A területrendezési harcok elmúltával, a törvény szentesítése után, Szolnok város ünnepelt. 1876. 06. 24-én Hubay Ferenc polgármester boldogan jelentette a közgyűlésnek, az országgyűlés a megalakítandó megye székhelyévé Szolnok várost jelölte ki. 1876-ban tehát létrejött Jász-Nagykun-Szolnok vármegye.

Régebb óta foglalkoztat, hogy az eltelt 134 év alatt kik voltak a megye elsőszámú vezetői (főispán, megyei végrehajtó bizottsági elnök, megyei tanácselnök, megyei közgyűlési elnök), s közöttük volt-e újszászi illetékességű. Jóleső érzéssel állapítottam meg, hogy a 38 neves vezető között található az újszászi születésű Barta László, megyei tanácselnök, és az ugyancsak újszászi születésű Iváncsik Imre, megyei közgyűlési elnök. Az is bizonyossá vált, hogy több újszászi származású (például: Nagy László, Bubla József, stb.) töltött be magas funkciókat Jász-Nagykun- Szolnok vármegye apparátusában.

Úgy gondoltam, ideje Barta Lászlóról, a Szolnok Megyei Tanács és a Szolnok Városi Tanács elnökéről, országgyűlési képviselőről, több szervezet elnökéről, vezetőjéről emlékezni, közéleti tevékenységének, életútjának legalább töredékét bemutatni.

Barta László Újszászon született, 1929. 05. 27–én, és Szolnokon hunyt el 2002. 03. 19-én. Szülei: Barta György, MÁV munkás, illetve pályaőr és Kecskés Emília, háztartásbeli voltak. Egy családi házuk és 4 hold juttatott földjük volt. (A földet felajánlották az államnak!) Legjobb tudomásunk szerint a családi házuk Újszászon, a jelenlegi Deák Ferenc utca 53. szám alatt volt. Házasságukból négy gyermek (két fiú, két leány) született, Barta László volt a legfiatalabb.

Barta László Újszászon töltötte gyermekéveit, az elemi iskolát szülőhelyén, a polgári iskola négy osztályát és a felsőkereskedelmi középiskolát már Szolnokon végezte. 1949-ben érettségizett. Középiskolában közelebbi kapcsolatba került az özvegyen, fiával élő Jósa Józsefné Magyary Lenke Gizella, pedagógus családból származó tanárnővel, akinek férje a II. világháború áldozata lett. A tanárnő és Barta László tanítvány egymásra találásának eredménye életközösséggé alakult. 1950 áprilisában kötöttek házasságot.

(Feltétlen idekívánkozik, hogy Magyary Lenke Gizella első házasságból született Józsefet (1945) id. Barta László saját gyermekeként nevelte, taníttatta.)

Minden tanítvány Lenke nénije a Szolnoki Női Kereskedelmi Szaktanfolyamról került 1946-ban áthelyezéssel a Szolnoki Felsőkereskedelmi Középiskolába, amelynek elnevezése időközben ugyan többször is változott, de ő megszakítás nélkül, 1973-ig a Vásárhelyi Pál Közgazdasági Technikumban/Szakközépiskolában tanított, s onnan is ment megbecsült középiskolai tanárként rokkantan nyugállományba. Férjénél másfél évvel korábban, 2000. 12. 03-án hunyt el Szolnokon.

Barta László és Lenke néni életközösségéből László utónevű gyermekük született Szolnokon (1951). Ifjú Barta László doktorált, okleveles szak-közgazda, banki, pénzügyi területen saját vállalkozó. Felesége Bodó Mária szegedi születésű (1955). Unokájuk Barta Liza.

Barta László munkaviszonya 1949. 07. 04-én kezdődött a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál könyvelőként. Azt követően a Szolnok Vidéki Kiskereskedelmi Vállalatnál, a Szolnok Megyei Kereskedelmi Irodánál, a Szolnoki Városi Pártbizottságnál, a Szolnok Megyei Kereskedelmi Igazgatóságnál, a Megyei Tanács VB Kereskedelmi Osztálynál, a Szolnok és Vidéke Vendéglátó Vállalatnál, a Megyei Tanács VB Tervosztálynál dolgozott felelős beosztásokban. Például a Szolnok és Vidéke Vendéglátó Vállalatnál 1956-tól 1960-ig főkönyvelőként, 1960-tól 1967-ig igazgatóként, 1967-től 1973-ig a Megyei Tervosztálynál osztályvezetőként tevékenykedett.

