisége lehet majd a csapatnak. Kövesdi Zoltán sajnos jövőre már nem játszhat itt, kiemelkedően teljesített a középpályán és a védelemben is, emellett 8 gólt is rúgott. A védelem biztonságáért - néha bizonytalanságáért - Varga Dávid felelt, miközben csapatkapitányként az edzésmunkában is példát mutatott a többieknek. Sokat fejlődött Diós József, akiről jónéhány "vadhajtást" le kellett nyesegetni, de erőtől duzzadó játéka mindenképpen dicséretes volt, csakúgy, mint a csapatba gyorsan beilleszkedő, rendkívül hasznosan játszó Nagy Ákos teljesítménye is.
Végül nézzük meg hogyan alakultak a júniusban lejátszott mérkőzések.

2006. június 06. Jászfényszaru - Újszász 10 : 1

Újszász: Bobotán - Diós, Sándor, Varga F., Szlovicsák (Kenyó) - Bata, Nagy Á., Kövesdi, Földi - Varga P., Győrfi.

Gól: Győrfi

Varga Dávid pótlását nem igazán tudtuk megoldani a középső védő poszton, így bár az első félidőben még viszonylag jól tartottuk magunkat a szünet után sajnos nagy zakóba szaladtunk bele. Főleg a pontrúgásokkal nem tudtunk mit kezdeni, egészen egyszerű gólokat kaptunk például szögletből, mert nem volt magas, fejelni tudó emberünk.

2006. június 08. Újszász - Jászfényszaru 4 : 1

Újszász: Szlovicsák (Bobotán) - Diós, Kövesdi, Varga F., Kenyó - Földi, Nagy Á., Varga P., Nagy D. - Bata, Győrfi.

Az őszről elmaradt mérkőzés pótlásának köszönhetően, gyorsan eljött a visszavágás lehetősége Jászfényszaru ellen és ezzel szerencsére élni is tudtunk. Rá sem lehetett ismerni a csapatra az előző meccshez képest és lelkes, jó játékkal és a védelem tengelyében egy kitűnően játszó Kövesdivel, magabiztos győzelmet arattunk.

Gól: Győrfi (2), Varga P., Kövesdi.

2006. június 11. Besenyszög - Újszász 10 : 2

Újszász: Bobotán - Diós, Kövesdi, Varga F., Kenyó - Földi (Szlovicsák), Nagy Á., Varga P., Sándor - Nagy D., Győrfi.

Gól: Kövesdi, Győrfi.

A mérkőzés előtt vették át a besenyszögiek a bajnoki bronzérmeket, úgy érzem nem érdemtelenül. Nem tudtuk elrontani az ünnepüket és sima vereséget szenvedtünk a kitűnő képességű hazaiaktól, bár a végeredmény talán egy kicsit túlzottnak mondható.

2006. június 18. Újszász - Jászszentandrás 5 : 1

Újszász: Nagy D. - Diós, Kövesdi, Varga F., Kenyó - Földi, Varga D., Varga P., Nagy Á. - Győrfi, Bata.

Gól: Kenyó, Győrfi, Varga P., Bata, Kövesdi.

Az utolsó mérkőzés jól sikerült, bár a nagy melegben nehezen indult be a gépezet. A második félidőben kimondottan jól és eredményesen játszottunk, azaz kellemes emlékekkel fejeztük be a bajnokságot, bízva abban, hogy a következőben többször lesz alkalmunk örülni, mint szomorkodni.
Addig is jó nyaralást kívánok mindenkinek, augusztus elején pedig mindenkit várok az edzéseken, azokat a 1991. január 1. után született fiúkat is, akik még nem futballoztak versenyszerűen, de talán a világbajnokság miatt éppen most kaptak kedvet ehhez a csodálatos játékhoz.

Szilvási Ferenc

Sikeredző lett Rózsavölgyi László

Ezzel a címmel már találkozhattak egyszer a foci iránt érdeklődők, mégpedig az Új Néplap 2006. június 26-án megjelent számában. Megyei napilapunk hasábjain ekkor elemezték a közelmúltban véget ért megyei első osztályú labdarúgó bajnokság küzdelmeit, jóleső sorokat írva annak bajnokáról, az újszászi csapatról. Rózsavölgyi Lászlót rögtön sikeredzőnek aposztrofálta a cikk írója - mely igaz is, hiszen vannak edzők, akik évtizedekig is dolgoznak anélkül, hogy bajnokságot nyerne a csapatuk -, de beszélgetve vele látszik, hogy a helyén kezeli az elért eredményt és nem esik túlzásokba.

