Tánccsoportunk, a Sparkling Diamonds harmadjára rendezte meg Karácsonyi Ajándék című jótékonysági gálaműsorát december 17-én. Idén is szerettünk volna változatos műsorcsokorral kedveskedni mindazoknak, akik a belépőjegy megvásárlásával támogatták a rendezvényünk célját. A produkciók közt megtalálhatóak voltak az énekes, a zenei, a prózai és verses, valamint a táncos műsorszámok is. Tánccsoportunk idén két produkcióval készült: egy komolyabb, dinamikus koreográfiával, mely mozdulataival és lendületével kívánta magával ragadni a nézőket, továbbá egy vicces, pörgős tánccal, melybe szerettünk volna minden szereplőt bevonni pár ütem erejéig. Reméljük, a jelenlévők jól érezték magukat, és mindenki megtalálta a szívének legkedvesebb műfajt.
A tavalyi gálán a táncház vizesblokkjának kialakítására gyűjtöttünk, és az idén még mindig erre vártuk az emberek felajánlását. Most a tavalyi 57 500 Ft mellé 35 500 Ft-ot sikerült gyűjtenünk. Tehát most összesen 93 000 Ft-unk van, de ez még mindig csak a teljes költség töredéke. Közben megtudtuk, hogy az önkormányzat pályázatot nyújtott be, szintén erre a projektre. Amennyiben sikerül megnyerni, és önrész szükségeltetik hozzá, a tánccsoport a pénzt erre szeretné fordítani, de ha nem szükséges önrész kifizetése, akkor a művelődési ház hangtechnikáját szeretnénk bővíteni egy jó minőségű térmikrofonnal. Reméljük, segíteni tudunk e nemes cél megvalósításában.
Mi is szerettük volna megköszönni vendégeinknek egy kis meglepetéssel, hogy jelenlétükkel támogatták rendezvényünk célját: a belépőt váltottak közt a műsor végén három ajándékcsomagot és egy különdíjat sorsoltunk ki. Gratulálunk a nyerteseknek!
Szeretnénk köszönetet mondani a fellépésért az újszászi óvoda Hófehérke csoportjának, akik betlehemes játékkal készültek, felkészítőiknek: Kocza Antalné Mucza Melindának és Szeremeta Gábornénak, Sallai Péternek és felkészítőjének, Kovács Józsefnének, Pallér Dávidnak, Bogár Lászlónak, Tóth Renátó Gergőnek, Fási Attilának, Némethné Baráth Mártának, a Nosza Mamiknak, a Senoráknak, a Százszorszép Népdalkörnek, végül, de nem utolsósorban Tukacs Ágnes tápiógyörgyei Enigma és Sándor Nóra tápiószelei Csiri-biri tánccsoportjának és szüleiknek, akik az utazást is vállalták, hogy a gyermekek részt vehessenek a műsorban.
Továbbá köszönetet mondunk konferansziénknak, Harsányi Juditnak, Mikulásunknak, Kovács Sándornak, a jegyszedőknek: Belányi Evelinnek és Biacs Viktóriának, Farkas Bélának, aki a hangosítást és a világítást kezelte, Pápai Péternek a meghívók megtervezéséért, Szeremeta Gábornak a nyomtatásukért. Köszönjük Kovács Jánosnak és az újszászi óvodának Mikulásunk jelmezét, Szabóné Balogh Etelkának az anyagi támogatást, a Fecske Kft. és a Multi Optika felajánlását, Tukacsné Horkai Ágnesnek csoportunk fellépő ruháinak elkészítését, valamint Szanyi Eliza, Vágóné Kis Andrea, Fehérné Szekeres Zsuzsanna és Némethné Varga Edit segítségét. Hálásak vagyunk szüleinknek és barátainknak is, akik végig mellettünk álltak, és segítettek a rendezvény lebonyolításában.
Itt szeretnénk felhívni az érdeklődők figyelmét, hogy tánccsoportunk januártól kezdő csoportot indít, 6-12 éves korig. Várjuk az olyan gyermekeket, akik szeretnének egyszer a Sparkling Diamonds nyomdokaiba lépni, szeretnének egy jó csapatba kerülni, és nem riadnak vissza a megmérettetésektől sem (megfelelő felkészültség esetén akár országos amatőr versenyen is indulhatnak). Jelentkezni a tánccsoport tagjainál vagy a
Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javascriptet.
e-mail címen lehetséges.
