Október hónapot megelőzően még szeptember végén történt egy jelentős esemény intézményünkben. Szeptember 29-én Rigó Imre bácsi 100. születésnapját ünnepeltük. Vele együtt az idén már négyen érték meg ezt a ritka és szép kort.

Az ünnepséget Bakó Józsefné intézetvezető főnővér nyitotta meg, aki ismertette Imre bácsi életútját.

Rigó Imre 1910. szeptember 29-én született Jászfényszarun. Fiatalemberként a vasúthoz került dolgozni. Szolgálati helye Rákoskerten volt. A szintén vasutas családból származó Nagy Ilonával – később feleségével – is a vasútnál ismerkedett meg. Az ecseri templomban fogadtak egymásnak örök hűséget 1938. február 5-én. A vasutas élet arra kényszerítette őket, hogy mindig oda menjenek lakni, ahol éppen munkahely volt. Így laktak a Csalló-közben, Gútán, Királyréten, Keszegfalván. Itt született meg első gyermekük, Imre 1939-ben, Éva lányuk pedig '40-ben. A világháború miatt költözniük kellett, mert a határrendezés miatt nem akartak átkerülni Szlovákiához. 1947-től Újszász lett az otthonuk. Itt építették fel családi házukat, itt taníttatták gyermekeiket. Imre bácsi 46 évet dolgozott a vasútnál, amíg nyugdíjba nem ment.

Amikor Imre bácsi megbetegedett, a sors arra kényszerítette, hogy az intézménybe kerüljön. Ilonka néni mindenben segítette, támogatta.

Rigó Imre bácsi századik születésnapján

Újszász város önkormányzata nevében Kaló Istvánné alpolgármester és Boros Péterné jegyző köszöntötték Imre bácsit, és átadták Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét emléklap formájában. A szokásos születésnapi torta most sem maradt el, melyen száz szál gyertya égett. Kis segítséggel sikerült mindet elfújni.

Nyitrainé Kiss Katalin igazgatónő az intézmény nevében egy csokor virágot és a konyha által készített tortát nyújtott át az ünnepeltnek.

A IV. o. lakói nevében – ahol éltek –, Hegedűs Andrásné, Nagy József és Fodor János verssel köszöntötték Imre bácsit, Tóth Lászlóné pedig egy csokor virágot és egy üveg bort ajándékozott. Az osztály dolgozói saját készítésű tortával kedveskedtek.

A meghívott vendégek, rokonok mind-mind jó egészséget kívántak az ünnepeltnek.

A sors úgy hozta, hogy a sok jó kívánság ellenére eltávozott körünkből Imre bácsi. A vágya teljesült, szerette volna megérni a 100. életévet. Nyugodjon békében!

Október 1-je az idősek világnapja. Mint minden évben, idén is felköszöntöttük ezen a napon lakóinkat. Majd az ezt követő héten, amit idősek hetének neveztünk, különféle programokkal igyekeztünk színesíteni a mindennapjaikat.

Díszítőművészek az idősek hetén

A megnyitón vendégünk volt Molnár Péter polgármester, aki idős ellátottainkat köszöntötte. Nyitrainé Kiss Katalin igazgatónő az idős kor szépségeiről beszélt, Várkonyi Józsefné ellátott pedig egy szeretetről szóló verssel kedveskedett lakótársainak. A hét programjának ismertetése után pogácsát és üdítőt kínáltunk a résztvevőknek, majd önfeledt nótázással folytatódott a délelőtt.

A zagyvarékasi Kékibolya Művészeti Csoport vendégszereplése

Délután Eszes Sándor énekes és szintetizátorosa volt a vendégünk, aki – mint máskor is – remek hangulatot teremtett a társalgóban.

A következő héten minden nap tartogatott valamilyen érdekességet.

Október 4-én, hétfőn délelőtt – mint minden hónap első hétfőjén – katolikus misén vehettek részt ellátottaink.

