Kiss Ferenc éppen 100 évvel ezelőtt, Sándorházán⁽¹⁾ született 1911. 07. 07-én, és Újszászon hunyt el 1972. 03. 11-én. Segesváron⁽²⁾ járt elemi iskolába, a négy polgárit is ott végezte. MÁV Szakiskolában szerzett oklevelet. Élete párjául Bolla Erzsébetet választotta, aki Pápateszéren⁽³⁾ látta meg a napvilágot 1914. 09. 22-én. Földi életét ő is Újszászon fejezte be 1995. 02. 03-án.

Kiss Ferenc vasúti igazolványképe

A Magyar Államvasutak állományába kerültek. A MÁV dolgozókra jellemzően, több állomáshelyen (Balatonfüred, Kelebia, Hódság) teljesítettek szolgálatot, míg végül 1944-ben Újszászon, a MÁV állomáson találták meg utolsó munkahelyüket, otthonukat (Egység utca 26.), munkaközösségüket. Kiss Ferenc szolgálattevő tisztként (távírász, forgalmista, MÁV főellenőr), Bolla Erzsébet pedig pénztárosként dolgozott. Munkatársaik voltak többek között: Frikker Márton, Kovács László, Mihályi István, Rigó Imre.

Kiss Ferenc és Bolla Erzsébet Pápateszéren kötöttek házasságot 1939-ben. Két gyermekük született: Erzsébet „Csöpi” (Demeter Lászlóné) és Mária (Marton Károlyné). Csöpi, Kelebiában⁽⁴⁾ született 1940-ben. Mindketten Újszászon végezték az általános iskolát. „Csöpi”, a Jászberényi Tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. Ma már özvegyen élő, nyugalmazott tanítónő, aki családjával Berettyóújfaluban telepedett le. Demeter László, gazdasági területen dolgozó főkönyvelővel kötött házasságából Zoltán (43 éves) és Diána (34 éves) születtek. ők is családi kötelékben élnek. Zoltánék és Diánáék is egy-egy gyermekkel bővítették a Kiss családot. Mária Hódságon⁽⁵⁾ látta meg a napvilágot 1943-ban. Szolnokon, a Verseghy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd Székesfehérváron, a Közgazdasági Technikumban Társadalombiztosítási Felsőfokú képesítést szerzett. Családi kötelékben él, az Egészségügyi Pénztár nyugdíjasa. Férjével, aki nyugalmazott bányamérnök, Móron laknak. Marton Károly és Kiss Mária életközösségéből egy gyermek született (Zsolt, 47 éves), aki családi kötelékben él, és két gyermek (Fruzsina, 1992), Zsolt Gergő (1998) édesapja.

Kiss Ferenc szakmailag jól felkészült, jól kommunikáló, munkahelyén is becsült, elismert közösségi ember volt. Hamar beilleszkedett Újszász társas életébe. Képzett cserkészvezetőként szerepet vállalt az egyházközség támogatásával, 1946 tavaszán létrehozott újszászi cserkészség megalakításában, amely mint gyermek- és ifjúság nevelő mozgalom, tagadhatatlanul valláserkölcsi alapon álló, a jellemépítés, az önzetlenség és a természet szeretetének gyakorlását is valló szervezet volt. (A cserkész mozgalom, különösen a II. világháborús években, a Levente Egyesület fiók csapata volt. Tanulmányainkból tudjuk, a cserkészség a világháború idején érte el népszerűségének csúcsát. Ekkor a cserkészek száma 889 fiú csapatban 54 ezer, közel 300 leány csapatban 13 ezer fő volt.)

Kiss Ferenc az Országos Cserkészszövetség által 928. szám alatt igazolt „Magvető” Újszászi Cserkészcsapat vezetője lett.

A stilizált liliom három ága a fogadalom három részére emlékeztet: kötelességteljesítés, segítőkészség, törvénytartás. A liliom a tisztaság jelképe. Jelzi, hogy a cserkész a tiszta élet, az érintetlen jellem harcosa.