Szeremeta Ágnes
Az ovisok betlehemes játéka
A Sparkling Diamonds vidám tánca
A Nosza Mamik ír tánccal készültek
Nagy sikert aratott a Senorák retro tánca
Fotó: Fehér Judit
Utolsó frissítés: 2012 január 22. (vasárnap) 13:13
Kaizer Kata kiállítását volt szerencsém megtekinteni az érdeklődőkkel november 18-án az UGSZI–ban. A 20 éves, jelenleg a Kaleidoszkóp Kiadóban gyakornok, illetve a Magiszter Alapítványi Iskola diákjaként alkalmazott grafikusnak készülő hölgy első önálló tárlata volt ez, amelyre Pálinkásné Földi Mária bíztatta. Ahogyan azt Rózsa György, az UGSZI igazgatója megnyitójában elmondta, másokkal közös kiállításokon már ízelítőt kaphattunk műveiből.
A kiállítás megnyitóján
Nagyon tetszett a megnyitó utáni zenei produkció, mely során Tóth Renátó Gergő gitáros-énekes előadása, a jól megválasztott, keserédes dalok abszolút harmonizáltak a vizuális élménnyel.
Mint ahogyan Kaizer Kata is változatos, nem beskatulyázható személyiség, és képes egyik nap hanyag eleganciával bakancsban, málhazsákkal, majd másnap, mint elegáns középvezető hölgy megjelenni, képei is változatosak, eltérő technikákat, színvilágot, mondanivalót jelenítenek meg. A megnyitóban elhangzott – és teljesen egyetértek ezzel –, hogy a címek, melyek a képek mellé, alá lettek elhelyezve, csak jelzésértékűek, hiszen mindenkiben más gondolatokat, emóciókat váltanak ki művei.
A négyzetrácsos papírra készült tollrajztól, a számítógépes grafika segítségével elkészített festményig, szabad non-figuratívtól a precízen szerkesztettig, minimalista megjelenítéstől a filozófiai bonyolultságig, érzelmektől a tiszta struktúrákig képes megjeleníteni az őt foglalkoztató gondolatokat. Bár vannak képein vissza-visszatérő szereplők, motívumok, azok mindig új mondanivalóban, perspektívában jelennek meg. Érdekes, egységes tárlat volt ez, látható jelekkel arra, hogy olyan egyéni stílusjegyek és kifejezéskészlet kezd kialakulni nála, melyek később tisztán megkülönböztethetővé teszik őt másoktól.
Értékes, gondolatébresztő kiállítása volt ez egy kortárs, szárnybontogató művésznek, egy pillanatnyi elcsendesedés, melynek személy szerint élveztem minden percét.
Aki esetleg kíváncsi lett, vagy ismét megtekintené a tárlatot, az Újszászi Ifjúsági Klub szervezésében megteheti ezt a közeljövőben.
Kata köszönetet mond a következőknek:
Anyu, keresztszülők, Rózsa György, Pálinkásné Földi Mária, Borbály Bence, Tóth Renátó Gergő, Fehérné Szekeres Zsuzsa, Mihá Roland, Cs. Viktor.
Fási Attila
Utolsó frissítés: 2011 december 16. (péntek) 15:50
November 25-én, pénteken egy rendhagyó irodalom órán vehettem részt. Nem tudtam mire számíthatok, hiszen ilyen előadáson még nem voltam.
Bogár László szemléletes előadása (Fotó: Kovács Nándor)
A prezentációt Nemes Zsuzsa, a városi könyvtár vezetője nyitotta meg egy, az irodalom szépségeit kifejező idézettel. A műsor Romhányi József életének és munkásságának bemutatásával folytatódott. Romhányi nevét talán sokan nem ismerik az én korosztályomban, inkább a szüleink, hiszen kiskoruk az író meséi és rajzfilmjei által vált színesebbé. Az előadásban felidézték számunkra a régi kor hangulatát. Megismerhettünk számos olyan művet, amely nagy hatással volt az akkori néző- és olvasóközönségre.
Az emberek nem egyformák, így van, akinek egy ilyen esemény nem meghatározó, de a Bogár László által elszavalt versek mindenkire nagy hatással voltak. A teremben hirtelen csend lett és az összes tanuló át tudta érezni a versek szépségét, mondanivalóját és hangulatát. Kaptunk egy ajánlatot. Ha az irodalom témakörében beadunk egy jól megírt fogalmazást, akkor egyikünké megjelenik a Kossuth rádió anyanyelvi műsorában. Úgy gondolom, hogy ez egy nagy lehetőség.
