A személyiség alakulásának elsődleges színtere a család. Meghatározó és pótolhatatlan szerepe van az "élet kultúrájában". Úgy gondoltam, hogy a Tóth Istvánra való emlékezés csorbulna, ha szüleiről, testvéreiről, vagyis a Tóth család egészéről nem esne szó. Mindemellett helytörténeti adalékkal is szolgálnak.

Tóth István édesapja, id. Tóth Vilmos, a Győr-Sopron megyei Héderváron született 1894. 05. 21.-én, és Szolnokon hunyt el 1969. 02. 24-én. Urasági inas volt dr. Kohner Adolf bárónál (¹) Felsőszászberken, majd Budapesten 1942-ig. Az első világháború katonájaként, 1915-ben a Kárpátokban súlyosan megsebesült. Károly Csapatkereszt(²) kitüntetésben részesült. 75 %-os hadirokkanttá nyilvánították. A 10,5 kataszteri hold földjüket műveltették, annak hozadékából pótolták a rokkant nyugdíjat. 1948-ban trafik (³) működésére kapott engedélyt.

1919. 02. 09-én kötött házasságot Budapesten Dóka Ilonával, aki Újszászon született 1893. 06. 05-én, és Szolnokon hunyt el 1985. 02. 26-án. (Dóka Ilona 9 évesen elveszítette édesanyját, így 1919-ben Héderváron tartózkodott későbbi férje hozzátartozóinál.) Helytörténeti érdekesség: amikor Bartók Béla Felsőszászberken, báró Kohner Adolféknál tartózkodva népdalokat gyűjtött, Dóka Ilona is énekelt neki! Id. Tóth Vilmos és felesége, valamint Vilmos fiuk az újszászi temetőben nyugszanak.

Id. Tóth Vilmos és családja 1942-ben telepedett le Újszászon. Az Orczy út 912. szám alatt (jelenleg Dózsa György út 5.) építették fel családi házukat, otthonukat. Itt alakították ki az emlékezetes trafikot. (A családi ház 1977-ben eladásra került. A tulajdonos bérletbe adás útján hasznosítja.)

A régi ház a Dózsa György út 5. alatt

Az idősebbek bizonyára jó szívvel emlékeznek a mindig, mindenkivel kedves hadirokkant, trafikos id. Tóth Vilmosra. Ő volt egykoron Újszász helyi sportinformátora a boltján keresztül. A legtöbb sportág érdekelte, de elsősorban a labdarúgásnak hódolt. Talán nem véletlen: fiai fociztak. Minden hazai mérkőzésen ott volt. Kis túlzással: "a mérkőzés megkezdése előtt a játékvezetők hozzá igazították óráikat". Vili bácsi gyermekei közreműködésével gondoskodott arról, hogy a trafik utca felőli bejárója mellett a bal oldali falfelületen, kinn legyen a sport hirdetőtábla, azon pontosan feltüntetve, mikor, kivel játszik Újszász felnőtt és ifjúsági labdarúgócsapata. (Információim szerint: a hirdetőtábla Tóth István ötlete, műalkotása volt, hiszen kiváló kézügyességgel bírt. Rajzolt, festett, ami még a hadifogságában is hasznosult.) A sport hirdetőtáblával önmagát is reklámozta. Akik a trafik előtt jártunk  (már pedig naponta sokan jártunk arra), nem hagyhattuk figyelmen kívül. Hogy milyen is volt a találékonyan megfestett sport hirdetőtábla? Nos: mintegy 80x60 centis méretű farostlemezen, olajjal festve, a kapus magasra ugorva nyújtózkodott a kapu jobb felső sarka felé, hogy a gólba tartó futball-labdát hárítsa, miközben napellenzős micisapkája félrecsúszva éppen, hogy le nem esett. A kapu, a rajta kifeszített labdafogó háló nagyon élethű volt. Jó volna tudni, mi lett a hirdetőtábla sorsa! (Állítólag a ház eladásakor még megvolt!) Id. Tóth Vilmos tagja volt Újszász Egyházközösségi Tanácsnak. Családjával hozzájárult a Szent István templom újjáépítéséhez, amely elsősorban terményadakozásban nyilvánult meg.

Id. Tóth Vilmos és Dóka Ilona életközösségének gyümölcse: Vilmos, István és Ilona.

Ifjú Tóth Vilmos elsőszülött gyermek Héderváron született 1919. 12. 15-én és Budapesten hunyt el 1966. 02. 15-én. Tehetséges, de nem annyira aktív, mint inkább műkedvelő futballista volt.

A jászapáti Királyi Katolikus Gimnáziumban érettségizett (1938). Vállalati igazgatóként ment nyugállományba. Első házassága az újszászi születésű (1924. 03. 15.) Nagy Teréziával, második a szentesi születésű (1935. 05. 24.) Remzső Judittal volt. Elhunytak.