Cserkészjelvény a szentkoronával

A cserkészcsapat létrehozásában, megszervezésében, vezetésében jelentős érdemei voltak. A 36 fiúval induló cserkészmunka eredményeként már 1946 nyarán a csapat Magyarkúton táborozott. A cserkészek aktívan részt vettek a község társadalmi munkájában, és Oláh Károly plébános irányításával, a templom körüli rendezvények szervezésében. A távolabbi táborozásokon elsősorban az úgynevezett nagycserkészek vettek részt. 1946 nyarán 32 fővel Szokolyán, 1947 nyarán Tihanyban, 1948-ban Lillafüreden táboroztak. A tihanyi táborozással kapcsolatban érdekes történet, hogy vasárnap lévén, a reggeli kismisét – a tihanyi apátsági templom plébánosával történt előzetes megbeszélés alapján – Oláh Károly plébános tartotta négy újszászi nagycserkész (Nagy József, később nagyközségi tanácselnök, Földi Pál, Császár László és Király Ferenc) ministrálásával.

Meg kell említeni Mészáros Gergely cserkészparancsnok-helyettes tevékenységét is, aki leginkább a kiscserkészekkel foglalatoskodott – eredményesen. (Tudomásom szerint az alsóörsi MÁV állomásra került.)

Cserkész egyenruhában, a vasúthoz vonuló kis csapat látványa mindig nagy feltűnést keltett. A régi postahivatal udvarának melléképületében találtunk helyet magunknak, ahol felszereléseinket tároltuk. A nagycserkészek a sportfoglalkozásokat a közeli levente pályán (Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégiuma helyén) tartották. Én kiscserkész voltam Bakó László (Pofa), Joó Mihály, Miklós Sándor, Nagy Sándor, Petényi Mihály, Szegedi Gyula, Zakar György, stb. társaságában. Mi csak helyi kirándulásokon, táborozásokon, számháborús játékokon vettünk részt. Ez utóbbi játékhoz nagyszerű lehetőséget biztosítottak a hatalmas bombatölcsérek, amelyek a Zagyva-parti Orczy-kastély eredménytelen bombázása következtében keletkeztek.

A két szülő, balra Máriával, jobbra "Csöpivel"

Csak jó tanuló lehetett cserkész. A havi tagdíjat (tojás, zsír, szalonna, krumpli, hagyma, stb.) természetben fizettünk. Ezeket a élelmiszereket táborozásnál felhasználtuk. Tábort vertünk, tábortüzet raktunk, számháborúztunk, nótázva menetgyakorlatokon vettünk részt. Legtöbbet a cserkész indulót énekeltük, amelynek szövegére máig emlékszem. Íme:

Cserkész fel a fejjel a harsona zeng,
Álljunk csatasorba vidáman!
Ránk vár a világ ez a harc a mienk,
Katonái vagyunk valahányan!
Jó fegyverünk, izmos karunk,
Égő szemünk, s vidám dalunk!
Amerre nézünk, megterem,
A győzelem a győzelem!

Fiúk fel a fejjel az óra közel,
Kel a magyar éjben a hajnal.
Most kell az erős kar, a férfiú-mell,
Ezeréves acél-akarattal.
Zúg, mint a harci trombita:
A Lomnic és a Hargita,
Értünk kiált, felénk süvölt
Az ősi föld, a drága föld.

Szabadba fiúk! A nap arca nevet,
Ott pezsdül a friss, tüzes élet.
Járjuk be a mezőt, meg a rengeteget,
Szabad ott a szabadban a lélek!
Ott szemben, szívben tiszta láng,
S az Isten arca néz le ránk.
Leheletén ott megterem
Erő, szabadság, győzelem!

Persze a cserkészindulónál is jobban szerettük énekelni a következő dalt, amely szövegében, ritmusában kedvesebb volt fülünknek:

Daltól hangos erdő, mező, berek
Merre járunk mi cserkészek.
Dalol a szív, muzsikál a lélek
Vele dalol a természet.
Aki dalol, sose fárad el,
Aki felnéz, sose csügged el.
Mert a dalos kedvet a jó Isten adja
ő ad erőt a nagy harcra.

Dobog a föld, lépéseink alatt,
Visszhangoznak a kőfalak.
Öreg házak közt ifjú legények
Dacosan, keményen lépnek.
Nyisd ki, anyám, az ablakodat,
Csókold meg a cserkész fiadat!
Szép Magyarországnak kicsi katonája
Büszke szemmel nézhetsz rája.

Jól éreztük magunkat a válogatott közösségben. Tudomásul vettük, hogy katonai fegyelmet követelnek tőlünk.

