A szolnoki Ádám Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az újszászi Városi Művelődési Ház és Könyvtár közreműködésével a 2010/2011-es tanévre felvételt hirdet.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján sok kisebb - nagyobb gyermek zenei műveltségének fejlesztéséhez (melynek egyéb képességekre is kihatása van) járult hozzá a hangszeres és szolfézsoktatás.

A következő tanévre a zeneiskola zongora, citera, gitár, hegedű és furulya hangszerekre várja az érdeklődőket tandíj megfizetése mellett (4 000 Ft/hó).

Korhatár: 6-18 év.

Bővebb információ: 56/514-526

(Zeneiskola Szolnok)

Jelentkezési határidő: szeptember 1. művelődési ház Újszász.

Csendesné Dolinay Margit, a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje alapító tagja, az Észak-alföldi csoportot 2006 óta vezeti.

  Képek 1/5  

A régió jellegzetes hagyományőrző termékeit süti, mint pl: kenyérlángos, vesu, dübbencs, pászka kalács, debreceni perec, kürtőskalács, betyártekercs, bukta. A termékeket teknőben, kézzel dagasztva készíti, és fafűtéses kemencében süti. őt kérdeztem a közelmúlt eseményeiről, sikereiről. Ezekről így számolt be:

• 2010. 02. 20-24. között Budapesten, a HUNGEXPO területén került megrendezésre a 16. UKBA Nemzetközi cukrászati, sütőipari és gasztronómiai kiállítás és verseny. Ezen a versenyen felnőtt díszmunka kategóriában indultam, és ezüst serleget, oklevelet, nyeremény ausztriai utat nyertem harmadmagammal. Munkáim: Zsinór csipke 80x50 cm, Mátyás király portré 40x50 cm, Pipa tartóval.
  Ezek az alkotások tésztából készültek, megvalósításukat számtalan terv, rajzolás előzte meg.
  A Mátyás király portré elkészítéséhez Turza Ferenc segítségét, iránymutatását is igénybe vettem, mert én nem vagyok szobrász, csak érdekel a szép, és az alkotás varázsa. Ezúton is köszönöm Feri segítőkészségét, amit a Szolnok TV „Étkek és Emlékek” magazin (2010. 04. 10.) műsorában is elmondtam. A Mátyás király portré és a Pipa tartóval a mogyoródi Csíkvölgyi Pipa Csárda tulajdonát képezi, ott lehet megtekinteni.
• 2010. április 14-re a domonyvölgyi „Lázár Lovas park”-ba a GKRTE szakmai gyűlésére személyes meghívást kapott tőlem Molnár Péter polgármester és Fehérné Szekeres Zsuzsa, a művelődési ház igazgatónője. Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület honlapján megjeleníti Újszászt, programját. Partneri kapcsolat- és kölcsönös együttműködés egyeztetésére vártuk volna vezetőinket, azonban egyéb elfoglaltságuk miatt nem tudtak megjelenni.
  Már öt éve képviselem az egyesületben Újszászt és a Magyar Pékek Fejedelmi Rendjét, mint az Észak-alföldi Régiós csoport vezetője. Szeptemberben vendéglátójának kéne lennem a 45 település polgármestereinek és exkluzív vendégeknek, de a Kastély utca alkalmatlan ezen forgalom és vendégek fogadására.
• Május 1-jén Gyomaendrődön volt csapatom a Nemzetközi „Sajt és Túró Fesztiválon”. Ragyogó időben elkelt a kenyérlángos a finomabbnál finomabb sajtok és túrók mellé.
• Segítséget kértem Molnár Péter polgármestertől a megyei Népművészeti Alkotóház együttes (Tiszavárkony) húsvétkor leégett fürdőház romjainak bontásához. Mondhatom, gondolkodás nélkül igent mondott. Az ő és a munkában résztvevők segítségét Kenyeres Sándorné elnök asszony levélben megköszönte, én e helyről is szeretném megköszönni a segítséget.
• Péksütemény adományozása május 17-én (250 db, 62 eFt értékben) az általános iskolának a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje nevében. Bogárné Simon Klára igazgatónő szállíttatta el tőlem a termékeket, szép köszönőlevelet kaptam érte.
• A pék hagyományokat őrző csapatom május 29-én Szolnokon a Tiszaligetben mutatta be hagyományőrző sütését, kínálta a kenyérlángost és a kürtős kalácsot a sport napon és a II. Régió Napja rendezvényen.
• Szeretettel hívok minden érdeklődőt július 10-én Nagytarcsára, az V. Világi és Egyházi Borok Fesztiváljára, ahol hagyományőrző módon sütünk.

A „Csendes Portán” hagyományőrző gyakorlati oktatást tartok gyermekeknek, felnőtteknek.

Információ:

Csendesné Dolinay Margit

5052 Újszász, Kastély út 16/A

Tel.: 56/366-122; 30/488-81-06

E-mail: Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.

