Valamikor országos divat volt az amatőr színjátszás. Újszászon pedagógusok irányításával elsősorban zenés darabokat adtak elő. Az amatőr színjátszás első nyomaival a Tarsolyban, majd a Katolikus szóban találkozunk. Az évek múlnak, és talán itt az utolsó pillanat, hogy az előadások egykori szereplőinek és nézőinek segítségével kísérletet tegyünk a múltidézésre.

Az újszászi „színházi élet” első nyomaira a XIX. század közepén bukkanunk. A magyar színháztörténeti irodalom említi, hogy báró Orczy György újszászi kastélyában, aki a Magyar Nemzeti Színház választmányi tagja is volt az 1840-es években, színielőadásokat rendeztek. A báró 1851-ben a díszleteket és minden berendezést az abonyi amatőr színjátszóknak ajándékozta, melyeket hatökrös szekéren vittek át a szomszédos településre. Titok marad, hogy mely színtársulatok szerepelhettek Újszászon, és az előadott darabokról sem tudunk semmit. Talán a báró népes családja csupán saját szórakoztatására tartott fenn egy kisebb színpadot, ahol Orczy György gyermekei tehették próbára képességeiket.

Az Újszászi Római Katholikus Ifjúsági Egyesület 1911. október 19-én alakult meg. Zászlószentelésüket 1912. június 2-re hirdették meg, a zászlóanya gróf Dessewffy Emilné volt. Az amatőr színtársulat két előadásáról van hírünk. Az egyesület tagjai előadták A bor című három felvonásos darabot Perényi József kántortanító irányításával. Gárdonyi Géza 1901-ben Az én falum egyik novellájából írta ezt a színművét. A váratlan siker a magyar dráma történetének jelentős állomása is lett egyben. 1914-ben a színészből lett író, Szigeti József A csizmadia mint kísértetcímű, 3 felvonásos népszínművét játszották az újszászi műkedvelők. A szerző ebben a művelt, hazafiúi érzelmű nemes urat állítja a közönség elé példaképül Óváry János alakjában. Az előadások helye az iskolaudvar lehetett, legfeljebb annak egyik terme, bár utóbbi kicsiny területe miatt aligha fogadhatta be a színpadot és a közönséget.

1. kép: Ismeretlen előadás az 1930-as évekből (Balogh Regina tulajdona)

1914 után a háború és a Trianon okozta tragédia sokkolta a nemzetet. A gazdasági válságot kísérő megélhetési zavarok hosszú időre elvonták a figyelmet az újszászi amatőr színjátszásról. Változást csak a harmincas évek hozott, amikor lelkes pedagógusok ismét színpadra csalták a tehetséges, új generáció műkedvelő művészeit. Az időközben felépült Iparos- és Vasutas-körben megtartott előadásokról meséltek a szemtanúk és az előadások szereplői.

Az Egyházközségi Munkásszakosztály (EMSZO) a Katolikus Ifjúsági Egyesületből alakult 1939-ben. Az egyesület rendszeresen tartott népművelési előadásokat Újszászon. A 30 tagból álló színjátszó csoportot az egyesület főtitkára, Szilvási Béla tanító úr tanította be, és a maguk által készített díszletekkel és jelmezekkel tartották előadásaikat. A Hosszú iskolában kultúrtermet létesítettek. Az előadások bevételét a templom renoválására fordították. 1940 júliusában az Iglói diákokat adták elő. A darab választásához hozzájárult 1935 egyik filmsikere, a Farkas Imre operettjéből készült hasonló című produkció Eőry Kató, Jávor Pál, Delly Ferenc, Dénes György, Kabos Gyula, Gózon Gyula, Kürty József szereplésével. Ugyanebben az évben adták elő Az abbé című színművet az Iparos-körben. A mű címe alapján Paul Anthelme darabjáról lehet szó, melyet 1934. szeptember 22-én a fővárosi Kamara Színház mutatott be szép sikerrel. A bűnügyi drámában egy ártatlan ember kerül bíróság elé, akiről a guillotine árnyékában érzékeny jelenetek során kiderül ártatlansága. A vádlott egy nemes lelkű öreg pap, akinek az igazi gyilkos felesége meggyónta férje bűnét, tehát a kezeit megköti a gyónási titok szentsége. Halász plébános úr nem mulasztja el megjegyezni: „…a színdarabok rendezésével legyünk óvatosabbak ebben a katolikus községben, nehogy ünneprontást kövessünk el velük a lelkekben.”

1941. A Leánykör Jászkiséren Az eleven holt házaspár című, egy felvonásos víg tréfával szerepelt a kerületi Kalász-napokon. (Lebrün vígjátékát Telepi György alkalmazta magyar színpadra még 1863-ban.) A darabot vélhetően Újszászon is előadták.

1941 Pünkösd: Kadétszerelem; Iparos-kör; rendezte Sólyom László plébános. Gyöngy Pál operettjét 1934-ben mutatták be Budapesten. Hasonló címmel 1941-ben Bán Frigyes rendezett filmet.