Ifjú Tóth Vilmos és Nagy Terézia frigyéből ifjabb Tóth Vilmos Újszászon látta meg a napvilágot 1944. 06. 02-án és Szolnokon hunyt el 2002. 01. 04-én. Tápiógyörgyén lakott, de a tápiószelei temetőben nyugszik. Az általános iskolát Újszászon, a gimnáziumot Szolnokon, az Agrártudományi Egyetemet Gödöllőn végezte. Utolsó munkahelye a budapesti APEH volt. Képességei alapján sokra hivatott futballista, a geszti születésű (1946. 05. 14.) Bozó Gizellát vette nőül Újszászon, 1968-ban. Klementina leányuk Nagykátán született (1969. 01. 23.). Kozmetikus, férjezett. Egy fiú és egy leánygyermek édesanyja. Ifjú és ifjabb Tóth Vilmos szoros kapcsolatot tartottak egymással. (Nagy Terézia a házasságuk felbomlása után férjhez ment, majd megözvegyült. Fia halála után Szolnokról Tápiószelére költözött, ahol menyével együtt lakott haláláig.)

Tóth István, agrármérnök, az Újszászi "Szabadság" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet volt elnöke, a jelen emlékezés címadója, Felsőszászberken született 1924. 08. 03.-án, és Budapesten hunyt el 2005. 06. 11.-én. Életútja, több mint érdekes. Elemi iskolát Felsőszászberken végezte. Vilmos bátyjához hasonlóan, ő is Jászapáti Királyi Katolikus Gimnáziumban érettségizett (1943). Jó tanuló volt.  Középiskola után Felsőszászberken, uradalomban dolgozott. Itt szerzett mezőgazdasági ismereteket. 1944-ben Budapesten tartózkodott. Minden hadkötelesnek jelentkeznie kellett. Besorozták és frontszolgálatot teljesített. Megsebesült. Kórházból került, ahonnan hadifogolyként vitték el az oroszok. Ehhez kapcsolódó történet: téves értesítés alapján, édesapja az újszászi vasútállomáson várta feleségének és lányának Hédervárról vonattal való érkezését. Eközben fogolyvonat érkezett, amely rövid időre megállt, majd Szolnok felé haladva folytatta útját. Ezen a fogolyvonaton volt István is. Édesapa és fia, csak távolról tudtak néhány szót váltani. Ekkor vált az édesapa előtt ismertté, hogy fiát a Szovjetunióba viszik hadifogolyként. 1945-től 1947-ig volt fogságban az Urálon túl. Első időben egy csoporttal kórházban megfigyelés alatt tartották. Észrevették kézügyességét; képeket rajzolt és festett az orvosoknak. Ennek köszönhetően fizikailag feljavult, a nehéz fizikai munkát átvészelte. Utolsó időben konyhán dolgozott. Sok bajtársát veszítette el. Fogságból hazatérve, hamarosan bekapcsolódott Újszász labdarúgó életébe. Évekig a futballcsapat jobbhátvéd posztján szerepelt. Korabeli sporttudósítók játékát többször dicsérték. Különösen jó volt a fejjátéka, amelyet átlagosnál magasabb termetének is köszönhetett. Örülök, hogy kapuvédő lehettem néhányszor mögött. Életvitelével, fegyelmezett, sportszerű játékával, szerénységével, intelligenciájával kivívta, hogy évekig csapatkapitánya volt a Kelemen Pál, Mihályi István, Vágó Dezső, Hőgye Mihály, Kovács István (Tömzsi), Hájos Endre, Pataki Jenő védőjátékosokkal fémjelzett, szép múltú gárdának.

Tóth Vilmos és családja
(Fotó: Felsőszászberek 1938)

A MÁV-nál, a Szolnok Megyei Gépállomások Igazgatóságán, az ÁFOR-nál dolgozott, míg nem 1959. 09. 01.-én az Újszászi "Szabadság" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnökévé választották. 1968. 12. 31-ig volt termelőszövetkezeti elnök. Vezetésével, számos területen jelentős eredmények születtek. Többek között: veszteséges termelőszövetkezetből nyereséges közösség lett; Hollandiába virágmagokat, Olaszországba vágómarhát exportáltak. Jó tejelő teheneket telepítettek az Amerikai Egyesült Államokból. Irányítása alatt a szövetkezet kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott. Nagy figyelmet fordított a település sport- és kulturális élet erkölcsi, anyagi támogatására. Az ő idejében alakult meg Bálint István vezetésével, 1961-ben, az Újszászi "Szabadság" Mg. Tsz. Sport Egyesület, amely 1993-ig több területen is vitézkedett, de elsősorban labdarúgásban. Nem nyugodott bele, hogy a hadifogsága miatt megszakadt továbbtanulási szándékát ne váltsa valóra. Erre képességei is predesztinálták. Munka mellett agrármérnöki diplomát szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1965-ben.

Újszász köztiszteletben álló személyisége volt. Mindenkori elöljárói, vezető munkatársai, termelőszövetkezet dolgozói becsülték, munkásságát elismerték.

Több kitüntetés, erkölcsi elismerés birtokosa. Így például: Szolnok Megyei Tanács, az ÁFOR és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának (TOT) Kiváló Dolgozója.