Ulviczki Józsefné

Munkánk elismeréseként a helyi önkormányzat anyagilag is segít minket. Meghálálni, megszolgálni igyekszünk. Így jutottunk el a kiskunhalasi csipkeház és múzeum nemzetközi rendezvényére kirándulóként, bemutatóként és kiállítóként. Kirándulóként az egész csoport Kézér Béla vezette autóbusszal, bemutatóként három napon át Szabó Pál Antalné bemutató és tanító munkájával, kiállítóként Gara Istvánné, Szőllősi Józsefné és Szabó Pál Antalné csipkéivel. Örömünkre szolgált, hogy a francia, német, vajdasági magyarok, a dunántúli csipkés társaink alkotásai között a mi terítőink képviselhették Újszász szépre vágyó embereit. A rendezvény fényét emelte a japán kimonó, táj- és bonsai bemutató. A harmadik napon a bonsai létrehozásának, s elemeinek fázisait is megismerhettük. Csoportunk pihenője fagylaltozással egybekötött történelmi visszaemlékezéssel bővült.

Az Országos Textiles Konferencián történő részvétel s munka elismeréseként a Nemzeti Kulturális Alap segítette a szervező Békés megyei Népművészeti Egyesület tevékenységét. Az egyesület vezetősége úgy döntött, hogy az OTK munkával is részt vevő tagok ismereteinek bővítéséhez felhasználhatja az összeget tanulmányi kirándulásra vagy a nemzetközi táborozásra. A kirándulás résztvevője volt Szabó Pál Antalné, aki a Békés megyei Népművészeti Egyesület tagja is. A kirándulás célpontja Zakopane és Krakkó, visszafelé a Betléri kastély, Kazincbarcika volt.

Krakkóban megtekintettük a várat, a vártemplomot, a zsidó negyedet, a művészek temetőjét. Útközben végigjártuk Árva várát s környékét. Szállásunk Murzasichle-n volt. Nevezetessége számomra, hogy kerítés alig, sífelvonó sok, s még májusban is volt hó.

Zakopane: érkezés, parkolás, irány Gubalovkával a Magas Tátra itteni csúcsa. Melegen öltöztünk, így számunkra nagyon jó időben jutottunk fel. Óvatosan ismerkedtünk a tájjal, az emberekkel. Ötleteket gyűjtöttünk munkánkhoz s az értékesítéshez egyaránt. Indultunk tovább. Utunk során áthaladtunk a természet sújtotta területen (letarolt fák) s az építészeti nevezetességek hasonlítgatásával a hagyományok megőrzésének fontossága lett beszélgetéseink tárgya. Hasznosan telt a 2010. május 6-9-ig tartó út.

Itthon várt az újabb pályázási lehetőség, a Magyar Kézművesség 2010.-re. A felvállalt történelmi játszóházat részben elvitte a víz, áthelyezve június 1-jére (Jászberény, Jász Múzeum). Munkánkat legtöbbször életkorunk, s egészségünk befolyásolja, örömmel fogadtuk körünkbe új, fiatalabb tagjainkat, akik lendületet adtak további feladataink megvalósításához. Várjuk az érdeklődőket, tenni akarókat.

Szabó Pál Antalné
szakkörvezető

Díszítőművészek Kiskunhalason

Hogyan készül?
(Fotó: Krassóiné Gyüre Rozália)

A kiskunhalasi csipkeházban
(Fotó: Krassóiné Gyüre Rozália)

A Nosza Mami tánccsoport és a Százszorszép Népdalkör májusban alig győzte a fellépések sorozatát. Újszászon a majálison, az anyák és az apák napján, valamint a tiszaújvárosi pedagógusok fogadásán léptek fel. Részt vettek a nagyszénási nyugdíjas Ki mit tud?-on. Mindkét csoport elhozta az első díjat, sőt maga a zsűri tapsolta vissza a country-táncot. Az abádszalóki nyugdíjas Ki mit tud?-on is szép sikert arattak, bejutottak a szeptemberben rendezendő döntőbe. Május 28-án a szolnoki HEMO-ban szerepeltek sikerrel egy regionális kulturális seregszemlén.

A Százszorszép Népdalkör 22-én Kunhegyesen mérettette meg magát a népdalkörök és citeracsoportok országos minősítésén. Csiki Pál vezetésével, Vindeizen Éva citerakíséretével ismét sikerült arany minősítést szerezniük. Gratulálunk nekik!

Május 18-án a Nyugdíjas Pedagógusok Klubja meghívására városunkban jártak a tiszaújvárosi Kaffka Margit Nyugdíjas Klub tagjai, Pozsonyi Lászlóné tanítónő közreműködésével, aki ott éli nyugdíjas éveit. A pedagógus látogatók megtekintették a Kastély Otthont, majd tízóraira a művelődési házban láttuk őket vendégül, miközben összefoglalót hallhattak városunk történetéről, a helyi klub tevékenységéről. Hogy egy kis ízelítőt kapjanak a városunkban folyó civil szervezetek életéből, bemutatót tartottak a lábtoll-labdázók és a Nosza Mami tánccsoport. Pánczél Jánosné egy írását olvasta fel, Nász Imre pedig harmonika kíséretével dalra fakasztotta a kollégákat. Köszöntötte őket Molnár Péter polgármester is.

