A Jász-Nagykun-Szolnok című megyei hetilap 1889. augusztusi 18-i száma - annak ellenére, hogy Újszász község közigazgatásilag Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozott - beszámolt egy újszászi eseményről, melyre Orczy Tekla bárónő 200 szolnoki polgárt is meghívott.

Az ünnepi program középpontjában Újszász 1885-ben felszentelt templomában rendezett koncert állt, melyre Pesti művészek is eljöttek. A cikkíró buzgalmának köszönhetően az esemény részleteit is megismerhetjük. Elsőként a képzett zongorista hírében álló, ifjú báró Orczy Andor ült az orgonához, s játszott fugákat és prelúdiumokat. Aztán Orczy Tekla bárónő énekelte a jelenlevők gyönyörűségére az Ave Mariát, majd a teológusból lett operaénekes Takáts Mihály, a budapesti Operaház baritonja adott elő dalokat. A kis kamara koncertet a fővárosi szervita templom kórusának műsora zárta. A karnagy nevét elírhatta a szerző: Noseda Károly karnagyot Gyulának jegyezte le.

A Szent István templom bejáratánál két kis fehér ruhás leányka gyűjtögetett az újszászi szegények javára. Jelentős összeg gyűlt így össze a válogatott közönségtől. A vendégsereg kisétált a Zagyva-parti Orczy-kastély híresnek mondott parkjába és ellepte a virágruppok körüli utakat, s a remetelak környékét. (A remetelakról hosszú kutatás után sem sikerült adatokat gyűjtenem.) "A csónakázó tó és a nagy zúgó tájéka benépesült a természet s a kertészet iránt lelkesülő közönségtől, kik egész az esteli órákig élénkítették jelenlétükkel a kiterjedt angol kertet a bárónő őméltósága nagy örömére."

120 esztendő távlatából kell kiegészítenünk a Jász-Nagykun-Szolnok tudósítását. 1889-ben - mint azt Lévay Mihály, Lieszkovszky Pál plébános úr helyére kinevezett adminisztrátor lejegyezte ".Másik, bőkezűségre valló műve a nemes kegyúri (Orczy) családnak az a 17 változatú, két játszó asztallal bíró remek orgona, mely 1889-ik év június 10-től fogva a karzaton ékeskedik. Az 1885-ben vett új orgona nem felelvén meg rendeltetésének teljesen, a mélt. Kegyuraság a Mauracher-cég által (Salzburg) ez újabbat készíttette 4000 frtnyi költséggel. Orczy Tekla bárónő az orgona mögött lévő 3 ablakra függönyöket, oldalvást pedig vasrácsozatot készíttetett annak megőrzése végett. Neki köszönhetjük az orgona előtti jobbról és balról elhelyezett 4, valamint a jobb és bal oldali karzaton lévő 4 karos és 2 karnélküli padot is." (Györszentiván római katolikus templomában szintén 1889-ben szereltek fel egy Mauracher-orgonát.) A fentebb leírt ünnepség központi eseménye valójában az új hangszer bemutatása lehetett. Ismeretlen cikkírónk erről csak annyit jegyez meg, hogy az orgona gyönyörű hangja betöltötte a templomot a vendégsereg, illetve Újszász lakóinak nagy-nagy örömére. És hogy képet alkothassunk a kiváló hangszer értékéről, az egy évvel később avatott kéttantermes iskola (hosszú iskola) építési költségét 3000 forintra becsülte Lévay Mihály. A tanítói fizetés ekkor évi 400 forint volt.

Az újszászi Mauracher-orgona

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az újszászi Mauracher-orgonát 2005-ben védetté nyilvánította. Az ekkor felvett jegyzőkönyv hangszer leírása: "Az orgona egységei és elhelyezése: orgonaszekrény orgonaszerkezettel, játszóasztal orgonapaddal, lépcsős dobogó a taposóhoz, orgonamotor. Az orgonaszekrény a karzat közepén helyezkedik el, historizáló, öt sípmezős fedett ház, festett fa aranyozott díszítéssel. Középső felső elemében az Orczy-család címere. A homlokzatban másodlagos horganysípok. A játszóasztal közvetlenül az orgonaszekrény előtt áll, zárható fedelű, kottatartóval, pedállal, orgonapaddal. A felső billentyűk csontból és ébenfából készültek. A billentyűzet teljes szélességében elhelyezett intarziás cégtábla. Az orgonaszekrény jobb oldalán taposó, hozzá lépcsős dobogó tartozik.

Az orgona szerkezete: az orgona mechanikus billentyű- és regisztertraktúrájú. Szélláda típus: kúpláda. Manuálszám: 2. Regiszterszám: 16. Légellátás: francia fúvó és ékmerítő a manuál szélláda alatt taposóval." Különös módon a gyártás évszámát tévesen adták meg. 1889 helyett az 1898 évszám került a szövegbe.

Az újszászi Szent István templom istentiszteletein a hangszert közel két évtizede Nagy Kálmánné Klárika szólaltatja meg, aki a jászberényi kántorképzőben sajátította el az orgonajáték művészetét.

Jánoska Antal