Az irodalom gyakran magával ragadja a fantáziámat, ez most sem történt másként. Rendkívül érdekesnek és hasznosnak tartom az efféle rendezvényeket. Ilyenkor mindig egy lépéssel közelebb kerülünk a valódi tudás birtokához, ugyanis játékosan, jókedvűen sokkal jobban megy a tanulás. Ezúton szeretném megköszönni a szervezőknek ezt a csodás rendhagyó irodalom órát.
Bózsó Martina 11. a
Utolsó frissítés: 2011 december 16. (péntek) 15:44
Kórusunk a Zene Világnapját, október 1-jén Tiszaföldváron ünnepelte. Az idén ez a Tisza-parti város rendezte meg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Felnőttkórusok hangversenyét. Hegedűs István, Tiszaföldvár polgármestere köszöntötte a kórusokat, és nyitotta meg a hangversenyt a helyi Papp Bertalan tornacsarnokban. Ezt követően Soós Antalné Molnár Erzsébet, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés tagja szólt a Zenei Világnap létrejöttének és megünneplésének történetéről.
Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából egy érdekes és sokszínű multimédiás előadást nézhettünk meg a helyi gimnázium és szakközépiskola diákjainak előadásában.
Ezután már a kórusok hangversenyprogramja vette kezdetét. A 13 résztvevő közül mi léptünk elsőként színpadra. Műsorunkban négy művet adtunk elő. Először a világszerte ismert és kedvelt osztrák karácsonyi dalt, a Csendes éjt énekeltük. Utána Szvesnyikov Szülőföldem és Mendelssohn Búcsú az erdőtől c. romantikus kórusműve hangzott el. Végül, az általunk igen kedvelt Duna-parti népdalcsokorral zártuk fellépésünket. Az éneklést követően virágcsokorral köszöntöttek bennünket a szervezők, kórusunk megalakulásának 5. évfordulója alkalmából.
A szereplés izgalmai után élvezettel hallgattuk végig a következő 12 kórus színvonalas műsorát. Igazán felemelő érzés volt olyan nagyszerű kórusokkal együtt énekelni, mint pl. a Szolnoki Kodály Kórus, a Karnagyok Kamarakórusa, vagy a jászberényi Palotásy János Vegyeskar. Szívünket melengették Vajna Katalin dicsérő szavai is, aki a hangverseny zárásaként elmondta, hogy a kisebb kórusok mindegyike megállta a helyét a profik között, és örömmel látja fejlődésüket. A hosszú koncert után házigazdáink finom vacsorával vendégeltek meg minden résztvevőt.
Kórusunk fennállásának 5. évfordulóját mi magunk is megünnepeltük, október 3-án, hétfőn este, baráti összejövetelen. Természetesen énekeltünk, majd a szóbeli és énekes köszöntők után következett a vacsora. Olyan válogatott finomságok (töltött káposzta, sütemények és torták) kerültek az asztalra, melyeket a kórustagok és családtagjaik, valamint a meghívott, velünk együtt ünneplő vendégeink sütöttek, főztek. Mindezek elfogyasztása után muszáj volt – levezetésként is – újra énekelni! Nem véletlenül választottunk mottónknak erre az ünnepi alkalomra egy svéd közmondást, amely szerint is „Aki énekelni akar, mindig talál dalt hozzá”.
Baranyi Gábor Benő rendezésében rövidesen elkészül a Csomagtartó című kisjátékfilm. Októberben utolsó forgatási napjához ér a produkció, melyet néhány hetes utómunkálat fog követni.
A főszerepekben Csukás Marci (Zimmer Feri 2), Tóth Ildikó (Rokonok) és Huszár Zsolt (Intim fejlövés) látható, a forgatókönyvet Gönye László jegyzi, a film operatőre Szőke Dániel.
A történet egy családról – apáról, anyáról és kisiskolás korú gyerekükről – szól, akik látszólag boldogan élik mindennapjaikat, ám egy váratlan fordulat egészen más megvilágításba helyezi számunkra a családban uralkodó viszonyokat. A film sokszor a thriller eszköztárával dolgozik, ugyanakkor az ábrázolásmódtól nem áll távol a groteszk látásmód sem. Bár a teljes film még nem készült el, egy trailer már elérhető a világhálón.