Ezután megtekintették az általános iskolát, ahol megismerkedtek a digitális táblával. Mind az iskola épülete, mind a digitális tábla által nyújtott lehetőségek lenyűgözték a pedagógusokat. A katolikus és a református templomban tett látogatás után a szociális otthonban fejezték be újszászi tartózkodásukat. Elmondásuk szerint mindenhol szívélyes fogadtatásban volt részük.

A Nosza Mami és a Senorák által szervezett jótékonysági est bevételéből megvalósult a művelődési ház nagytermében a színpadi előfüggöny elektromos úton történő működtetése a régi, elnyűtt kötélzet helyett. A munkát Nyíri Lajosés Bakó Pál végezte. Köszönet a szervezőknek, a szereplőknek, a kivitelezőknek és a nézőknek, akik hozzájárultak a korszerűbb működtetéshez.

A Sparkling Diamonds sem tétlenkedett. Május közepén hazahozta a Zugló Kupát a budapesti Petőfi Csarnokban rendezett országos amatőr táncversenyről. A díjért 168 másik táncprodukcióval szálltak versenybe.

Újabb díjat nyert a Nosza Mami tánccsoport
(Fotó: Vígh Szilvia)

Tiszaújvárosi vendégek
(Fotó: Fehér Judit)

Készül az elektromos függönyhúzó berendezés
(Fotó: Krassóiné Gyüre Rozália)

Arany minősítést kapott a Százszorszép népdalkör

Idén harmadik alkalommal került megrendezésre a városi apák napja. Hasonlóan az előző rendezvényünkhöz, szintén 180 meghívót küldtünk ki a településen élő édesapáknak, illetve nagypapáknak.

Az ünnepséget a Nosza Mami tánccsoport nyitotta meg, a Kabaré című musical zenéjére koreografált táncot adták elő. A tánccsoport különböző rendezvényeken és településeken is nagy sikert aratott, legutóbb Nagyszénásról hozták el az első díjat.

Farkas Józsefné ünnepi megnyitója után Molnár Péter polgármester is köszöntötte a megjelent édesapákat, nagypapákat.Részlet Farkas Józsefné köszöntőjéből: „Egy olyan társadalomban, ahol egyre több az egyszülős család, jó külön időpontot maghatározni az apák illetve az anyák megünneplésére. Így érvényesül az egyenlő bánásmód elve, és a gyermekeknek még több lehetőségük van szüleikkel a közös időtöltésre.

Három évvel ezelőtt született meg a gondolat bennünk, hogy ne csak anyák napját, hanem apák napját is ünnepeljünk. A család így teljes: édesanya, édesapa, gyerekek és nagyszülők. Talán ezeknek az apró figyelmességeknek is köszönhető lesz majd egy szép napon, hogy a család intézményrendszere visszanyeri eredeti, klasszikus jelentését. Egy olyan verset szeretnék elmondani, ami mindkét szülőre vonatkozik.

Ez is, mint több másik ünnep, Amerikából indult el Európába. Ott már régóta köszöntik az édesapákat is. 1924-ben hivatalosan június 3. vasárnapja lett az apák napja. Az apaságot és a szülői szerepet ünneplik ilyenkor. Ilyenkor emlékeznek az apákra, nagyapákra és a többi férfi elődre.

Az esemény megünneplésének kezdő dátuma: 1909. Amerika. Az ünnepet hivatalosan 1972-ben Nixon amerikai elnök ismerte el és nemzeti eseménnyé tette azon célból, hogy „mélyüljön az apa és gyermeke közötti kapcsolat, és hogy elismerjék az apai feladat jelentőségét". Azóta június harmadik vasárnapján az édesapákat megköszöntik az egész országban.

Romániában hivatalosan kikiáltották május 2. vasárnapját apák napjává ettől az évtől kezdve. Az apai szerepnek is nagy jelentősége van a gyermeknevelésben. A szülői modell az apa szerepe nélkül egyoldalú lenne. Az anyákhoz képest az apáknak is kijár az ünnep.

Az ünnepnek még nincsenek általában elfogadott és meghatározott, kötött formái, mindenki úgy ünnepli, ahogyan a szíve diktálja.

Magyarországon a két világháború között egy gyermekszervezet próbálta az ünnepet a magyar köztudatba beültetni, de nem sok eredménnyel.

1994-ben mozgalom indult az apák napja meghonosítása érdekében, s bár ennek 16 éve, még korántsem olyan elterjedt, mint az anyák napja. Noha apa is egy van, és apának lenni sem könnyű.

Apára ugyanolyan szüksége van a gyermeknek biológiai, társadalmi, családi és érzelmi értelemben, mint az édesanyjukra.

Köszöntsük fel mi is az apákat, nagyapákat, keresztapákat!”

