"Tisztelt Egybegyűltek! Tisztelt ünneplő Újszásziak!

Szent István király, a magyar alkotmány és az új kenyér ünnepén kívánok hazánknak, nemzetünknek békés, áldott születésnapot! Kívánom, hogy az államalapítók szellemében az alkotmányunk és minden törvényünk hűen tükrözze az összetartozást, az egyenlőséget, a jogok és kötelességek egyformán legyenek érvényesek mindenkire! Augusztus közepe a törvénylátó napok ideje volt Fejérváron, akkor ült össze a királyi tanács. 1083. augusztus 20-án avatták szentté a fehérvári bazilikában I. Istvánt. Augusztus 20-a Nagy Lajos uralkodásától kezdve szerepel a naptárakban egyházi ünnepként. Mária Terézia az István-napot „nemzeti” ünneppé tette, amely aztán 1848-ig folyamatosan állami és egyházi ünnep is volt. A Szent István nap ünneplését a szabadságharc bukása után megtiltották, ami nem is csoda, hiszen az első 1860-ban tartott megemlékezés országos tüntetéssé terebélyesedett. 1938-ban Szent István halálának 900. évfordulóján Szent István emlékét törvénybe foglalták. A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, azonban teljes megszüntetését sem tartották ésszerű megoldásnak, ahogy az a vallási ünnepek egy részével történt. Szellemileg és tartalmilag teljesen átalakították, Szent István ünnepéből az új kenyér ünnepe lett, majd az új alkotmányt, mint új – szocialista államalapítást 1949. augusztus 20-ára időzítették. 1989 óta a régi hagyományok szerint rendezzük meg újra az augusztus 20-i állami és egyházi ünnepeket, hivatalos állami ünnepé pedig 1991-ben nyilvánította a Magyar Országgyűlés. Szent István fiához, Imre herceghez intézett intelmeinek gondolataiból ma is meríthetünk. A Szent Korona ünnepén elmondhatjuk, hogy Szent István nem csak hitében volt erős és következetes, de törvényeiben, fiához intézett intelmeiben is megmutatta uralkodói nagyságát. Olyan jogi alapra építette államát, mely ezer év távlatából is példát mutat, tartást ad nekünk, akik szellemi hagyatéka gyámolítóinak, tanácsai követőinek valljuk magunkat. Az alábbi intelmek, tanácsok nem szorulnak értelmezésre a mai kor embere számára sem.

• A türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek pedig zsarnokoskodnak.
• Az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő.
• A jövevényeket jó akaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.
• A szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz.
• Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz.
• Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlöltség.

Ezek az intelmek ugyan nem szorulnak magyarázatra, de érdemes őket a ma emberének is megfogadnia. Szent István erős alapokra építette államát. A ma embere is csak akkor boldogul, ha erős alapokra építkezik, hiszen mindent az életünkben csak akkor tudunk, tudhatunk biztosra építeni, ha azért sokat tettünk, becsületes munkával alapoztuk azt meg. Ekkor remélhetjük, hogy a társadalomban nem az ügyeskedés, a gyors haszonszerzés lesz az érvényesülés útja, hanem az egymás megbecsülésén, tiszteletén, elfogadásán alapuló jövő építése. Újszász Város Önkormányzata sokat tett a település jövője érdekében. A látványos fejlődést is sok tennivaló előzte meg, sokan tették hozzá a maguk erejét, munkáját. A motiváció a részükről az az elhivatottság, hogy tegyenek a település lakóinak érdekében, a városért. Ez a garancia, hogy a civil szervezetekkel, intézményekkel, a település lakóival együttesen megvalósuljon Újszász további fejlődése. Nagyszerű, hogy az államalapítás ünnepe egybeesik az aratás végével, és az új kenyeret is ekkor ünnepelhetjük. A kenyér a magyar ember számára mindig is az életet, a megélhetést, az otthont jelentette. Azzal, ahogyan nemzetiszín szalaggal átkötött kenyérrel ünnepelünk, kifejezzük, hogy a haza és az élet összekapcsolódik. Sohase feledjük, hogy aratni csak akkor lehet, ha előtte vetettünk, ha a földbe hullott magot féltőn vigyázzuk, ha keményen dolgozunk érte. Magyar földön hagyomány, hogy ilyenkor megszegjük és megízleljük az új kenyeret, mely hitünket jelzi, a bizakodást, hogy jövőre is lesz kenyerünk. Mindannyiunknak kívánom, hogy így legyen."