A II. háborút követő politikai változások hatására 1948. 06. 27-én megszűnt a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége, a Leánycserkész Szövetség is csak decemberig működhetett. A történelmi időszak közigazgatási bizonytalanságára utal, hogy Újszász elöljárósága 1946. augusztus 28-án jelentette Szolnokra a járási főjegyzőnek, hogy a községben működő cserkészcsapatot felszámolták. (Hasonló jelentést küldött Varga István főjegyző az Újszászi Katolikus Leánykörök Szövetségének – KALÁSZ – feloszlatásáról is.) A fentebb ismertetett előzmények hatására 1949. augusztus 1-jén az egyházközség is kimondta a „Magvető” cserkészcsapat feloszlatását. Hatvanöt év távlatából (1946-ban lettem kiscserkész), az események higgadt mérlegelésével, úgy emlékszem, Kiss Ferenc korrekt ember- és természetszerető személy volt. Szellemiségével, egyenes jellemével, magatartásával eredményesen töltötte be a II. világháborút követő ingoványos időszakban a szerepét. Sokat tanultunk tőle, jó emlékként gondolunk áldozatos tevékenységére. A cserkészcsoportról írásos dokumentumot, illetve fényképet nem találtam. A cserkész mozgalom öt évtizedes kényszerű szünet után, 1998-tól éledt újjá. Nincs tudomásom, hogy Újszászon cserkészcsapat működne.

Kiss Ferenc, bizonyára a viszontagságos körülmények hatására (például: Balatonfüreden, szolgálatteljesítés közben balesetet szenvedett, jobb lábán 4 ujját csonkolta a vonat) szívbeteg lett. Rokkant nyugdíjasként ment 1965-ben nyugállományba. Szerette a családját. Szabadidejében olvasgatott, keresztrejtvényt fejtett. Egy ideig Szászberken az akkumulátor gyárban vállalt nyugdíjkiegészítő, betegségét is figyelembe vevő munkát.

Bolla Erzsébet munka közben

Kiss Ferencné Bolla Erzsébet, férjéhez hasonló közösségi munkát végzett Újszászon. Oláh Károly kanonok, „Új élet Újszászon a háborús romokon” visszaemlékezése szerint, Bolla Erzsébet kongreganista⁽⁶⁾ volt, aki Kerekes Teréz, Szilvási Béláné, Egyed Ferencné társaságában jelentős gyűjtőmunkát végezett a leégett újszászi templom javára.1946-ban fél évig Kiss Ferencné vezetésével hadifogoly-konyhát tartottak fenn a vasútállomáson. Ehhez a munkához később csatlakozott a Magyar Nők Demokratikus Szövetség (MNDSZ) helyi szerve is.

Úgy gondolom, mindazoknak, akik Újszászon éltek, dolgoztak, a település közjavát szolgálták, életük, emlékük közé tartoznak még akkor is, ha nem településünkön anyakönyvezték őket. A jelen- és utókor ezen írással kíván tisztelegni, emlékezni a 100 évvel ezelőtt született Kiss Ferencre és feleségére, Bolla Erzsébetre. Egyidejűleg kívánjuk, hogy hozzátartozóik jó szívvel vigyázzák, őrizzék, ápolják a szülők, nagyszülők és dédszülők emlékét.

Végezetül tisztelettel megköszönöm Nagy Kálmánné kántornő, id. Kaló Jenő (1927), Nagy József, egykori tanácselnök, Kovács Kálmánné Kovács Mária és nem utolsósorban Martonné Kiss Mária, valamint Marton Zsolt segítő közreműködését.

(1) = 2004-től önálló falu, közel 2800 lakossal (2005) Romániában Temes megyében, Temesvártól 33 km-re északnyugatra fekszik.

(2) = Romániában, Maros megyében levő város, több mint 32000 lakossal, amelyből közel 6000 fő magyar.

(3) = Község Veszprém megyében (neve: szláv eredetű), közel 1200 lakossal.

(4) = Község, közel 2900 lakossal (2008). Bács-Kiskun megye kiskunhalasi térségében, Kecskeméttől 100 km-re fekszik. 1921-től nemzetközi határátkelőhely.

(5) = Község, 10000 lakossal (2002). Szerbiában, a Vajdaságban, Nyugat-bácskai Körzetben fekszik.

(6) = Hitbuzgalmi kongregáció (egyesület) tagja.

Varga Ferenc
Újszász díszpolgára