Ezután következett egy vidám, de tanulságos jelenet Krassóiné Gyüre Rozália és Szekera Pálné előadásában, melynek címe: Életkép egy budapesti aluljáróban.

A délutáni rendezvényt színesítette Kerepesi Vivien, Szabó Réka és Vágó Csaba modern diszkótáncának bemutatása.

A fiatal táncosok produkciója után a szintén nagyon tehetséges és szép hangú Százszorszép Népdalkör műsorával folytatódott ez a kellemes hangulatú délután. A vendégek nem kis meglepetésére Farkas Józsefné egy hastáncos-nőt konferált fel. Ez tette fel az i-re a pontot, melyet különösen vártak a megjelentek. Az elmúlt évben többen szóvá tették, hogy a legelső rendezvény egyik fénypontja a hastánc volt.

Az italfogyasztás a következő percekben megnőtt, a vérnyomáscsökkentő tabletták előkerültek, és hatalmas sikert aratott ez a műsorszám.

A délután nótázással és tánccal folytatódott, a talpalávalóról Varga János gondoskodott.

Meglepetésként tortával köszöntöttük az e napon születésnapját ünneplő édesapát. A nyertes felajánlotta nyereményét, így mindenki fogyaszthatott belőle, mely a cukorszintünket is megemelte.

Hogy a torok ne maradjon szárazon, több üveg Dankó Pistát kisorsoltunk. Ezek a nyeremények is felbontásra kerültek.

Ezúton szeretnénk megköszönni a támogatóinknak felajánlásaikat, melyek lehetővé tették rendezvényünk sikerességét.

Ágotainé Serfőző Anita
családgondozó

Vidám hangulatban telt az összejövetel
(Fotó: Konka Csaba)

Kabaré - a Nosza Mamik előadásában
(Fotó: Konka Csaba)

Minden évben van egy kedves nap, amiről sosem feledkezünk meg. Így volt ez május 6-án is, amikor 4. alkalommal került megszervezésre a városi Anyák Napja a Zagyva menti Integrált Központ és az önkormányzat által, a művelődési ház nagytermében.

Az ünnepséget gondos előkészület előzte meg, több mint 180 db meghívó készült. A mozgásukban korlátozott édesanyák szállítását biztosítottuk. A teremben szépen megterített asztal fogadta az érkező vendégeket. Az ünnepség színvonalas műsorral kezdődött. Köszöntő beszédet mondott Farkas Józsefné és Molnár Péter polgármester.

Idézet Farkas Józsefné ünnepi köszöntőjéből: „Édesanyánk az a személy, akivel születésünkkor (de már előtte is) először kapcsolatba kerülünk, és akivel ez a láthatatlan kötelék megmarad egész életünkben. ő az, kihez örömünkkel, bánatunkkal fordulhatunk. ő az egyetlen, aki mindvégig feltétel nélkül szeret, aki számára mindig a gyermekei a legfontosabbak, akár hány évesek vagyunk is. Akár mellettünk van, akár távol tőlünk, folyamatos aggódás az élete, minden percben félt és óv, dicsér és megszid, ha kell, támogat vagy megtilt, de bármit is tesz, szeretetből teszi és azért, mert nem akarja, hogy fájdalom vagy csalódás érjen bennünket. Amikor kicsi voltam, nem értettem, miért van az, hogy amit a legjobban szeretnék, éppen azt nem engedi meg nekem. Haragudtam és mérges voltam rá! Ma már tudom, hogy sokszor butaságot akartam csinálni, olyat, ami egyáltalán nem vált volna hasznomra, sőt! Sok fájdalomtól megkímélt engem az akkor szigorú döntéseivel. Azt hiszem, minden nap hálát kell adnunk az édesanyánkért, mert talán a legtöbbet neki köszönhetünk. Az év minden napján érezze szeretetünket és azt, hogy mennyire fontos nekünk.”

Óvodások köszöntötték az édesanyákat
(Fotó: Farkas Józsefné)

Az édesanyákat verssel köszöntötte Dienes András. Az óvodából két csoport adott elő egy-egy műsort. A Konkáné Csibrány Angelika és Nagyné Marika által betanított gyerekek megható, aranyos anyák napi történetet mutattak be. A másik csoport, a „Kis virágok” Deákné Klárika és Ménkűné Juditka óvónők segítő munkájának köszönhetően verses, énekes csokrot adtak elő. A megható műsor után a megjelent édesanyák és a szervezők szemében is könny csillogott. A Százszorszép Népdalkör, mint már megszokhattuk, színvonalas repertoárral készült. Előadásukat nagy taps kísérte.

A műsor után átadásra került az édesanyákat köszöntő kis cserepes virág, melyet a dolgozók adtak át a megjelent vendégeknek.

A vendéglátás jó hangulatban telt. A kellemes hangulatú ünnepség után mindenki lelkileg feltöltődve indulhatott haza.

