Egyed Gáspár Újszász egykor közismert személye, az újszászi olajütő(1) és daráló(2) résztulajdonos üzemvezetője, népes családba született Szolnokon, 1907. 01. 18-án, és Szolnokon hunyt el 1961. 07. 08-án szívelégtelenségben. Szüleivel az újszászi temetőben nyugszik.

Édesapja: Egyed József (Újszász, 1862. – Újszász, 1950.) jól ismert ácsként működött szülőfalujában; édesanyja, Kovács Rozália háztartásbeli volt. Az élethosszig tartó szeretetközösségükből tizennégy gyermekük született. Idő sorrendben: Franciska, Anna, Gábor, Ábel, Erzsébet, Julianna, József, Ferenc, Rozália, János, Pál, Gáspár, Ilona és Mihály. Julianna kisdedként, Franciska, József és Ilona gyermekként, Gábor az első világháború katonájaként hunyt el.

Egyed Gáspár tizenkettedik gyermekként érkezett e földi világra. Sokoldalú, csinos, jó megjelenésű, kifejezetten férfias személy volt. ő volt Újszász Jávor Pálja. Ugyanis megtévesztésig hasonlított a minden idők egyik legismertebb és legkedveltebb magyar színészre, az első magyar férfi filmsztárra. Az összehasonlítást még az úgynevezett „Jávor bajusza” is erősítette.

Az elemi iskolát Újszászon végezte. Azt követően Budapesten tanult, majd a Magyar Felvonógyárban(3) szerzett szakmai képesítést. Jól érezte magát a gyárban, előmenetele biztosított volt. A katonai szolgálat alól is felmentést kapott. Kellő szakmai gyakorlat birtokában, az üzem részvényeseként sikeres felvonószakértő vizsgát tett. Megbecsült, elismert dolgozóként hazai és külföldi (Olaszország, Jugoszlávia) felvonó szereléseket vezetett. Hazai viszonylatban főleg Észak-magyarországi beruházásoknál, rekonstrukciós jellegű felújításoknál működött felvonó szakértőként. Persze az ország más területein is megfordult. Például a Szolnok Megyei Közkórházban (Hetényi Géza Kórházban), a Dohányfermentáló Vállalatnál is engedélyével helyezték üzembe a felvonókat.

Igen jól jövedelmező állását 1944-ben adta fel, amikor is Barta Istvánnal, Vágó Józseffel és Volter Kálmánnal olajütő és daráló üzem létesítését határozták el Újszászon. Marovics István okleveles gépészmérnöktől vásároltak belterületi föld- illetve épület ingatlant. Az első olajütőt és darálót a volt nagy malom és a mai köztemető hátsó traktusában létesítették. A feldolgozásra szánt alapanyagokat az újszásziak, illetve a környező települések kistermelői beszállítással biztosították. Az előállított termékekkel a beszállítók rendelkeztek az üzemköltség egyidejű megfizetése mellett. Az olajütő és daráló társtulajdonosai egységesen 25-%-os arányban voltak érdekeltek. Ezen a helyen az 1945-1947. közötti időben működött az üzem. Azt követően áthelyezték a mai Hunyadi út 5. szám alatt már meglevő Marovics István tulajdonát képező épületkomplexumba (Újszászi Vegyesipari Szövetkezet központi épülete), ahol 1947-től 1949 májusáig működött magánkézben.

Mint tudjuk, 1948-ban kezdték államosítani a 100 munkásnál, 1949-ben pedig a 10 munkásnál többet foglalkoztató vállalatokat, üzemeket. Az újszászi üzem 11 fővel működött Egyed Gáspár ügyvezetővel együtt. Visszaemlékezésre hagyatkozva, az olajütő és daráló működésében a társtulajdonosokon kívül érdekelt volt Valter József és kétkezi munkásként többek között: Grósz Károly, Kaló Sándor, Vágó Gábor. (A társtulajdonosok megbízásából mindvégig Egyed Gáspár volt az olajütő és daráló ügyvezetője.)

Az államosítás után az olajütő, fémfelszereléseivel együtt, ócskavasként hasznosult. Az épület a mai napig funkcionál. A rendszerváltozás után az ingatlanok kárpótlásra kerültek. A kárpótlás becsült értéke több millió forint volt.

Végül a társtulajdonosok örökösei egy millió forint kárpótlási jegyet kaptak, amelyből egységesen 25 % arányban részesültek.

Egyed Gáspár a darálót még néhány évig üzemeltette, miután az üzem telephelyén lakott.

Egyed Gáspár sportot szerető, sport tisztséget betöltő ember volt. Nem lehet csodálkozni, hogy 1954. 06. 30-án a Svájcból (Lausanne) rádión közvetített Magyarország – Uruguay labdarúgó világbajnoki elődöntőt az ő jóvoltából hallgathattuk meg. Hogyan? Íme: a közvetítés napján Újszászon, vagy csak a Hunyadi út körzetében áramkimaradás volt. Szaladoztunk, hol működik akkumulátorral működő telepes rádió. Végül rátaláltunk. Egyed Gáspár nemcsak magára gondolt, hanem másokra is. A volt olajütő udvarán levő magas juharfára szerelte a telepes rádiót kihangosítva. Így vált lehetségessé, hogy a Szepesi György által közvetített, rendkívül izgalmas mérkőzésnek szinte közvetlen részesei lehettünk.

