Karinthy Frigyes gondolatát választottuk mottójául annak a szakmai rendezvénynek, melyet az Újszászi Nevelési Központban rendeztünk március 27-én. A Megyei Pedagógiai Hetek rendezvénysorozat keretében második alkalommal került sor önálló szakmai konferencia megrendezésére városunkban.

Nem véletlen a mottó választása, hiszen a "Tanítani vagy tanulni" dilemma alapvetően jellemzi napjaink közoktatását. Alapkérdés, hogy a tanítás, vagy a tanulás folyamata kapjon prioritást az iskolákban. A hagyományos oktatás a tanításra helyezte a hangsúlyt, vagyis a pedagógus ismeretközlő szerepére. Ez a szemlélet abból indult ki, hogy a pedagógus az, aki az információ birtokában van, ő határozza meg, hogy a tanulónak mikor, és mit kell tudnia. Ebben a felfogásban a pedagógus az aktív, ő az, aki dolgozik az órán, míg a diáktól elsősorban koncentrált figyelmet, csendet, passzivitást vár. A társadalmi és technikai változások azonban mára azt eredményezték, hogy nem az információ megszerzése jelenti a tanulók számára a fő problémát, hanem azok szűrése, rendszerezése, felhasználása. Ebből adódik tehát, hogy a tanítási óra, és a pedagógus szerepe is megváltozott. Nem elég a diáknak meghallgatni és megérteni az anyagot, hanem tudnia kell kérdezni, tudnia kell elmagyarázni. Tudnia kell felismerni a problémát, megkeresni a lehetséges megoldásokat és a lehető legjobb módszerrel megoldani azt. Ez a folyamat lényegében a tanulás, ami sokkal nagyobb aktivitást vár el a diákoktól, mint a hagyományos tanítás. A pedagógus feladata pedig nem csupán az ismeretközlés, hanem a diákok munkájának szervezése, irányítása. Kérdezhetnék, hogy nem túl nehéz ez a feladat, nem jár sokkal több munkával, mint a hagyományos pedagógus szerep? Igen, tényleg nehéz, tényleg sok munkát igényel. A valódi kérdés azonban a következő: Mi a nehezebb? Unatkozó, érdektelen tanulókat csendben tartani tanári magyarázattal, vagy aktívan dolgozó tanulók munkáját szervezni, irányítani? Aki járt mostanában tanítási órán az igazat ad nekem amikor azt mondom, sok esetben az utóbbi a könnyebb.

Egyre több mérési eredmény jelzi, hogy a passzív ismeret nem elég. Az, hogy valaki rendelkezik egy információval önmagában még kevés, ha nem akarja, illetve nem képes ezt az információt használni. Egyszerű hasonlattal élve: a KRESZ szabályok ismerete kevés. Csak akkor tudunk balesetmentesen közlekedni, ha képesek vagyunk ezeket a szabályokat alkalmazni, és be is akarjuk tartani őket.

Napjainkra megnőtt tehát a közoktatási intézmények feladata. Az ismeretközlésen túl, az ismeretek megszerzésére, és azok motivált felhasználására kell felkészíteni a gyermekeket, tanulókat. A tanítás mellett megjelent egy új szakkifejezés, a kompetenciafejlesztés, ami éppen az előbb részletezett új elemeket jelenti. A kompetencia alapú oktatásra történő felkészülés új és nagy kihívás az intézmények előtt. Szerencsénkre ezt a feladatot nem saját erőből kell megoldanunk, mert a HEFOP 3.1.3 program keretében benyújtott pályázatunkkal 18.000.000 Ft támogatást nyertük ehhez a feladathoz. E támogatás jelentős részét, mintegy 5 millió Ft-ot eszközfejlesztésre, a többi részét pedig a projektben résztvevő kollégák képzésére, támogatására, munkájuk finanszírozására kell fordítani. Ebből a forrásból rendeltünk meg 7 db. Laptopot, 4. db. projektort és 5 db. interaktív, digitális táblát. A betervezett képzések többsége már lezajlott, és a program végrehajtásához mentori segítséget kapnak kollégáink.

E pályázati munka részeként kapcsolódtunk a Megyei Pedagógiai Hetekhez is. A szakmai konferenciák témaválasztását a fenti gondolatok határozták meg. A délelőtti programban Kerekesné Lévai Erika igazgató asszony, a Vasvári Pál Általános Iskola vezetője tartott előadást "Kompetenciafejlesztés - pedagógusszerep változás" címmel.

A plenáris előadást az iskolában, az óvodában, és a bölcsődében szervezett bemutató foglalkozások, bemutató órák, műhelybeszélgetések követték.

Szabó Győző igazgató

Fotó: Fehér Judit