Szilvási Ferenc: Közel egy éve, a bajnokság megkezdése előtt néhány héttel készítettem Veled az első interjút az Újszászi Híradó Olvasóinak. Emlékeztetőül újra megkérdezném, hogy milyen eredményt vártál akkor a csapattól?
Rózsavölgyi László: Az előző évben az ötödik helyen végzett a csapat a bajnokság végén, az edzőváltás gondolom azért történt, mert a vezetés ennél valamivel jobbat várt. Számszerűen az első három hely valamelyikének a megszerzése volt a cél és miután az edzőmeccsek alapján egyre jobban megismertem a csapatot már éreztem, hogy teljesíthető lesz az elvárás, amennyiben jó lesz az edzéslátogatottság, illetve nem jönnek közbe komolyabb sérülések.

Sz. F.: Az ősszel az első helyen fordult a csapat. Érezted-e már ekkor, hogy ennek bajnoki cím lehet a vége?
R. L.: Úgy gondoltam, hogy ha tudjuk tartani tavasszal is azt az egyenletes teljesítményt, ami az ősszel jellemzett bennünket, akkor igen. Hozzá kell azonban tennem azt is, hogy az üldözők téli erősítései miatt nem sok lehetőséget kaptunk a hibázásra a tavasz folyamán.

Sz. F.: Melyik volt a szezonban a legjobb, illetve a legrosszabb mérkőzésünk?
R. L.: Többször is jól és eredményesen játszottunk, de még egyszer hangsúlyoznám, hogy leginkább a kiegyensúlyozott szereplésünk volt a siker kulcsa. A legkellemetlenebb egyébként az volt, amikor Kunszentmártonban kikaptunk egy szerencsétlen góllal, akik ekkor átmenetileg fel is zárkóztak mögénk.

Sz. F.: Minden csapatrésszel elégedett vagy?
R. L.: Összességében azt hiszem igen. Rúgtunk 86 gólt, ez majdnem meccsenkénti háromgólos átlag, amely kimondottan jónak mondható. Ezzel szemben a kapott gólok száma csak 28, azaz nagyjából egy gólt engedélyeztünk ellenfeleinknek mérkőzésenként, mindez azt mutatja, hogy jól támadtunk és jól védekeztünk.

Sz. F.: Kik azok, akikkel különösen jól teljesítettek?
R. L.: Minden forduló után egy öttagú bizottság osztályozta a játékosok teljesítményét, amelynek a csapat négy játékosa, valamint én voltam a tagja, tehát a következő rangsor valamennyire az én véleményemet is tükrözi. 1. Viola Kálmán (6.40), 2. Konka Csaba (6.20), 3. Major László és Mérész Zoltán (6.00).

Sz. F.: Kik voltak a legjobb góllövők?
R. L.: A házi gólkirály Mérész Zoltán lett 21 találattal, Viola Kálmán 14 gólig jutott, míg Czapkó Róbert, Konka Csaba és Ludasi János egyaránt 9 gólt szerzett.

Sz: F:. Az elején már beszélgettünk arról, hogy mennyire fontos, hogy minél több játékos ott legyen az edzéseken, mert anélkül nem lehet jó eredményt elérni, Mi volt a helyzet ezen a téren?
R. L.:Bátran állíthatom, hogy ezen a szinten szenzációsnak mondható az edzéslátogatottságunk. Természetesen erről is van statisztikám, Mérész Zoltán (92%), Ulviczki Mihály (87%), illetve Major László és Szurmai Tibor (85%) vitték a prímet az edzéseken való részvételben. Ezenkívül még feltétlenül szeretném megemlíteni azt is, hogy az egész bajnokság során nem kaptunk egyetlen piros lapot sem, tehát valószínűleg megnyertük a sportszerűségi versenyt is. ( Utólag kiderült, hogy ezt a Besenyszög nyerte, bár náluk három kiállítás is volt. Én ezt nem nagyon értem, de hát ezt a szövetség számolta ki, ezért ennek igzságtartalma megkérdőjelezhetetlen. Sz. F.)

Sz. F.: Ragyogóan szerepelt és szintén megnyerte a bajnokságot ifjúsági csapatunk, amelyből többen is szóhoz jutottak a felnőtteknél is. Hogyan látod a fiatalok jelenlegi és jövőbeli lehetőségeit?
R. L.: Jónéhány alkalommal kaptak lehetőséget a bizonyításra, mivel nagyon fontos , hogy rutint tudjanak szerezni, de azért azt nem szabad elfelejteni, hogy ők ifjúsági játékosok. Arra törekszünk, hogy a csapat 70-80 százaléka újszászi legyen, mert a nézők természetesen elsősorban a hazai játékosokra kíváncsiak, ezért is fontos, hogy idővel be tudjuk őket építeni a csapatba.