A színvonalas ünnepség támogatásáért köszönetet mondunk:

Molnár Péter polgármesternek, Újszász Város Önkormányzatának, a Szász Vendégház dolgozóinak, az UNK Bölcsőde, a művelődési ház és a Zagyva menti Integrált Központ dolgozóinak.

Fejesné Konka Beáta
családgondozó

Régen láttam annyi megelégedett, boldog embert, mint 2010. március 20-án este a Szász Vendégházban. Nem evés-ivásról szólt ez az este, hanem a kultúránk egy töredék részéről, a nótáról, a cigányzenéről, ami egymástól elválaszthatatlan.

A magyar nóta és cigányzene a 18-19. században alakult ki abban a formában, ahogyan ma is halljuk. A nótázás fénykorában egyaránt elterjedt volt vidéken és a városi életben is ez a műfaj. Ha Újszászra gondolok, visszaemlékezhetünk a régi öregekre, a cigányzene kiváló művelőire, Farkas Gyula (Gyuri bácsi) prímásra, aki Budapesten folytatta zenei karrierjét, Farkas Izidorra, aki szintén prímás volt, Kecskemétre került, Farkas Lászlóra, aki fiatal kora óta itt él közöttünk, nagyszerű brácsás, Farkas József klarinétosra, Rácz Barnabás nagybőgősre, Völgyi János (Mero) cimbalmosra és fiára, a világhírű Rajkó Zenekar egykori cimbalmosára, Seres József bőgősre, Rácz Barnabás cimbalmosra, Farkas Béla kiscsellósra, Gáspár László brácsásra, Farkas Árpád kontrásra, és sorolhatnánk tovább, akik itt Újszászon, a Fecske Vendéglőben, majd a Bisztróban muzsikáltak. ők művészetükkel mindannyian bejárták az országot és a fél világot is. A régmúlt időkben nagyon sokszor – az FMSZ illetve ÁFÉSZ időszakban – a Varga János elnök által és személyes patronálásával létrehozott népi tánccsoport élőzenei anyagát ők adták. Azokban az időkben a nótázás – néptánc – cigányzene ötvözeteként Újszász országos szinten is kultúrájáról elismert falu volt.

A zene lelki táplálék. Éneklünk, táncolunk, sírunk-nevetünk örömünkben, bánatunkban. Mindez gyógyerő, feltölti a szíveket, megújult erővel folytathatjuk életünket. Ez a kultúra hozzánk kötődik, magyarságunkat tükrözi, éppen úgy, mint Kodály Zoltán, vagy Bartók Béla öröksége.

Sajnos a 20. században a magyar nóta, a cigányzenekarok népszerűsége erősen csökkent, lassanként már majdnem kikopott a köztudatból és csak szűk réteg őrizte és művelte ezt a műfajt.

A cigányzenekarok által képviselt zenei világ veszélybe került, hiszen kevés számú étterem, kávéház igényli az élő zenét.

A magyar nóta pedig cigányzene nélkül nem sokat érő időtöltés, mert a szívek mélyéig nem jut el az élmény. Örülünk, hogy némely tv adó küldetésnek tartja, hogy életre keltse ezt a méltán híres stílust, és elhozza otthonunkba a leghíresebb előadókat és legszebb nótákat. Bízunk abban, hogy a Szolnok TV ezt a kultúrát felkarolva, tovább folytatva munkáját, megőrzi és terjeszti ezt a sokak által még igen kedvelt műfajt, hogy e zenei kultúránk ne kopjon el, hanem hagyományként örökké éljen.

Az elmúlt évben a Szolnok TV két kiváló műsorvezetője, Szolovjov Rita és Torda Ferenc az „Aranyhal” kívánságműsort „dobta be” a nótázás újbóli felelevenítésére. Majd kitalálták, hogy amatőr énekeseknek nótaversenyt rendezzenek.

Farkas Attila nagy sikert aratott a hazai közönség előtt (Fotó: Fehér Judit)

Farkas Attila zenész család sarjaként önmaga elindult Újszászról, akkor még lelki támasz nélkül ezen a versenyen. Családján, munkatársain, ismerősein kívül más, valamely kultúrával foglalkozó egyén nem istápolta. Attila simán vette az akadályokat. Tehetségét, nótázását a szakmai zsűri értékelte is, de nem kerülhetett fel a „dobogóra”.

A Szolnok Televízió a nótaverseny győzteseivel Nóta Show műsort szervezett a nótaverseny döntősei lakhelyén, ahol a kiváló Mága Ernő zenekarának kíséretével adtak műsort.

Így jöttek el Újszászra a győztesek közül Muzsnyai László, Kökény Róbert, Danca Krisztina, meghívott vendégként a zagyvarékasi Földes Imre és meglepetésként Farkas Attila, aki felülmúlta (már nem először) minden előadását.

Ez az est nagyon jó hangulatban kezdődött az első perctől fogva, és folytatódott az utolsó pillanatig.

