2009. augusztus 13-19. között 20 diák és 4 kísérő tanár érkezett lengyel testvérvárosunkból Magyarországra. Itt tartózkodásuk elején néhány napot a Balatonon, pontosabban Káptalanfüreden töltöttek, amelyről az alábbi képek is készültek.

Érkezésük napján a szállás elfoglalása után sétát tettek a Balaton parton.

Mivel másnap az idő nem volt fürdőzésre alkalmas, ezért kirándulást tettünk Tihanyba, ahol megtekintettük az Apátságot, a Marcipán Múzeumot, a Skanzent és a gyerekek kipróbálták a Visszhangot is.

Délutáni programként ellátogattunk Balatonfüredre, itt sétáltunk a parton, gyönyörködtek a csodálatos panorámában, hiszen ez számukra újdonság, mert Lengyelországban nincs ilyen fürdőzésre alkalmas hatalmas tó.

Esti programként egy retro discoban vettünk részt, amely egy hajón került megrendezésre. A hajó kivitt bennünket Tihany partjaihoz, így a két órás programot gyönyörű panorámával a hátunk mögött töltöttük. Mondanom sem kell, hogy ez a program a legnépszerűbb programok egyike volt.

A következő két nap időjárása szerencsére kedvezett nekünk, így időnk nagy részét a parton töltöttük fürdőzéssel, napozással. Esténként játszottunk, játékokat tanultunk, barátkoztunk egymással.

Sajnos ez a pár nap gyorsan eltelt eljött az indulás ideje is, de a gyerekek nem szomorkodtak, mert végre találkozhattak az újszászi gyerekekkel, köztük sok-sok baráttal, akikkel néhány héttel korábban a magyar gyerekek lengyelországi látogatása alkalmával ismerkedtek meg és barátkoztak össze.

Újszászon tartózkodásuk zömében a barátságok mélyítésével zajlott, természetesen szervezett keretek, programok között. Ez azt jelenti, hogy az Újszászon szervezett programokon már a magyar gyerekek is részt vehettek.

Ezeken a napokon sor került kézműves foglalkozásra, ahol pólót batikolhattak, ékszereket, ajándéktárgyakat készíthettek, a sportdélutánon foci és kézilabda meccset játszottak egymással magyar és lengyel diákok, valamint a lábtoll-labda szabályaival ismerkedhettek meg. Esténkén disco volt, szintén magyar és lengyel gyerekek részvételével.

A búcsúeste és másnap az indulás pillanatai is igen könnyesre sikerültek és a szomorúság oka a búcsúzás ténye volt.

A gyerekeket nézve magamban megállapítottam, hogy bár kevés időt töltöttek Újszászon együtt. de mégis mély barátságok kötődtek.

Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a kapcsolattartás a gyerekek között azóta is fennáll, leveleznek egymással és terveket szövögetnek arra, hogy hogyan tudnának mielőbb találkozni, iskola által szervezett kereteken kívül is.

Makainé Zérczi Zsuzsa