Sz. F.: Mikor magasabb osztályba kerül egy csapat mindig az a nagy kérdés, hogy mire lesz elég ez a játékosállomány és teljesítmény eggyel feljebb. Szükség lesz-e új játékos(ok) igazolására?
R. L.: Abszolút nem gondolkodom nagy változtatásokban, képesnek tartom a csapatot arra, hogy megállja a helyét a magasabb osztályban is. Maximum egy-két ember leigazolását tervezzük, persze a lehetőségeink függvényében.

Sz. F.: Meg lehet kérdezni, hogy milyen posztokra?
R. L.: Régen azt mondták, hogy a "védő terem, mint a krumpli", ezt figyelembe véve én is kreatív, előrejátékban jó emberekben gondolkodom. A legfontosabb talán még is az, hogy a bajnokságot megnyerő csapat tagjai vállalják a magasabb osztállyal járó több elfoglaltságot.

Sz. F.: Még egyszer gratulálok a bajnoki címhez és sok sikert kívánok az NB III-ban! Köszönöm a beszélgetést.

Sokat fejlődött az U-13-as csapat

U-13-as labdarúgó csapatunk júniusban már csak két mérkőzést játszott és ezzel számukra be is fejeződött a bajnokság. Összességében elmondható róluk, hogy edzésről edzésre, meccsről meccsre rengeteget fejlődött a társaság és már az idén is több szép győzelmet szereztek. A következő bajnokságban valószínűleg még jobbak lesznek, mivel szinte a teljes csapat együtt marad, köszönhetően annak, hogy talán az újszászi volt a legfiatalabb "évjáratú" gárda a mezőnyben.

A csapat edzőjével, Viola Kálmánnal beszélgetve - sokszor van rá lehetőség, mert a serdülő és az U-13 általában együtt utazik - arra a megállapításra jutottunk, hogy függetlenül attól, hogy van-e éppen Bozsik-program vagy nincs, az egyesületeknek komoly hangsúlyt kell fektetni a jövő labdarúgóinak nevelésére. Újszászon ez különösen fontos, erre köteleznek hagyományaink is, törekedni kell arra, hogy minél több gyerek szeresse meg a játékot még ha mindegyikből nem is lesz majd felnőtt korában labdarúgó. Most egy összetartó, lelkes kis csapat jött össze ebben a korosztályban, akikkel sokat kell foglalkozni és akkor pár év múlva remélhetőleg olyan sikereket érhetnek el, mint például a mostani ificsapat.

A bajnokság során mindenki megtette a magáét és már a gyerekek is tudják, hogy a futball csapatjáték, tehát együtt győzünk vagy együtt veszítünk. Mindezek ellenére így a bajnokság végén megkértem az edzőjüket, hogy próbálja meg kiválasztani azokat, akik a jók között is a legjobbak voltak.

Pető Dániel fiatal korát meghazudtolóan érett produkciót nyújtott egész évben a középső védő posztján, míg Pető Tibor nagyszerűen játszott előtte és rúgott néhány nagy gólt, bár az edzéslátogatottságán még akad javítanivaló. Farkas Antal több poszton is feltalálta magát, időnként megoldhatatlan feladat elé állította ellenfeleit. Joó Richárd erőteljes játéka mellé gólok is párosultak, rendkívül hasznosan futballozott, nála többször csak a házi gólkirály, Oszlányi László talált a kapuba, akinek gyorsaságával, lendületességével sokszor nem tudtak mit kezdeni az ellenfelek védői. Rézsó Péter is megvillantotta már néhányszor oroszlánkörmeit, bár még neki sok ideje lesz erre ebben a korosztályban.
A két júniusi mérkőzésen a következő eredmények születtek:

Újszász - Jászfényszaru 3 : 1

Küzdelmes mérkőzésen sikerült itthon tartani a három pontot többek között Rézsó "Pepe" első bajnoki góljának köszönhetően, rajta kívül még Oszlányi Laci és Pető Tibi talált be a vendégek kapujába.

Besenyszög - Újszász 8 : 0

A már szemmel láthatóan is nagy fizikai és magassági fölényben lévő hazaiakkal nem tudta felvenni a versenyt a tartalékos újszászi csapat és sajnos nagy gólkülönbségű vereséget szenvedett.