Mint utólag megtudtam, a zenekar a műsor végeztével elpakolt, majd újra elővették hangszereiket, és csupán szórakozásképpen maguk között önfeledten, örömmel énekeltek, mulatoztak kora hajnalig.

Kár, hogy nem a művelődési házban lett megtartva ez a műsor, hiszen sokkal többen részt vettek volna a jól sikerült rendezvényen. A lakosság némely rétege viszolygott az étterembe való bemenettől, sokan azt hitték, hogy „kötelező” ételfogyasztásról van szó.

Úgy gondolom, ez az est is tanulságos volt. Soha nem szabad elfeledkezni arról, hogy a kultúra ápolása a kultúra házában kell, hogy megtörténjen. Az azért épült. Azért van, azért igyekszünk segíteni valamilyen módon felújítani, hogy szolgáljon minket.

Azt is leszűrtem, hogy van igény e műfaj élvezetére. Reméljük, hogy a jövőben lesz még lehetőség arra, hogy valamilyen formában, valamikor hasonló rendezvények legyenek ebben a városban.

Köszönjük a Szász Vendégház vezetőjének, Bálint Ferencnek, hogy helyt adtak ennek a nagysikerű rendezvénynek, bízva abban, hogy folytatása következik.

Krassóiné Gyüre Rozália

2010. március 19-én pénteken az iskolai kórus Szolnokra utazott a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskolába, hogy részt vegyen az Éneklő Ifjúság elnevezésű rendezvényen. Az újszászi Zengő Gyermekkóruson kívül még hét kórus lépett fel, mind szolnoki intézményekből. Mi másodikként kerültünk színpadra.

Műsorunk: Bárdos Lajos: Este van már, Szőnyi Erzsébet: Én a hegyre és Szőnyi Erzsébet: Az ürögi faluvégen. A kórus vezetője Virágné Hamar Nóra.

Mindenkit szakmai zsűri értékelt. Nagyon jól éreztük magunkat, hiszen sok gyönyörű dalt halhattunk más és más kórusok előadásában. Miután mindenki fellépett, a zsűri meghozta döntését. Végül kihirdették az eredményeket. A kórusunk „ezüst minősítésben” részesült, aminek természetesen nagyon örültünk.

Kerepesi Veronika 7.c osztályos tanuló

Nem tévedés, dübörög a szekér. Egy percig sincs megállás a Sparkling Diamonds tánccsoport háza táján, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a rengeteg felkérés, melyet kitartó munkánk eredményeként könyvelhetünk el, s melyet sokszor hónapokkal előre kapunk különböző helyekről. Legutóbbi, szeptemberi írásom óta elég sok idő telt el, így a következőkben szeretném összefoglalni mindazt, ami a csoport működésében történt az utóbbi öt hónap leforgása alatt. Komoly versenyen vettünk részt, volt úgy, hogy egy este több helyen is felléptünk, retro-partyn, valamint salsa-esten forrósítottuk fel a fagyos téli hangulatot, háromórás karácsonyi gálaműsort szerveztünk városunkban, valamint tv-felvételen is jártunk Budapesten. De nézzünk mindent szép sorjában.

Egészen 2009 októberéig megyünk vissza az időben, amikor is a szolnoki Aba-Novák Kulturális Központ által szervezett II. őszi amatőr gála előzsűrizésén vettünk részt, és adtuk elő balett elemekkel ötvözött spanyol táncunkat. A már sokat bemutatott koreográfiáról elmondhatjuk, hogy a hónapok folyamán rendkívül szívünkhöz nőtt, és mint legelső önálló táncunkat szeretnénk megmutatni a lehető legtöbb helyen, ahol még nem látták. A szakmai zsűri döntése alapján mi is bekerültünk a két héttel később megrendezett döntőbe, ahol végül a helyi, szolnoki csoportok vitték el a pálmát. Mégis pozitív élményként éltük meg a megmérettetést, ugyanis a zsűri sok olyan dologról beszélt nekünk elismerően, melytől táncnak nevezhetünk egy táncot: a zeneválasztásról, a koreográfiában szereplő elemekről, azok változatosságáról, a spanyol tánc stílusjegyeivel való tökéletes összhangjukról, valamint a lépések összeállításáról és kidolgozottságáról, a térformákról, a táncosok tartásáról, stb. Nem szabad megfeledkeznünk azokról az emberekről sem, akik időt és fáradságot nem kímélve megjelentek az Aba-Novák Kulturális Központban, végig tapsoltak a közönség soraiban, ezzel is bátorítva, segítve munkánkat. Köszönet illet tehát minden újszászit és nem újszászit, akik rááldozták a délutánjukat arra, hogy szurkoljanak a Sparkling Diamonds-nak egy nívós hely nívós rendezvényén.

Még véget sem ért a verseny, máris vártak minket a Helyőrségi Művelődési Otthonban (HEMO), ahol egy fergeteges szüreti bálba csöppentünk bele. A rendezvényt, vele együtt fellépésünket már hetekkel ezelőtt plakátok hirdették Szolnokon. Az egyébként már kiválóan megalapozott hangulatot csak táncaink fokozták, köztük az a mókás orosz jellegű koreográfia, melyet még tavaly készítettünk és adtunk elő nagy sikerrel, s melyet elkövetkezendő fellépéseinkre is magunkkal viszünk.