A munka mellett folytatta tanulmányait. Beiratkozott (levelező tagozaton) a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, ahol a Kereskedelmi Kar, Belkereskedelmi Szakon közgazdász diplomát szerzett (1965). MSZMP KB Politikai Főiskolát (4 éves) 1973-ban, az SZKP Társadalomtudományi Akadémiát (10 hetes) 1979-ben végezte. Közben (1962-1967) a munka mellett a Szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskolában a felnőttoktatás óraadója volt, nyolc évig pedig az ML Esti Egyetemen politikai gazdaságtant tanított tiszteletdíjas tanárként.

1973. 04. 25-én választották Szolnok Város Tanácsának elnökévé. Az 1848-tól 2010-ig terjedő időben, tehát 162 év alatt, Szolnok város elsőszámú vezetői (főbíró, tanácselnök, végrehajtó bizottsági elnök, polgármester) között 37 személyt találunk. Hubay Ferenc, dr. Tóth Tamás, Dancsi József, Csoma Kálmán, dr. Botka Lajosné, Szalay Ferenc jeles személyek között sorol Barta László is, aki városi tanácselnöki tisztségét csak egy évig látta el, mivel magasabb, megyei hatáskörű funkciókkal bízták meg. 1974. 04. 02-án Szolnok Megyei Pártbizottság gazdaságpolitikai titkárává, 1976. 07. 27-én Szolnok Megyei Tanács általános elnökhelyettesévé, 1978. 05. 08-án a Megyei Tanács elnökévé választották. 1975-ben országgyűlési képviselői mandátumot szerzett. Tagja volt az Országgyűlés Jogi-igazságügyi és Igazgatási Bizottságának.

A Megyei Tanács elnöki funkciójáról megromlott egészségi állapotára hivatkozva mondott le, amelynek alapján a Megyei Tanács testülete 1983. 10. 28-án mentette fel tisztségéből.

Jelentős, többnyire választott tisztségei voltak. Többek között a Szolnok Megyei Tervgazdasági és Műszaki Bizottság Társadalmi Szervezet, Szolnok Megyei Gazdasági- és Szövetkezetpolitikai Bizottság elnöke volt. Felettesei nagy tapasztalattal, széleskörű közgazdasági ismeretekkel, terhelhető és jó emberi kapcsolatokkal rendelkező szakembernek tartották. Birtokában volt mindazoknak az ismereteknek, vezetői készségeknek, emberi tulajdonságoknak, amelyek magas beosztásaihoz szükségesek voltak. (Előbbieket magam is erősítem, hiszen éppen abban az időben, amikor Barta László a Megyei Tanács általános elnökhelyettese, majd elnöke volt, a Megyei Tanács Főkönyvelőségének vezetője voltam. Ennek következtében több esetben tárgyaltunk pénzügyi kérdésekről. Felkészültségéről, eredmény centrikusságáról győződhettem meg.)

Barta László a hatalmával, tisztségeiből eredő lehetőségeivel nem élt. Többnyire visszahúzódó, kissé zárkózott személyes jegyei voltak. Nem szerette maga körül az úgynevezett ”felhajtást”. Visszafogottságára jellemző, amikor hivatali tisztségéből eredően minőségi lakáscserét ajánlottak neki, nem fogadta el. Szolnok Tallinn városrészében, a Puskás Tivadar krt. 34. I/3. szám alatti 2 szoba, komfortos panellakásban élt évtizedeken át.

Arra is ügyelt, hogy apa és fia ne dolgozzon együtt a Megyei Tanácsnál. Ennek következtében fia, ifjú Barta László, diplomás, elismert munkaerő, 1979-ben kivált az MTVB Ipari Osztály apparátusából.

Barta László több magas kitüntetés, erkölcsi elismerés birtokosa. A teljesség igénye nélkül, néhány a kitüntetésekből: Belkereskedelem Kiváló Dolgozója (1956, 1958, 1967); Munka Érdemérem (1962); Szolnok Megyei Tanács Elnöki Dicséret (1970); Munka Érdemrend ezüst fokozat (1971); Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozat (1973); Munka Érdemrend arany fokozat (1981).

Úgy ítélem, a világ állandó változása nemcsak a társadalmi formák, hanem a fogalmak és a történelmi igazságok változását is jelenti. Az igazság nem lehet abszolút. Az igazság értéke, belső tartalma mindig attól függ, ki írja, ki magyarázza a történelmet.

Barta László pályafutása alatt meggyőződéssel hitt valamiben, amit sok kompromisszummal, lojalitással, ember centrikusan kívánt képviselni a köz javára.

Varga Ferenc
Újszász díszpolgára