Visszatérve Egyed Gáspár további pályafutásához: az olajütő, később a daráló végleges felszámolásakor rövid időre az Állami Mezőgazdasági Gépjavító szászbereki üzemegységében helyezkedett el, majd hamarosan visszatért régi sikerei színhelyére, a Magyar Felvonógyárba, ahol örömmel fogadták, és folytathatta felvonószakértő tevékenységét haláláig.

Egyed Gáspár ismert közéleti, társasági ember volt. Egy időben elnökségi tagja, intézője volt az Újszászi Torna Egylet, illetve az Újszászi Vasutas Sport Egyesület labdarúgócsapatának. Alapító tagja, a jegyzőkönyv egyik hitelesítője volt a baloldali értékeket képviselő, 1948. 09. 29-én megalakult Magyar Szabadságharcos Szövetség (MSZSZ) újszászi csoportjának. (A jegyzőkönyv másik hitelesítője Majoros Antal, MÁV tiszt volt.) A jegyzőkönyv tanúsága szerint: elnöknek Antal Istvánt, társelnököknek Urbán Istvánt és Weiner Jenőt, titkárnak Varga István főjegyzőt, pénztárnoknak Generál Gábort, ellenőrnek Czifra Ferencet, háznagynak Kaló Józsefet választották. A Magyar Szabadságharcos Szövetség üzemi, városi és községi szervezetei politikai felvilágosító munkát is végeztek, jelentős mozgalmi életet éltek, így az MSZSZ viszonylag rövid idő alatt jelentős tömegszervezetté vált. Az újjáépítés után céllövő, motoros, kerékpáros, sí, lovas szakosztályokat, Újszász viszonylatában elsősorban kultúrcsoportokat működtetett.

Egyed Gáspár kedvelte a társasági összejöveteleket. Egy időben – még agglegény korában – tagja volt a dr. Csiszér Miklós, dr. Vágó László, Schader Ede, Sipos Barna, Volter Kálmán alkotta törzsasztal társaságnak, és egy-két forintos alapon izgalmas ultipartikat játszottak.

Egyed Gáspár viszonylag későn nősült. Barta István társtulajdonos leányát, Barta Angyalka Zsuzsannát (Újszász, 1933. 08. 12.) vette nőül. A házasságkötésük Újszászon 1954. 03. 27-én volt. Életközösségükből született Endre (Újszász, 1955. 02. 13.) és József (Újszász, 1958. 02. 01.). Mindketten diplomások. Endre programozó matematikus, József mezőgazdasági gépészmérnök. Családi kötelékben élnek. Egy-egy unokával (Endre, 1981. és Roland, 1994.) örvendeztették meg az özvegy nagymamát. Mindannyian őrzik, továbbviszik az Egyed család jó hírnevét.

Egyed Gáspárné Barta Angyalka Zsuzsanna személye is jól ismert az újszásziak körében. Hosszú ideig dolgozott a kiskereskedelemben.

Az újszászi áfész-nél, az úgynevezett „Nagyhangyában”, majd a szolnoki 60-as, illetve 121-es csemegeboltban volt eladó. Ez utóbbi munkahelyről ment nyugdíjba.

Azt követően – 1989. decemberétől – 16 évig hasznosította magát a Hetényi Géza Kórházban különböző munkaterületeken, de elsősorban liftkezelőként. Sokan emlékszünk még, milyen szívélyesen előzékenyen, az újszászi származását előszeretettel feltárva „lifteztetett” bennünket, amikor a kórházban betegként/látogatóként jártunk.

Úgy gondolom, nem vagyunk olyan gazdagok, hogy múltunk kedves emlékeiről lemondhatnánk. Jelen életrajzi jegyzettel tartoztunk Egyed Gáspár emlékének. Az olajütő és daráló működéséről, sorsáról írottak pedig talán helytörténeti szempontból is érdekesek lehetnek, mivel Újszász köztudottan kevés írott forrásanyaggal rendelkezik.

Egyed Gáspár emlékét tisztelettel megőrizzük. Élő hozzátartozóinak nagyon jó egészséget, boldogságot kívánunk az emberi kor végső határáig.

(1) = olajos magvak – például napraforgó – olajtartalmának kinyomására szolgáló technikai eljárás műhelye, felszerelése és gazdája. Az olajütő mellékterméke az olajpogácsa, amely 7-9 %-os olajtartalmú fehérjét, vitaminokat is tartalmazó, takarmányozásra alkalmas termék.

(2) = szemes és szálastakarmányok aprítására szolgáló gép, amely a szemekre mért szabad ütésekkel és az anyag ütköztetésével aprít/darál. Több típusa ismert. Sokféleségük ellenére működési elvük csaknem azonos. Alapvető működő részük a darálótérben gyorsan forgó tárcsa, rajta az ugyancsak gyorsan forgó lengőkalapácsokkal.

(3) = a gyár nagy múlttal rendelkező műszaki kultúrájára, a külföldi ipar tapasztalataira alapozva, célszerűen választott fejlesztési eredmények birtokában, a felvonók és körforgók széles skáláján működött.

Varga Ferenc
Újszász díszpolgára