Balogh Regina több csoportképet őriz a világháború előtti időkből, ám ezeken az előadásokat és a színjátszókat nem sikerült azonosítani. (1. sz. kép)

2. kép: Diák szerelem, 1946. (Kaló Gáborné tulajdona)

Az újabb háború idején kiürültek az újszászi színpadok. 1946-ban ismét összeverődik a Színjátszó Kör, hogy közel két évtizeden át műsoros estekkel örvendeztesse meg nézőit. Az előadásokról, szereplőkről és muzsikusokról korábban Varga Ferenc emlékezett meg az Újszászi Híradó oldalain, így most csak a bemutatók címét ismételjük meg, illetve egészítjük ki újabb adatokkal:

1946. december 25. Buday Dénes: Diákszerelem; Iparos-kör. (2. sz. kép)

1947? Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy; Iparos-kör.

1947? Lámpafény a Szajna felett; Vasutas-kör. Címe alapján a darabot nem sikerült azonosítani.

1947. A KALÁSZ-lányok az Iparos-körben rendeztek népi estet, majd Szászberken és Pokoltanyán vendégszerepeltek a műsorral.

1947. Radnóti Mária tanítónő három jelenetben írta meg az újszászi templom 1944. évi pusztulását, újjáépítését és megáldását. Az életképes előadás díszleteit Pál András rajzoktató tervei alapján Bálint festőmester készítette el. Ezt a szomorújátékot Hatvanban a Mária-napok ünnepségein is előadták, majd Göbölyjárásban és Felső-Szászberken vendégszerepeltek.

1947. augusztus 20. Kacsóh Pongrác-Heltai Jenő: János vitéz; Hosszú iskola. Rendezte Kakuk József és Hegyaljai László. Újszászon kétszer adták elő, majd Jászladányon és Zagyvarékason is. Az előadás bevételét a Szent István templom felújítására fordították. A daljáték páratlan népszerűségét jelzi, hogy szinte követhetetlenül nagy számban játszották a magyarországi színházak és amatőr színjátszó csoportok. Slágereit több nemzedéken át dalolták fiatalok és öregek. A népszerűség napjainkra olyan mértékben megkopott, hogy két évtizede nem került hazai színpadra a János vitéz.

1947. december 25-26. Huszka Jenő-Martos Ferenc: Gül baba; Vasutas-kör. Két előadást tartottak Újszászon, Jászladányban egyszer szerepeltek. (Az operettet 1905-ben a Király Színházban mutatták be.)

1948. február 2. A kongregáció műsoros estje a Hosszú iskolában.

195? Baróti Géza - Dékány András: Dankó Pista; KOMPART. Főszereplő Czenke Mihály, zagyvarékasi születésű énekes-muzsikus volt.

195? Emőd Tamás - Szirmai Albert: Mézeskalács, mesejáték; Hosszú iskola? Többek között Balogh Regina, Juhász József, Szaszkó Kálmán és Vágó Mária szereplésével. (Az 1923. évi Király Színházban megtartott bemutatón Rátkai Márton, Petráss Sári és Honthy Hanna mellett Kiss Ferenc játszotta a főszerepet.)

195? Jacobi Viktor: Leányvásár, nagyoperett; KOMPART. (1911-ben a Király Színházban Rátkai Márton és Fedák Sári játékával mutatták be.)

195? Farkas Ferenc: Csínom Palkó(1950)

1952? Kálmán Imre - Martos Ferenc-Bródy Miksa: Zsuzsi kisasszony; KOMPART.

1953? Mikszáth Kálmán: Szelistyei asszonyok; KOMPART.

1954. Székely Endre-Hámos György: Aranycsillag. Iparos-kör.

Bakó Istvánné Kővári Klára, Bakó Gáspár főszereplésével. A Fővárosi Operett Színház 1950-ben mutatta be ezt a „szocialista operettet”.

1955? Móricz Zsigmond: Sári bíró, komédia két részben. Címszerepben Banga Borcsa. KOMPART.

1955. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő. Vasutas-kör Virosztek Sándor Bóni-, Baky Lászlóné Ambrus Nusika Cecília szerepében.

1958. Eisemann - Dalos - Baróti: Bástyasétány 77. Zenés vígjáték; Iparos-kör. A Kaló Anna varrónő rendezte darabban többek között Balogh Kálmán, Kerekes Ferenc, Nagy József, Óvári Zsuzsa, Zérczi Mária szerepeltek.

1964. Iszaak Joszipevics Dunajevszkij: Szabad szél; Iparos-kör.

1965. Bertolt Brecht: Carrar asszony fegyverei(1937); Művelődési Ház. A drámát a szolnoki Szigligeti Színház mutatta be. Az újszászi társulat – Laczkó Mihály szolnoki rendező dirigálásával – ezzel a darabbal szerepelt az Országos Amatőr Színjátszók Találkozóján, és ott második helyezést értek el. A siker jutalma egyhetes sárospataki üdülés volt.

1965-ben az újszászi amatőr színjátszók szórakoztató műsorral járták Szolnok megyét. Felléptek Nagykörűn, Cibakházán és Jászalsószentgyörgyön. Kabaréjeleneteket, verseket, dalokat adtak elő.

Móricz Zsigmond: Úri muri. Bemutatásán kívül nem sikerült többet megtudni az előadásról.

Az újszászi amatőr színjátszás emlékeinek összegyűjtésében segítséget nyújtott: Babos János, Balogh Regina, Kaló Gáborné, Szekeres István, Szekeres Istvánné Tűri Mária, Ulviczki József, Varga Ferenc és Varga János. Itt köszönöm meg fáradozásukat. E sorok írója várja az olvasók esetleges kiegészítéseit, javításait, eddig nem ismert fényképeit!

Jánoska Antal