"Megtisztelő feladat megosztani másokkal, Önökkel, mit is jelent számomra, mint közhivatalt viselő ember számára az az ünnep, ami a köz rendszerét, az állam kialakulását is  ünnepli.

A Szent Istvánra való emlékezésnek ugyan ezeréves hagyománya van, augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep azonban mégis rövid múltra tekint vissza.

Az államalapítás ünnepe körmenetből nőtte ki magát a 20. században. A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza, amely a török hódoltság alatt eltűnt. A kultusz fontos eleme volt a búcsújárás, és az Aranybullában (1222) is meghatározott "szent király ünnepe", amelyet Székesfehérváron tartottak, bár kezdetben nem augusztus 20-án.

A katolikus ünnep következő fejezete Mária Terézia korához kötődik, amikor uralkodói közbenjárással 1771-ben Raguzából (ma Dubrovnik /Horvátország/) Bécsbe, majd Budára került a Szent-jobb ereklye. A királynő rendelete értelmében az időközben elpusztult Zsigmond-kápolnában őrzött ereklyét évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani, köztük augusztus 20-án. Rendelete értelmében nemzeti ünnepnek minősítette Szent István napját.

Az intézkedés ellenére az ünnep nem vált rögtön az ország egységét kifejező szimbólummá, ennek alapját csak az 1818-ban először megtartott körmenet fektette le. A körmenetnek egészen a második világháború végéig a budai vár adott otthont, nem pedig a pesti belváros, ahogy napjainkban.

A szokás történetében az 1848-49-es szabadságharc után több mint 10 éves kényszerszünet következett be, mivel a Bach-korszak betiltotta. Az enyhülés vetett véget a tilalomnak 1860-ban. Ezután augusztus 20-a népszerűbbé vált, a körmenetet országos érdeklődés kísérte.

Jogilag 1891-ben augusztus 20-át hivatalosan munkaszüneti napnak minősítették.

A vasúthálózat bővítésével párhuzamosan vidékről akár több százezren is a fővárosba érkeztek, és a budai várat ellepték az ünnepi viseletbe öltözött emberek.

A körmenethez kötődött az új, úgynevezett vásárlási láz, amikor a körmenet után az emberek különféle portékákat vásároltak.

A Horthy-rendszerben fektették le augusztus 20-nak, mint nemzeti ünnepnek az alapjait.

A korábbi szokások közül megőrizték a Szent-jobb - körmenetet, a lóversenyt, amelynek tétje a Szent István díj volt, és az ünnepi mulatságot, melyet rengeteg programmal bővítettek ki. Beemelték a tisztavatást, az ünnepélyes őrségváltást, a néphagyományok ápolását és a tűzijátékot. Csak a korszak jellemzője volt a sokgyermekes anyák kitüntetése. A magyarság egyetemes ünnepévé vált a határon túl is.

Gyökeres váltás következett be a Rákosi rendszerben 1948-ban. A körmenet a kommunizmus berendezkedése után - a Bach- korszakhoz hasonlóan -  tiltólistára került, ezúttal 40 évre.

Az ünnepnek új nevet adtak 1948-ban, megszületett az új kenyér elnevezés, mint központilag előírt szóhasználat. A kifejezést azonban hamarosan felváltotta egy újabb elnevezés, az alkotmány ünnepe, hiszen 1949. augusztus 20-án lépett életbe az alkotmány.

Az ünnep új arculatot a Kádár rendszerben, a munkás-paraszt szövetség megjelenésével kapott. Lényeges új elem az avatás, pályaudvart, iskolát, gyárat stb. avattak.

A rendszerváltás, a választások után összeült parlament ismét szembesült azzal, hogy három nemzeti ünnepünk van (március 15., augusztus 20. és október 23.), viszont csak egy lehet állami ünnep. Még mindig Szent István ünnepe a legkevésbé megosztó, a választás ismét augusztus 20-ára esett.

Az ünnep menetrendje nagymértékben hasonlít a már több évszázados hagyományok által kialakulthoz...

Mit jelent a közhivatalnok, a rendszer működését helyben szervező számára 2008-ban, Újszászon az államalapítás, az alkotmány, augusztus 20-a?

Újszász 10 éve város, ami egyet jelent a permanens fejlődéssel, és az ebből is fakadó problémák kezelésével mind az önkormányzat, mind a polgármesteri hivatal részéről.

A nehézséget az irányítás, szabályozás oldaláról a már nem falusi lét, de a még nem teljesen városi lét jelenti, ami  mindennapos, megoldandó problémákat vet fel (építésügy, állattartás, kistérség stb.)

Szerencsére az igény megmutatkozik a rendezett, virágos, fejlődő település iránt, a fejlődő intézményrendszer iránt, a további fejlődés iránt. Az állampolgári etikai normarendszer alapjaiban elfogadó a jogi normarendszerrel. Az állami és önkormányzati szabályokat a többség betartja, és az erre hivatott intézményrendszer azt betarttatja.

Ez Újszászon az irányítható fejlődés egyik garanciája.

A másik garancia a továbbfejlődésre az az akarat és döntésképesség, hit a cselekedet jóságában, amely önkormányzatunkat ugyanúgy jellemzi, mint ahogyan annak idején Szent István királyunkat.

A magyarság hitt első királyában, bízott saját felemelkedésében, hiszen kishitű nép nem szállhatott volna szembe az országot fenyegető ellenséggel. A hit, az akarat és az elszántság segített az István-i örökség megőrzésében.

Augusztus 20-án ünnepelünk. Ünnepelni felemelt fővel lehet. Az igazi ünnepben benne van, hogy megtanít messzebbre látni.

Szent István üzeni, hogy a népek országútján való fennmaradáshoz, az új és jobb életmódhoz, az ország megvédéséhez, az összetartozáshoz szükséges az európai rendhez való igazodás.

Higgyünk abban, hogy Újszászon okunk van ünnepelni, felemelt fővel vállalni közös fejlődésünket, alkotásainkat, megbecsülni a természet és a gazda emberek által elénk tett új kenyeret."