– Egy nagyon jó csapat állt össze a forgatásra, aminek nagyon örülök – mondta el Baranyi Gábor Benő. – Mindenki a filmhez kellő alázattal és kitartóan dolgozott, álmomban sem reméltem volna, hogy ilyen remek stábom lesz. – teszi hozzá a rendező. – A forgatókönyv írójával, Gönye Lászlóval jelenleg is dolgozunk a következő kisjátékfilmen, aminek a forgatását jövőre szeretném elkezdeni ugyanezzel a csapattal. Hogy sikerül-e újabb lehetőséget kapnunk, az a Csomagtartó fogadtatásától függ, úgyhogy több szempontból is mérföldkő ez az életemben.
A film közeli elkészültének örömét sajnos beárnyékolja a tény, hogy a Csomagtartó Huszár Zsolt egyik utolsó filmje. A kivételes színész néhány hete tragikus körülmények között hunyt el.
Megjelent a nemrég 85. születésnapját ünneplő Fehér Majzik Sarolta új könyve A rózsák közti úton címmel. A regény több mint egy évszázad történéseit foglalja magába egy család sorsán keresztül. Két századforduló, két világháború - és minden, ami közte volt - követhető nyomon az oldalakon: szerelmek, kalandok, megpróbáltatások. Nem történelmi regény, nem szolgál valódi adatokkal, de sok a valóság alapja.
Jó szívvel ajánlom azoknak, akik ebben a korszakban nőttek fel, de azoknak a fiataloknak is, akik nemcsak a történelemkönyvekből szeretnének ismereteket szerezni a huszadik század eseményeiről.
A borító és a hátlap Simon János festőművész munkája. Kapható a könyvtárban.
F. Sz. Zs.
Utolsó frissítés: 2011 október 01. (szombat) 21:24
A Sparkling Diamonds Tánccsoport táncosai ismét nagyszerű időszakot tudhatnak maguk mögött. A tavalyi karácsonyi gálaműsortól kezdve egy féléves megállás nélküli táncban volt részünk.
A szilvesztert Jászalsószentgyörgyön töltöttük, ahol a műsorban kiemelt helyen vehettünk részt. Kitettünk magunkért, és ezt vendéglátóink bőséges vacsorával és remek hangulattal viszonozták nekünk.
Februárban két helyen tartottak igényt színvonalas koreográfiáinkra. 4-én Szolnokon az Aba Novák Kulturális Központban az Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép- és Szakiskola által szervezett szalagavatóra voltunk hivatalosak, ahol legújabb koreográfiáinkat tekinthették meg a vendégek. Bátran kijelenthetjük, hogy a várt siker nem maradt el. Február 19-én a Széchenyi István Gimnáziumban rendezett jótékonysági estre hívtak meg bennünket. Bár itt az időjárás nem kedvezett nekünk, a hangulat egyáltalán nem volt fagyos.
Március 5-én Újszászon láthatott minket a közönség, az immár hagyományosan megrendezett Farsangi Kavalkádon, ahol a Budapesten 2010 decemberében bronzérmet nyert Latin party című koreográfiánkat mutattuk be, nyári hangulatot csempészve a farsangi álarcok közé.
Május 1-jén Tápiószele szabadtéri rendezvényén mutatkoztunk be, ahová visszavárnak bennünket több rendezvényre is.
Nálunk már hagyománnyá vált, hogy a nyáron pihentetjük tánctudásunkat, ezért az idén is, mint tavaly, sok felkérést kellett visszautasítani. Szeptembertől azonban újra „beköltözünk” a táncterem négy fala közé. (Legközelebb szeptember 17-én, Újszász Város napjának ünnepi műsorában láthat minket a közönség.)
A csoport tagjai immár felnőttként tekintenek a táncra, ami sajnos már csak hobbiként tartozhat sokunk életébe. Éppen ezért nem tehetjük meg, hogy teljes figyelmet és annyi időt szenteljünk kedvencünknek, mint eddig. Ezen felbuzdulva, és hogy elért céljaink ne vesszenek kárba, utánpótlást szervezünk magunk után, remélve, hogy ha mi már nem, majd ők továbbviszik a csoport nevét és a színvonalat, melyet képvisel.
A hely szűke miatt létszámkorláttal kell élnünk, ezért felvételit hirdetünk, ahol a legjobb képességű gyermekek a Sparkling Diamonds táncosai lehetnek. Utánpótlást szervezünk 6-tól 10 éves korig, illetve 11-től 16 éves korig.