November 7-én végre bebizonyíthattuk, hogy az alapítványi bálok és egyéb zenés-táncos összejövetelek rongylábú táncosaiként nemcsak a szabad stílus zászlóvivői vagyunk, hanem önálló, ütős koreográfiát is tudunk kreálni „rock and roll” címszóval. A jampi szabadcsapat útra kelt hát, és bevette Jászapáti városát, a visszajelzések alapján nem hiába, és nem is utoljára. A Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium jótékonysági rendezvényén léptünk fel, ahol a ’70-es és ’80-as években érettségizett diákok találkozóját szervezték meg. Az iskola vezetése a nagyszabású rendezvény nyitótáncára kért fel bennünket még nyár végén azzal az egy kikötéssel, hogy táncunkkal elevenítsük fel a kor hangulatát. Stílusformáló életérzés volt anno a rock and roll, hatása pedig a mai napig megvan, ugyanis ismeretes, hogy a retro napjainkban fénykorát éli. Így éreztük, hogy szinte biztosra megyünk a Fenyő-féle megunhatatlan örökzöldekkel. Gondolkodtunk, hogyan lehetne egyedivé tenni ezt a páratlan alkalmat közreműködésünkkel. Mivel szeretünk folyamatosan megújulni, úgy döntöttünk, hogy ezúttal „felvokálozott” zenei alapokat mixelünk össze, s a mezőkövesdi Randevú Zenekarral karöltve létrehozunk egy egyszerű, ám tőlünk szokatlan produkciót. A képlet rendkívül egyszerű volt: ők énekeltek, mi táncoltunk. Annak ellenére, hogy idő hiányában nem sikerült együtt próbálni az együttessel, s még soha nem is dolgoztunk velük, úgy érezzük, kiváló produkció született. Feltámadt a tigrismintás napszemüveg, a kockás zakó, a pöttyös szoknya, s a hatás nem maradt el: a közönség vevő volt az ismerős dallamokra, végigtapsolták a táncot, sőt, aki nem bírt magával, a Csókkirálynál már helyén állva ropta a táncot. A hangulat kiváló volt, s minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy nagyon megbecsültek minket. Már megérkezésünktől kezdve fantasztikus kiszolgálásban volt részünk, külön öltözőt, isteni svédasztalos vacsorát kaptunk. A hajnalig tartó mulatságon sok neves embertől kaptunk dicséretet, mely jóleső érzéssel tölt el minket a mai napig. S ami talán a legfontosabb, hogy Jászapátira visszavárnak minket. Az eseményről egyébként a média is beszámolt, s a bálról készült videón többek között minket is láthattak a jászberényi Trió TV-ben, valamint az Új Néplap Grátisz mellékletében is.

November második felében a hazai pályát ostromoltuk, ekkor léptünk fel ugyanis az évek óta megrendezésre kerülő Ovibálon. Egykori óvodásként szívesen fogadtuk el a felkérést, és felemelő érzés volt, hogy gondoltak ránk, felléphettünk, tiszteletjegyet kaptunk, s elkölthettünk egy fantasztikus vacsorát, mindezt fergeteges hangulatban. Itt két táncot adtunk elő, az egyiket a vacsora előtti műsorban, a másikat pedig meglepetés-produkcióként, a tombolahúzás előtt. Közben sem tétlenkedtünk, ugyanis este fél 9-re már Ceglédre voltunk hivatalosak, az Alföld étterembe, ahová régi ismerősként érkeztünk. Ezúttal vérpezsdítő latin dallamokra salsa koreográfiákat készítettünk, a közönség nagy örömére.

Decemberben Karácsonyi Ajándék címmel jótékonysági gálaműsort adtunk a művelődési házban, melyről Tukacs Ágnes már beszámolt Önöknek az Újszászi Híradó hasábjain. Szívet melengető érzés, hogy hónapokkal később is azt halljuk vissza, hogy mennyire jó és szervezett műsor volt, így hát nagyon megérte a fáradozást. Reméljük, lesz folytatás, és egy következő alkalommal hasonló ajándékot tudunk átadni az újszászi közönségnek. Egy dologgal azonban mégis adósak maradtunk: a műsorban fellépő mazsorettes lányok neve a februári újságban kimaradt a fellépők közül. Köszönjük tehát Barta Petrának és Győrfi Barbarának, és felkészítő tanáruknak, Bakóné Zsoldos Erzsébetnek azt a fantasztikus játékot, mellyel nemcsak a közönséget, hanem bizony minket is sikerült elkápráztatniuk, s kívánunk nekik további szép sikereket! December hónapban még Jásziványra is hivatalosak voltunk, azonban a mostoha időjárási körülmények miatt nem ültünk autóba, sajnos le kellett mondanunk a fellépést.

