(Megjelent az Újszászi Híradó 2003. XIII. évf. 11. számában - 2003. novemberben!)

Hőgye Mihály Piskin született, 1923. november 21.-én, és munka közben, tragikus körülmények között, 1972. május 22.-én hunyt el Szolnokon. (Piski: Trianon előtti Hunyad vármegye, dévai járásban fekvő település, ahol Bem tábornok 1849. február 9.-én győzelmet aratott az osztrákok felett.)

Kiváló labdarúgó képességeire, játékintelligenciájára hamar felfigyeltek a szakemberek. A nagyhírű Kolozsvári Atlétikai Clubba igazolták. Az NB I-es csapat keretébe került.  Ebben az időszakban a Kolozsvári AC meghatározó labdarúgó erő volt, az 1943-44. évi 16 csapatos Magyar Nemzeti Bajnokságban a 3. helyen végzett a Nagyváradi AC és a Ferencvárosi TC mögött. Úgy gondolom, Hőgye Mihály labdarúgó karrierjének a II. világháború vetett véget, amikor Kolozsvárról 1944-ben Magyarországra menekültek a németek elől.

Újszász labdarúgásának jó szerencséje, hogy Hőgye Mihályék itt telepedtek le. Hőgye Mihály pályamester, később műszaki felügyelő, viszonylag rövid idő alatt jó munkatársakra, sportbarátokra és megértő hitvesre talált.

Az Újszászi Híradóban (1995. évi 2. szám) TÖREDÉKEK címszó alatt közreadtam: 1944. decemberében, a szászberki futballpályán, a településen állomásozó szovjet páncélos egységből létrehozott labdarúgók ellen Újszásznak labdarúgó csapatot kellett kiállítania. Bakó Jenő, Krutila József, Mihályi István, Kelemen Pál és Katona Károly jóvoltából sikerült a kor legütőképesebb csapatát "összehozni", amely 2-1 arányú győzelmet aratott. A csapatösszeállítás ez volt: Kertész István - Vágó Dezső, Király István, Mihályi István - Kelemen Pál, Hájos Endre - Szegedi Kálmán, Katona Károly, Nagy Imre, Hőgye Mihály, Földesi Ferenc. Hőgye Mihály, játékával döntően hozzájárult a győzelemhez. A két labdarúgócsapat közötti koordinációt, tolmácsolást a szászberki Szakál András végezte.

Hőgye Mihály és a mindenki által tisztelt, nagyra becsült Pográcz Anna (Nusika) tanítónő 1947. december 5.-én kötöttek házasságot. A frigyből két gyermek született: Anna (1948) és Mihály (1949).

Az NB I-es Szolnoki MÁV SE labdarúgó vezetői sokat tettek, hogy az eligazolt Kispéter Mihály és Laborc Lajos magyar válogatottat is megjárt játékosok helyébe elcsábítsák Hőgye Mihályt. Egy hétig volt a Szolnoki MÁV játékosa, leigazolása előtt azonban valósággal "hazaszökött". Amatőr szinten játszott tovább, lerakva az ÚVSE labdarúgásának elméletbeli alapkövét, belevésve nevét.
Az emlékezés margójára tartozik, hogy a Vasutas Sport Központ elnöksége 1947-ben kiírta az Országos Vasutas Labdarúgó Kupát. 68 csapat nevezett, közöttük az Újszászi Vasutas SE is. Emlékszem, a selejtező első fordulóját Újszászon, az akkor jó erőt képviselő Kecskeméti MÁV csapata ellen játszották Hőgyéék. A gólzáporos mérkőzésen 6-4 arányban diadalmaskodtunk. Hőgye a mezőny legjobbja volt. Védekezett, csatárt játszott, gólt lőtt. A második fordulót a Váci MÁV ellen játszottuk idegenben. A közlekedési nehézségek, munkahelyi elfoglaltság miatt megtizedelt csapatunk ugyan derekasan küzdött, hajtott, annak ellenére 4-1 arányban alulmaradtunk, s kiestünk a Kupa további küzdelmeiből.

Hőgye Mihály több mint 300 bajnoki mérkőzésen képviselte Újszász színeit. Aki látta futballozni, vagy szerencsés esetben, mint én is, néhányszor mögötte védhettem, egy pillanatra sem vitathatja: Hőgye Mihály mindenidők legjobb labdarúgója volt. A korabeli sajtótudósítások szerint is, rendre a mezőny legjobbjaként, illetve a jók között szerepelt. Pontrúgásokból lőtt góljai máig emlékezetesek. Különösen emlékezetes fejjátéka, jó helyezkedése, higgadt, körültekintő, intelligens játéka, rúgótechnikája. Játékos-edzőként, az ÚVSE Labdarúgó Szakosztály vezetőségi tagjaként, az SE elnökeként (1955) is sokat tett Újszász labdarúgásáért.
Őszinte tisztelettel és nagyrabecsüléssel gondolunk, emlékezünk 80. születésnapján Hőgye Mihályra, minden idők legjobb újszászi labdarúgójára, a település minőségi labdarúgásának egyik emlékezetes alakjára, s úgy is, mint a MÁV szolgálatában hosszú időt töltött hűséges dolgozóra, aki munkája elismeréséül - tragikus halála előtt néhány hónappal - törzsgárda arany fokozat kitüntetésben részesült.

Labdarúgó múltjával, elismertségével kivívta, hogy a jelen és az utókor emlékezzen, emlékeztessen személyére, és szeretettel gondoljon, jó egészséget, boldogságot kívánva a Solymáron, gyermekei körében élő, mindig kedves 87 éves, betegeskedő feleségére, gyermekeire és unokáira.

Varga Ferenc
Újszász díszpolgára