Végül említsük meg valamennyi játékos nevét, mert megérdemlik!

Elek Sándor
Lázár Balázs
Tánczos Róbert
Pető Dániel
Pető Tibor
Barta Dániel
Menkó Attila
Fodor Gergely
Rézsó Péter
Szarvák Krisztián
Szarvák Zsolt
Nagy Gábor
Farkas Antal
Fekete Tamás
Varga Martin
Joó Richárd
Oszlányi László

Beszámoló a labdarúgó-szakosztály 2005. évi tevékenységéről

Beszámoló a labdarúgó-szakosztály 2005. évi tevékenységéről.

Létszám: 96 fő
Szakosztályvezető: Mérész József

Négy csapat és 96 igazolt labdarúgó képviseli városunkat a megyei labdarúgó-szövetség által kiírt bajnokságokban. Ennyi igazolt játékosa a szakosztálynak még egyetlen alkalommal sem volt.
Csapataink tavaly őszi eredményeiről az alábbiakat lehet elmondani:

Felnőtt csapat: A 2004/2005. évi ötödik helyezés, csalódás volt mind a szakvezetés, mind a szurkolók számára.
Új edzővel és nagy elvárásokkal kezdődött a szezon a felnőtteknél. A csapat irányítását a szakosztály vezetése Rózsavölgyi Lászlóra bízta. Úgy tűnik, jónak bizonyult a választás, mivel az őszi szereplés önmagáért beszél. A megszerzett 33 pont és a 46-14-es gólkülönbség a bajnokság őszi első helyét eredményezte. A csapat legjobb góllövőinek Mérész Zoltán (10) és Viola Kálmán (9) bizonyultak.
A fenti eredmények alapján már nem tűnhet elérhetetlennek a szakvezetés által kitűzött cél, az 1-3. helyek valamelyikének megszerzése.

Ifjúsági csapat: Már a múlt évi bajnokság is jelezte, ütőképes csapat formálódik Mérész Zoltán edző keze alatt. Az idei bajnokság őszi idénye ezt csak megerősítette. A megszerzett ponttal a fiatalok a 2. helyről várják a folytatást, mely szép reményekre jogosít. De mindennél többet mond az elvégzett munkáról, hogy a Kovács György, Nagy Flórián, Szurmai Tibor és Sípos Zsolt négyes már a felnőttek között is bemutatkozott tétmérkőzéseken.

Serdülő csapat: A Szilvási Ferenc által vezetett serdülő csapat őszi szereplését nagyban befolyásolta, hogy állandó létszámgondokkal küzdött a gárda. De talán a legnagyobb vérveszteség az volt, hogy a korosztályváltás miatt a most serdülőbe került játékosok nem tudták pótolni az úgymond már "kiöregedett" társakat. A tavaszi szezon egyik fontos feladata a szakvezetés valamennyi tagját illetően, hogy e korosztály eddig megszerzett hírnevének megfelelően képviselje városunkat, a korábbi évek hagyományainak megfelelően.

U13: A szakosztály legfiatalabb igazolt labdarúgóit az őszi szezonkezdéstől Viola Kálmán irányítja. El kell mondanunk, hogy az edzéseket nagy létszámban látogató gyerekek most kezdenek igazán csapattá formálódni, és ez a mérkőzéseken is kezd megmutatkozni. A csapatnál jó néhány olyan fiatal kergeti a labdát, akik már a közeljövőben büszkeségei lehetnek a klubnak.

U7, 9, 11 A legfiatalabb labdarúgó palánták foglalkoztatása előírt feladat a szakosztály számára, de rögtön hozzátéve, nem a kötelezősége miatt foglalkozunk a gyerekekkel, akik az elmúlt évad folyamán is sok örömet szereztek mind a három korosztályban. Szép sikereket értek el a Bozsik és Góliát tornákon. Utánpótlás nevelési munkánkat a Megyei Labdarúgó Szövetség is több ízben dicsérte. Több mint negyven kisiskolásnak biztosítunk sportolási lehetőséget és adunk módot az egészséges életvitelre, de nem titkolt célunk, hogy helyi fiatalokból oldjuk meg valamennyi korosztály létszámgondját.

Eredményeink, melyről büszkeséggel számolhatunk be, nem valósulhattak volna meg támogatóink nélkül, melyet ezúton is szeretnénk megköszönni elsősorban Újszász Város Önkormányzatának, a helyi Takarékszövetkezetnek, valamint azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik bármilyen formában a labdarúgó szakosztály segítségére voltak.