1949. 05. 29.-én kötött házasságot az újszászi születésű (1928. 04. 20.) Forgó Erzsébettel. Életközösségükből született Erzsébet (1952. 11. 04.) és Katalin (1956. 07. 16), akik pedagógusok és családi kötelékben Veresegyházán, illetve Budapesten élnek. Erzsébet Kisfaludy Miklóssal férjezett, gyermekük: Levente (Bp., 1994. 07. 30.); Katalin férje Kovács Sándor, gyermekük: Helga (Ajka, 1988. 10. 17.). Tóth Istvánné Forgó Erzsébet, Szolnokon telepedett le. 2009. márciusától Erzsébet leányánál tartózkodik Veresegyházán. Tóth István hozzátartozói tisztelettel őrzik a testvér, édesapa, nagyapa emlékét, szeretve vigyázzák hajlott korú édesanya, nagymama egészségét.

Tóth István, termelőszövetkezeti elnökként ismerkedett meg közelebbről a szászberki születésű (1938. 02. 01.) Kovács Máriával, a termelőszövetkezet alkalmazottjával, akivel 1972-ben házasságot kötött.  Budapesten telepedtek le. 23 évig éltek kölcsönös megértésben. Frigyük utód nélkül maradt. Tóth István, mindig egyenes jellemű, őszinte ember volt. Nem akart bujkálni senki és semmi elől. Vállalta első házasságának felbontását, még az esetleges megszólásokat is úgy, hogy Forgó Erzsébetről, gyermekeiről nemes lélekkel, egy percig nem feledkezett meg, erkölcsiekben, anyagiakban - lehetőségeihez mérten - támogatta, segítette őket.

Ilona is Felsőszászbereken, 1927. 12. 10.-én jött e földi világra. Tanulmányait Jászapati Polgári Leányiskolában, illetve a Szolnoki Közgazdasági Technikumban végezte. Újszászi Postahivatalban helyezkedett el, ahol több mint 8 évet dolgozott. Budapestre kerülésekor, Kelenföld Postahivatalban folytatta postai szolgálatát. Újszászi származású (1926. 01. 01.) Gara József, aranyokleveles gépészmérnökkel kötött házasságot Budapesten 1955. 04. 30.-án. Gara József nyugdíjazásáig a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat főmérnöke, igazgató helyettese volt. Két fiúgyermekük született: József (Szolnok, 1956. 11. 23.) és György (Szolnok, 1966. 05. 30.). Diplomás mérnökök. Családot alapítottak, öt unokával (3 fiú, 2 lány) ajándékozták meg szüleiket. Szülők, unokák Budapesten laknak.

Újszásziakkal való beszélgetés, és saját ismereteim meggyőztek: Tóth család tagjai életvitelükkel, munkásságukkal Újszász ismertségét, elismertségét növelték. Honosították magukat a településen. Tóth István személye sok tekintetben példaértékű volt. A legnehezebb helyzeteket is kulturáltan, emberségesen, elvi talajon állva tudta kezelni. Munkatársaival, vezetőivel, labdarúgó társaival élő, közvetlen kapcsolatot tartott. Szerénysége, visszafogottsága, bölcsessége, másokon való segítés érzékenysége értékes személyi jegyei közé tartozott.

Úgy gondolom túlzás nélkül, a jelen emlékezés tiszteletet, megbecsülést jelenthet Tóth István számára, s rajta keresztül a Tóth család minden tagjára.

A múlt lényege, hogy lezárt és meghamisíthatatlan. A Tóth család elhunyt tagjai nyugodjanak békében. Kegyelettel, tisztelegve emlékezünk rájuk. Kívánom, hogy a család élő tagjai, a megtapasztalt összetartás erejével, őrizzék elődeik, hozzátartozók szép emlékét. Ehhez kívánok nagyon jó egészséget, további sikereket a család minden tagjának.

Varga Ferenc
Újszász díszpolgára

(1) Dr. Kohner Adolf "szászbereki" báró, nagybirtokos és nagyiparos, Kohner Adolf és Fiai cég vezetője (?, 1865 - Bp., 1937. 01. 30.), aki egyben a fizika és a kémia doktora is volt. Saját, világszínvonalú földbirtokán gazdaképzőt tartott fenn, ahonnan országszerte elismert, nagy tudású agrárszakemberek kerültek ki. Emellett szívügye volt a kultúra és a művészet is. A birtokon a parasztság körében hagyományőrző egyleteket működtetett. Gyermekei: Károly, Ida, Lujza és Katalin.

(2) 1914 - 1918 kitüntetései emlékérem sorban, legismertebb a Károly Csapatkereszt, melyet IV. Károly király alapított azon harcosok részére, akik legalább 12 havi frontszolgálatot teljesítettek. (Aránylag szerény követelmény, ha figyelembe vesszük, hogy volt, aki 48 havi frontszolgálattal rendelkezett.)

(3) dohányos bolt, dohányáruda