| Jánoska Antal: Közhírré tétetik... |
|
|
| Bemutatkozás - Várostörténeti múzeum | |||
| 2009 november 23. (hétfő) 22:43 | |||
|
A magyar falvak életében majd egy évszázadon át fontos szerep jutott a községi szolgaszemélyzetnek. A köznyelvben csak kisbíróként tisztelt derék férfiúk kézbesítői feladatokat láttak el, olykor takarítottak, éjszakai és ünnepnapi őrséget is adtak a községházán. Ezek mellett dolguk volt, hogy a község területén a meghatározott helyeket bejárva közhírré tegyék, azaz hangos szóval felolvassák az aktuális rendelkezéseket, felhívásokat. Gyalogosan, lóháton, kerékpárral járták be a megszokott helyeket egészen az 1950-es évekig, amikor hangszóró, majd nyomtatott sajtó váltotta fel a kidobolást. Nem csoda tehát, ha az újszászi helyi lap, a Tarsoly cikkírója is megemlékezett e fontos eseményről 1912-ben. "Dobolnak. A falusi dobszó a lakások legrejtettebb helyeiről is az utcára csalja az embereket. Mindenki hallani akarja a hírt, mit utána a községi kisbíró hangos szóval publikál. Ez a község hivatalos lapja. Van ennek aztán annyi rovata, hogy akármily jeles redaktornak is gondot adna annak rendbe szedése. A nénémasszony búbos, levelehasított tarka kacsájától kezdve bármiféle elveszett és megtalált tárgy, ami eladó, amit vesznek, látványosság, munka, vállalat, gyűlés s alsó és felső hatósági rendeletek stb., mind dobszó útján lesznek a közönség tudomására hozva." A háborús időszakokban különösen megnőtt a kidobolás szerepe, hiszen a település lakossága így értesülhetett a községi, járási, vármegyei szabályrendeletekről, vagy éppen a megszállók követeléseiről. A kisbírók aktuális mondandóját dobolási naplóba vezették. Kopott pergődobbal járták az utcákat. Kijelölt útkereszteződésekben és tereken álltak meg néhány percre. A dobpergés hangjára hamar összefutottak a környékbeli gyerekek, öregek és az otthon tartózkodó asszonyok. "Közhírré tétetik." kezdte mondókáját a kisbíró, és olvashatta például az alábbiakat: 1944. december 16. A Vörös Hadsereg helybeli parancsnokságának rendeletére utoljára felhívja az elöljáróság a
1945. január 12. Értesíti az elöljáróság a lakosságot, hogy
1945. január 20.: A Vörös Hadsereg helybeli útparancsnokságának szigorú rendelkezése alapján felhívja az elöljáróság a
1945 március 22.: Felhívja az elöljáróság a lakosságot, hogy minden tyúk után legalább egy tojást kötelesek a
1945. március 24. .közzététel végett értesítem a t. elöljáróságot, hogy Ujszász és Szolnok állomások között az u.n.
1945. április 13. Értesíti az elöljáróság a lakosságot, hogy a piacon szokásos árusítás ismét kezdetét veszi. A piacnapok az
1945. május 20.: Értesíti az elöljáróság a lakosságot, hogy akinek 3 vagy több gyermeke van, személyenkénti 10 dkg
Mondókája végén a kisbíró kétszer-háromszor ráütött még hangszerére, és ballagott/kerekezett/lovagolt tovább a következő kikiáltási hely felé. Újszászon 1955 körül a hírmondó szerepét átvette régi községházára szerelt hangszóró berendezés. Az újszászi dobolási napló, csakúgy, mint a pergődob, nem maradt meg. A község háború utáni kisbírói voltak Molnár Károly, Polónyi Mihály és Batthyányi Béla. Híreinket a kisbírók által aláírt kidobolási utasításokból válogattuk.
Jánoska Antal
|
|||
| Utolsó frissítés: 2010 január 24. (vasárnap) 00:03 |

