Februárban a Dáridó című televíziós műsor felvételén vettünk részt a budapesti Kincsem Parkban. Életünk első tv-felvételére nagy izgalommal készültünk, s annak ellenére, hogy hozzá vagyunk már szokva ahhoz, hogy kamerák előtt, valamint reflektorok vakító fényében táncolunk, a televíziózás világa sok-sok újdonságot tartogatott számunkra. A L’Amour együttes háttértáncosaiként három rocky koreográfiát készítettünk, s ezzel valószínűleg egy későbbi közös együttműködés alapjait raktuk le. A Muzsika TV két jól ismert műsorvezetője, Komonyi Zsuzsi és Lajsz András nagyon kedvesek és közvetlenek voltak velünk, s érdeklődve tettek fel kérdéseket a csoport munkájával kapcsolatban. Olyan neves előadókkal szerepeltünk egy műsorban, mint a mulatós zene koronázatlan királya, Lagzi Lajcsi, a popszakmában 20 éve tevékenykedő Szandi, a roma zene üdvöskéje, Nótár Mary, vagy a jódlizásban profi Sramli Kings. Azt, hogy mikor kerül adásba a felvétel, sajnos egyelőre nem tudjuk, mivel egy nap 7-8 adást is felvesznek, s ezek összevágása utána derül ki, hogy melyik nap melyik adás kerül be a Muzsika TV programjába. Örülünk, hogy belekóstolhattunk ebbe a világba is, és bízunk benne, hogy lesz még részünk ilyen felejthetetlen élményben.

Amikor ezeket a sorokat olvassák, február 27-én már lezajlott a Nosza Mami és a Senora tánccsoportok által szervezett Farsangi Kavalkád című műsor, ahol egyik meghívott vendégeként táncoltunk. Következő cikkemben erről is bővebben olvashatnak majd.

S ezzel még nincs vége: a bálok időszaka következik, s ez a csoport fellépéseinek számában is megmutatkozik. A közeljövőben, március hónapban a jászboldogházi tűzoltóbálba kaptunk meghívást, valamint visszatérő vendégek leszünk Jászapátin is, ahol csakúgy, mint novemberben, retro-partyn fogjuk szórakoztatni a publikumot, ezúttal a tanulóifjúságot. Folytatjuk a munkát, mert nekünk a közönség tapsa az elismerés, ebből merítünk ihletet. Folyamatosan készülnek az új koreográfiák, de a régieket sem hanyagoljuk el. Nem is szabad, ugyanis hasonlóan mozgalmas év elé nézünk, fellépéseink egy része pedig visszahívás. Ez már önmagában elismerés, s egyúttal óriási felelősség is: Elvárják tőlünk azt, hogy jól teljesítsünk a színpadon. A Sparkling Diamonds minden érdeklődőt szeretettel vár fellépésein, addig pedig továbbra is látogathatják honlapunkat a www.sparklingdiamonds.eoldal.hu internetes oldalon, ahol sok-sok érdekes információt találhatnak a csoport életéről, valamint folyamatosan tájékoztatást adunk az újdonságokról.

Szurmai Tamás

Fotó: Fehér Judit

A JNK-Szolnok megyei művelődési intézet évente Ki mit tud?-ot szervez Jászkun Világ Gyermek és Ifjúsági Szemle néven, Bukor Irén közművelődési osztályvezető vezetésével, melynek első elődöntője Újszászon zajlott március 6-án. A vetélkedőn öt kategóriában nyolc település fiataljai vettek részt: Besenyszög, Hunyadfalva, Jászberény, Martfű, Pusztamonostor, Szolnok, Újszász, Zagyvarékas.

Fotó: Fehér János

A versenyzők produkcióit szakértő zsűri bírálta el. Elnöke: Vajna Katalin karnagy, zenei szakértő, tagjai Kiss Zsuzsanna néptánc pedagógus, Szász Andrea táncpedagógus és Tóth Zsuzsanna előadóművész voltak.

A negyvenöt műsorszámból hét újszászi is továbbjutott a megyei döntőre, melyre április 24-én Martfűn kerül sor.

Vokális zene kategóriában:

Kovács Eszter Vörösmarty Mihály Általános Iskola
(felkészítője: Virágné Hamar Nóra)

Hangszeres zene kategóriában:

Citeracsoport - Újszászi Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
(csoportvezető: Törőcsik Mária)

Tóth Gergő UGSZI - gitár

Becskereki Nikolett - Tűri Alexandra furulyaduó VMÁI
(felkészítő: Virágné Hamar Nóra)

Vers-, próza kategóriában:

Danajka Réka - UGSZI
(felkészítője: Tóth Péterné)

Szabó Nándor Zsolt - VMÁI
(felkészítője: Székelyfalvi Gáborné)

Takács Leontin - VMÁI
(felkészítője: Székelyfalvi Gáborné)

Gratulálunk nekik, és sok sikert kívánunk a megyei döntőn!

F. Sz. Zs.