Délután a helyi díszítőművészek látogattak el hozzánk Szabó Pál Antalné vezetésével jász viseletben. Nagy öröm volt számunkra, hogy elfogadták a meghívásunkat, mert még nem jártak nálunk korábban műveik bemutatásával. Mindannyiuk kézműves munkáit megcsodálhattuk. Láttunk keresztszemes technikával és azsúrozással készült terítőket, gyöngyből készült nyakláncokat és karkötőket. Évike bemutatta a csipkézés tudományát, ami nagy odafigyelést és koncentrációt igényel. Lakóink kipróbálhatták, hogy hogyan lehet a szövéshez használatos gyapjúszálat megsodorni.

A bemutató közben nótázással múlattuk az időt, majd a szakkör néhány tagja az intézmény minden szobájába ellátogatott, és kosarából friss pogácsát kínált.

Eszes Sándor szórakoztatta a nóta kedvelőit

Kedden délelőtt szellemi vetélkedőn mérhette össze minden osztályról egy négyfős csapat a tudását. Az állatok világnapja alkalmából e témakörből kellett feladatokat megoldaniuk, melyben volt rejtvény, találós kérdés, képkirakó, stb. A vetélkedőt az I. o. csapata (Szentesi Zoltán, Domján Gyula, Nagy István) nyerte, és a jutalmuk sem maradt el.

Délutánra nyársalást terveztünk, de az esős idő miatt ez meghiúsult. Helyette Bábosikné Farkas Mária élelmezésvezető tartott előadást az időskori helyes táplálkozásról, melyből megtudtuk, hogy mennyi az egynapi adag, amit a szervezet kíván a fehérje, szénhidrát, cukor terén. Hangsúlyt kapott a folyadékbevitel és a cukorbetegek étkeztetése. Az ezt követő kötetlen beszélgetésen mindenki elmondhatta, mit szeretne a közeljövőben az étlapon látni. Érdekességként pedig flambírozott zöldséget kínáltunk, mely sokak tetszését elnyerte, így a későbbiekben ezt is szívesen fogyasztanák.

Sajnos a szerdai abonyi kirándulás is elmaradt a rossz időjárás miatt. Helyette A veréb is madár című régi magyar filmet vetítettük.

Délután az aradi vértanúkra emlékeztünk versekkel, régi emlékek felidézésével.

Csütörtökön délelőtt a Százszorszép Népdalkör kedveskedett népdalcsokrokkal a résztvevőknek. Műsoruk után lakóink kívánsága szerint ki-ki kedvenc népdalait, nótáit énekelték el.

Délután Lakatos Andrea gyógytornász tartott a lakókkal közösen egy aktív, mozgásos bemutatót. Ebben még a nézőket is sikerült megmozgatnia. A labdával, szalaggal végzett gyakorlatok alatt mindenki jól érezte magát, és sokan kedvet kaptak tornázni a későbbiekben is.

Látványos tornagyakorlatok

Pénteken délelőtt szintén filmet vetítettünk Ez a villa eladó címmel, melyen nagy számmal vettek részt lakóink.

Délután a zagyvarékasi Kékibolya Művészeti Csoport teremtett vidám hangulatot. A szép népdalok hallgatása mellett páros táncokat is láthattunk. Földes Imre szólót énekelt, másik két társával pedig katonadalokat adtak elő. Műsoruk végén közkívánatra ők is énekeltek lakóinkkal együtt.

Október 22-én tartottuk az 1956-os forradalom és szabadságharcról, valamint az 1989-es köztársaság kikiáltásáról szóló megemlékezést. Felelevenítettük az akkori eseményeket ide illő versekkel, zenével. Lakóink szép számmal vettek részt a műsorban. Mivel ők részesei voltak az akkori eseményeknek, mélyen megérintette őket. Elhangzott többek között Wass Albert minden időben örök érvényű verse, az Üzenet haza. A műsor végén gyertyákat gyújtottunk az áldozatok és hősök emlékére.

Nyitrainé Kiss Katalin igazgatónő
és a mentálhigiénés csoport