A jelentkezőket 2011. szeptember 18-án 15 órakor a hosszú iskolában várjuk. Reméljük, minél többen élnek a lehetőséggel.
Szent István királyunk éves ünnepének előestéjén immáron sokadik alkalommal, a városi ünnepség után koncert várta a megemlékezőket a katolikus templomban.
A Szolnoki Szimfonikus Zenekar vonós szekciójából alakult vonósegyüttes népszerű és méltán közkedvelt, a szerenádok műfajában íródott zeneművekkel varázsolta el az érdeklődőket. A szerzők között köszönthettük Mozartot, Csajkovszkijt, Grieget, sőt a nagyszerű magyar zeneszerzőt, Weiner Leót is.
Különös élményt nyújtott, ahogyan a vonósegyüttes a templom adta hangzásbeli viszonyokhoz illeszkedett.
Sokszor gondolkodom azon, milyen nagy szerencsém van, hogy képes vagyok hallani. A fizikusok azt mondják, csak ott van hang, ahol van közvetítő közeg. A mi bolygónk megadja nekünk ezt a pompás érzékelést. Főiskolai mestereim is gyakran emlékeztettek: tiszteljétek, hogy a Földön van muzsika!
No és micsoda kiváltság, hogy a hangok, a zene érzékelésével változni képes a lelkünk, a hangulatunk!
Emlékszem, milyen varázslatos pillanat volt, amikor megismerkedtem 5 éves koromban a zongorával. Anyukám az általános iskola alsó tagozatának épületében korrepetált néhány gyermeket, s engem átengedett a szomszédos terembe, ahol ott állt a nagy, fekete csoda: a zongora. A klaviatúra közepén volt egy sárgult billentyű – először ebből kiindulva próbáltam dallamokat kanyarítani; majd találtam két fekete billentyűt, melyeket egyszerre megszólaltatva gyönyörű harmónia úszott a levegőben. A mai napig érzem, ahogyan akkor összeszorult a gyomrom ettől a „többszólamúságtól”, s ahogyan titkos szövetség kötődött a ZENE és köztem.
A Szolnoki Szimfonikus Zenekar vonósegyüttese (Fotó: Fehér Judit)
Ilyen egyszeri pillanat volt az is, amikor az augusztus 19-i koncert kezdéseként felcsendültek Mozart „Kis éji zene” c. művének első taktusai.
A vonós hangszerek együttzenélése egyébként is lenyűgöző! Egy hegedűn, brácsán vagy csellón nincs a húrokon semmilyen jelzés, hogy az adott hangmagasságot hol keresse a muzsikus. Csak a belső hallására hagyatkozhat, hogy a helyes dallamot megtalálja hangszerén. A vonós kamaraegyüttesben zenélő művészek egymáshoz illeszkedőn, alkalmazkodón formálják a helyes zeneíveket! Bizony, ez több évtized kitartó munkájának, gyakorlásának eredménye!
Ezért is szomorított el, hogy igen kevesen voltunk kíváncsiak az idei koncertre.
Bizony, manapság a médiákban szereplő, a figyelmünket csupán deviáns magaviseletükkel magukra vonzó ún. „celebek” népszerűbbek, mint a 20-30 év során művészi alkotásokat produkáló művészek.
De gondoljunk csak bele: a kisgyermekek is igen nagy kedvvel képesek – a szó negatív értelmében vett – „bohóckodással” mulattatni felnőtt környezetüket, felrúgva a már megtanult viselkedési normákat. Teszik ezt mindaddig, míg a felnőtt – talán pillanatnyi mosoly után – megálljt parancsol, s visszatereli a rábízott emberpalántát a helyes irányba.
Kedves Újszásziak!
Legyünk mi is felelős felnőttek, s tegyük le szavazatunkat a magyar kultúra értékei mellett: az augusztus 19-i koncerthez hasonló rendezvényeken jelenlétünkkel fejezzük ki, hogy mi ezt választjuk, ez ad megtisztulást, ez köt össze bennünket, s ezt akarjuk örökül hagyni az utódainknak!
Mert:
„Hiszem, hogy az álmok valóra válnak. Hiszem, hogy a jótett jót tesz a világnak. Hiszem, hogy az ÉLET a legfőbb ÉRTÉK, S hiszem, hogy az érték mindig MÉRTÉK!” (Simon E.)
Simon Erika a Szolnoki Szigligeti Színház ének-korrepetitora
Utolsó frissítés: 2011 szeptember 23. (péntek) 12:00
Kultúra
