"Itt nyugszik Istenben elhúnyt Báró Orczy Andor, a főrendiház örökös tagja, A Souverain Máltai lovagrend t. b. tagja.

1870. X. 5. - 1931. VIII. 31.

Uram, adj neki örök nyugalmat és egyesíts minket ott, hol többé nem lesz elválás."

... olvashatjuk az újszászi Szent István templom Orczy-síremlékének egyik márványtábláján. Az Orczy család újszászi ágának tagjai 1830-1934. között voltak a Zagyva-parti, majd a szarvashalmi kastély lakói. Báró Orczy György lóversenyzés és színházi ügyekben tevékenykedett aktívan. 1850 előtt házi színpadot tartott fenn újszászi kastélyában. Orczy Tekla bárónő ügyes rajzoló hírében állt, báró Orczy Béla politikai szereplése mellett vadászélményeit írta és rajzolta le. A mindvégig Újszászon gazdálkodó ifjabb báró Orczy Andorról azonban mindez ideig nem jelent meg méltató cikk. Pedig a képzett zongorista, a több nyelven is kiválóan beszélő báró személyisége több figyelmet érdemel.

Ifjabb báró Orczy Andor Tetard Angelika és báró Orczy Andor cs. kir. kamarás és földbirtokos gyermeke 1870. október 5-én született. 1883-ig Tetard Andor néven szerepelt, amikor királyi jóváhagyással fogadták el törvényes gyermekként, s használhatta az Orczy családnevet és bárói címet. Jogi tanulmányait Budapesten végezte, a főrendiháznak idősebb báró Orczy Andor halála után (1897) lett tagja örökös jogon. A parlamentben a gazdasági- és naplóbíráló bizottságban ténykedett. Részese volt a Monarchia fénykorának, szeme előtt zajlott a világháború és a forradalmak, a nemzet trianoni tragédiája. És meg kellett élnie az egykor gazdagságáról híres Orczy család egzisztenciális hanyatlását is.

Ifjabb báró Orczy Andor, 1904.

Báró Orczy Andor atyja halála után eladta Újszászon a Zagyva-parti kastélyt és parkot, illetve az újszászi birtokok jelentős részét. Az ügylethez kellett nagybátyja, báró Orczy Béla beleegyezése, aki politikai pályafutását befejezve Bécsbe költözött. Mint azt egy 1900 körüli térképen láttuk, az Újszászt kettészelő vasúttól Abony felé eső területek - mintegy 3500 hold - maradtak a család birtokában. Orczy Andor aztán 1897-ben Nagy Virgil budapesti műegyetemi magántanárt, építész-főmérnököt bízta meg az Abonyi úti új kastély építésével, és telepíttette be nemes növényekkel az akkor még sivár birtokrészt. Az építkezéshez kölcsönt kellett felvennie. 1901-ben költözött az új kastélyba hitvesével és két gyermekével, Zsuzsannával és Lőrinccel. 1911-ben az újszászi birtokokat bérletbe adta. ő maga szívesen időzött Budapesten is, újszászi tartózkodásának részleteiről nem sikerült adatokat gyűjteni.

Orczy Andort rokonai kedvelt időtöltései nem kötötték le. A gazdálkodáshoz nem érzett kedvet, a lótenyésztés, a falkavadászat és a színház idegen világ maradt számára csakúgy, mint a politizálás és a hitélet. Korabeli újságcikkekből tudjuk, hogy Andor báró képzett orgonista volt. Atyja tulajdonképpen neki is szánta a Szent István templom mindkét hangszerét 1885-ben, majd 1894-ben. Újszászi tartózkodásai alatt gyakran bezárkózott a templomba, és orgonázott saját kedvére.

Tanulmányai során több idegen nyelvet is elsajátított. Könyvbe jegyzett gondolatai sejtetik, hogy németül, franciául és latinul beszélt, s talán az angol és görög sem volt idegen számára. Szívesen vonult vissza az újszászi kastély könyvtárába vagy kószált a parkban, merengett a kis kerti tó partján.

Báró Orczy Andor gondolatait két kis könyvbe jegyezte le. És tette ezt akkor, amikor széthullott Közép-Európa nagyhatalma, az Osztrák-Magyar Monarchia, a trianoni békediktátum pedig a nemzetet sodorta válaszutak, kompromisszumok és megaláztatás felé. Tulajdonképpen ezzel a két kis munkával üzent a világnak: a látszólag passzív és magányos arisztokrata életét megérintették a környezetében és a nagyvilágban történő események. Az üzenetek nem leltek visszhangra, sőt meghallgatásra sem, hiszen az általam olvasott könyvtári példányokat közel negyven év után én vettem kezembe elsőként - ha hihetünk a nyilvántartás adatainak. Orczy Andor könyveit olvasva hasznos lehet tájékozódni a keletkezés idejének európai politikájáról és társadalmi jelenségeiről.

A Stephanum Nyomda Részvénytársaságnál készült Demokratizmus és fogalomködösítés - Töredékek 1919. évi naplómból - 1920-ban jelent meg Budapesten. Korszellem és szabadság című könyvét a Magyar Tudományos Társulatok Sajtóvállalata adta ki Budapesten 1924-ben.

A kis könyveket lapozgatva ismerős gondolatok érintenek meg, mintha a politikában és a közéletben megismétlődnének a száz esztendeje már látott jelenségek, események. Önkényesen ragadtam ki a szövegkörnyezetből néhány mondatot, melyek - aktualitásuk ellenére - most sem fogják felkelteni közéletünk figyelmét, netán megváltoztatni hazai viszonyainkat.

"...szép magyar nyelvünk elcsúfítása és bankfiúk zsargonjává alacsonyítása ellen mindnyájunknak sorompóba kell lépnünk, hogy Vörösmarty, Arany és többi nagy íróink hagyatékát a végpusztulástól megmentsük."

"A hanyatlás útjára tévedt irodalmakat jellemzi az is, hogy termékeik többé-kevésbé unalmasak. Észrevehető bennük az érdekességre való törekvés mellett a fáradtság verejtéke is, vagyis azé a munkáé, mely nem az alkotásban, hanem a jövedelmében leli örömét."

"Ekként alakul át a parlament egy sokszor üresen locsogó gyülekezetté, a kontár felületesség melegágyává és a modern politikának nevezett szédelgő felületesség áldozatává."

A sors kihívásaival nem is próbált megküzdeni, mindig elfogadta, ami éppen megadatott neki és családjának. Lejegyzett gondolatait olvasva nem véletlenül neveztük el szarvashalmi bölcsnek, bár ezekkel sok esetben azonosulni nem tud e sorok írója. Ifjabb báró Orczy Andor életének 61. évében hunyt el. A halál okaként általános érelmeszesedést jegyeztek az anyakönyvekbe.

Jánoska Antal