Sajnos napjainkban – ebben az anyagias, lélekben sivár világban – nem figyelünk kulturális értékeinkre, képesek vagyunk a múltunkat feledni, de nem vigyázunk a kultúrában gazdag jelenünkre sem, csak rohanunk a megélhetésért! A múlt nagyjaira mindig is kell, hogy emlékezzünk! őrizni kell a régi emlékeket és átadni gyermekeinknek. Szeretnénk most mi is – a FIDESZ újszászi csoportja – tudatosítani városunk lakóiban és főleg vezetőiben, hogy érezzék a felelősséget, tiszteletet, tudjunk megállni egy-egy percre nagyjaink sírjánál, egy imát elmondani és hálát adni az égieknek, hogy ők voltak nekünk.

E rövid bevezető után bemutatjuk, hogy Szózatunk szerzője és családja milyen szálakkal kötődött településünkhöz.

A költő édesapja, szintén Vörösmarty Mihály és édesanyja, Csáty Anna házasságából hat fiú és négy lány született. A fiúk: Mihály (a Szózat költője), János, Ferenc, Imre, Pál és István, a lányok: Anna, Erzsébet, Terézia és Julianna. Az édesapjuk gazdálkodó, művelt ember volt, írt és beszélt latinul. A feljegyzések szerint a családból 4 gyermek – 2 fiú és 2 leány – kötődik Újszászhoz, itt is vannak eltemetve.

• Anna: (1798. Alap – 1873. szeptember 30. Újszász) A költő nővére a lányok között a legidősebb volt. Anna 1849-től Ferenc testvérük házvezetőnője volt, majd Pesten Julianna nevű testvérénél lakott. Később Újszászra költözött János öccséhez, ahol Kossuth László orvosdoktor gyermekei mellett volt nevelőnő. A család nagyon szerette, családtagként temették el. Annának utóda nem született.
• János: (1802. Nyék – 1876. szeptember 20. Újszász) Felesége: Karády Anna, gyermekeik: Kálmán, János. Korban és lélekben is legjobban kötődött Mihályhoz. Tiszttartó volt Újszászon báró Orczy György birtokán. A szabadságharc után nála rejtőzött Mihály az üldözés elől.
• Terézia: (1807. május 6. Nyék - 1894. február 26. Újszász) Férje Nyilassy Mihály, gyermekük Sarolta. János háztartását vezette haláláig Újszászon.
• Imre: (1812. szeptember 17. Nyék - ? Újszász) Felesége Piácsek Katalin, fiuk Ferenc. Újszászon bátyjának tanyai birtokán gazdálkodott.

Vörösmarty Mihályról sem feledkezhetünk meg, róla néhány adat: (1800. december 1. Pusztanyék – 1855. november 19. Pest) Felesége: Csajághy Laura. Házasságukból 2 fiú és 3 leány született. Ilona nevű leányuk férje dr. Széll Kálmán politikus, miniszterelnök, pénzügyminiszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Az államháztartás rendbetétele, az ország hitelének helyreállítása a nevéhez köthető.

A leírtakból is látható, hogy egy nagy múltú, a magyarság történelmét meghatározó család kötődik több szállal is városunkhoz. Méltatlan volt, hogy Vörösmarty Anna meglévő síremléke felismerhetetlenül bújt meg a többi között. Amíg egészsége bírta, Barta József gondozta a sírt, illetve néhány jó érzésű újszászi asszony. Ezért döntöttünk úgy – a helyi FIDESZ csoport –, hogy első lépésként ezt a sírt állítjuk helyre, melyről természetesen gondoskodni is fogunk. Viszont a síremlék a városé! Hisszük, hogy mindig kerül rá friss virág! Csak remélni merjük, hogy a Vörösmarty Mihály nevét viselő iskolánkban tartanak majd olyan osztályfőnöki, magyar vagy történelem órát, amikor a gyermekek a sírt meglátogatva eléneklik a magyarokhoz szóló legszebb fohászt, a Szózatot (az ősbemutatója évfordulójára – 1843. május 10-én volt – is emlékezve tartottuk a sír újraszentelését épp ebben az időszakban).

Az életrajzi adatokat a Római Katolikus Egyházközség halotti anyakönyvéből, illetve a www.geni.com honlapról gyűjtöttük.

Pataki Mihályné

Vörösmarty Anna síremléke

A helyreállított sír megszentelése