2011: Botka Lajosné

Botka Lajosné Lukács Julianna 1949-ben született Tiszaföldváron. 1972-ben kémia-fizika szakos tanári diplomát szerzett a Szegedi József Attila Tudományegyetemen. A szolnoki vegyipari szakközépiskolában kezdte meg pedagógusi pályafutását, majd 1976-tól a Varga Katalin Gimnáziumban tanított, ahol 1985-ben igazgató lett. A kísérletező és innovatív iskola igazgatójaként folytatta az elődei által megalapozott vezetői munkát, és a gimnáziumot az ország egyik legjelentősebb középiskolájává tette. Nagyon sok újszászi tanulónak volt tanára, igazgatója, akik szeretettel, tisztelettel emlékeznek rá.

Férjével, aki szintén pedagógus, 40 éve osztják meg gondjaikat, örömeiket.

Két gyermeket neveltek, és három leányunokájuk van. László fiuk Szeged város polgármestere, Péter mentőtisztként szerzett diplomát, hivatásos katona.

Botka Lajosné elhivatott pedagógus, nagybetűs TANÍTÓ, akinek az életútját végigkísérte az oktatás megújítása. Több olyan nemzetközi, országos és szolnoki egyesületnek, alapítványnak, szakmai szervezetnek elnökségi tagja, elnöke, amelyek a közoktatás fejlesztésén keresztül a gyermekek esélyegyenlőségét, fejlődését, a tehetségek kibontakoztatását segítik elő.

A tanító szerepe a mindennapok kapcsolatrendszerében, az emberekkel való közvetlen magatartásában is fontos szerepet játszik. Ez jellemezte a társadalmi szerepvállalását is, hisz településünknek nyolc évig volt országgyűlési képviselője. Abban a nyolc évben, amikor Újszászon olyan látványos oktatási intézményi fejlesztések valósultak meg, amelyek segítő közreműködése nélkül talán létre sem jöhettek volna. Elkötelezettsége az oktatás, a jövő nemzedéke iránt példaértékű.

Nemcsak a fejlesztéseket segítette, hanem az egyes emberek problémájával is foglalkozott. Parlamenti képviselői és polgármesteri teendői mellett fontosnak tartotta, hogy városunk lakóival személyesen találkozzon a városgyűléseken, képviselői fogadóóráin, civil szervezeti rendezvényeken, és innen is merítette ismereteit a megoldandó problémákról, amelyeket országgyűlési képviselőként a parlamentben, a törvényjavaslatokban jó szívvel tudott képviselni.

Számtalanszor segített az iskolásoknak nyári táborozáskor, anyagilag is támogatta a szerényebb lehetőségű tanulókat. Rendszeresen látogatta az újszászi oktatási intézményeket, gyakran nyújtott szakmai támogatást.

2005: Iváncsik Imre Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára

1956-ban Újszászon született. Négyéves korában Kisújszállásra költöztek, ám a szülőfaluval kapcsolata nem szakadt meg, hiszen a téli és nyári szünidőket az újszászi nagyszülőknél töltötte. Gyermekkori élményeit máig őrzi. Felnőtt korában sem maradt hűtlen a településhez; ahol tudta, segítette Újszász gazdagodását. Sokunk bizalmából 1994-től 2002-ig egyéni országgyűlési képviselője volt városunknak. Figyelemmel kísérte és elősegítette a dinamikus fejlődést. Sokat dolgozott, lobbizott azért, hogy 1997. július 1-jétől Újszászt már nem nagyközségként, hanem a térség egyik leggyorsabban szépülő és épülő városaként emlegetik. A ’90-es évek közepén a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnökeként is rengeteget tett azért, hogy az itt élők egyre inkább olyan helynek érezhessék városunkat, ahol érdemes élni és dolgozni.

Gyakran megfordul nálunk, sokan köszöntik régi jó ismerősként. Rendszeres kapcsolatot tart a civil szervezetekkel, és minden hasznos kezdeményezést felkarol. Alapító tagja és támogatója a helyi Természetvédő Klubnak. Sokak előtt ismert, hogy a legkiválóbb gombaszakértők között tartják számon.

2002-től országgyűlési képviselőként és a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkáraként is gondot fordít arra, hogy Újszász fejlődése töretlen legyen. A város jelenlegi országgyűlési képviselőjével karöltve a helyi fejlesztések, beruházások állami támogatásainak megszerzése érdekében eredményesen tevékenykedik. Együttműködik a helyi képviselő-testülettel, nagylelkű támogatója a különböző rendezvényeknek.

Iváncsik Imre hűséges maradt gyermekkora helyszínéhez, és felnőttként felelős kormányzati tisztségviselőként is mindent megtesz városunk felvirágoztatásáért.

2004: Simon János a JNK-Szolnok megyei KISZÖV titkára, festőművész

Simon János Újszászon született. Szolnokon, a Verseghy Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Először a szolnoki Vegyiművek dekoratőre volt, majd 1968-ban kezdett dolgozni Újszászon a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben először könyvelőként, később személyzeti vezetőként. 1982-ben a JNK-Szolnok Megyei KISZÖV-höz került, melynek 1990-től megyei titkára. Munkája elismeréseként miniszteri dicséretben részesült.

A munka mellett folyamatosan képezte magát. Először a Jászberényi Tanítóképző Főiskola rajz specializációján, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem művelődésszervező szakán szerzett diplomát.

Gyermekkorától kezdve szívesen rajzolt és festett. A szolnoki művésztelepen. Chiovini Ferenc, majd kis ideig Baranyó Sándor tanítványa volt. 1975-től állít ki rendszeresen. Budapesten négy önálló kiállítását láthatták a művészetkedvelők.

1997 óta a Független Magyar Szalon képzőművészeti csoport tagja. Minden évben részt vesz budapesti kiállításaikon.

Tudását igyekszik továbbadni. A helyi középiskolában óraadó tanárként rajzot és művészettörténetet tanít. Tehetséges diákjai alkotásaiból kiállításokat rendez.

2004 januárjában elnyerte a JNK-Szolnok megyei művészeti díjat.

Ifjúkorától kezdve meghatározó egyénisége volt városunknak. Tizenöt évig az újszászi labdarúgócsapat hátvédje volt, 1979-től 1982-ig pedig a TSZ Sportegyesület elnöke. Jelentős sport eredményei és a közösségért végzett munkája példaadó és tiszteletet érdemlő.

Mint a megyei Szakképzési Tanács, a Munkaügyi Tanács tagjának és a Területfejlesztési Tanács szakértőjének, településünk számtalan pénzügyi támogatást köszönhet, hiszen hosszú évek óta kiemelt figyelmet fordít a város pályázataira. Jelentős segítséget nyújtott a csökkent munkaképességűek számára létesített munkahelyek megteremtésében is.

2003: Varga Ferenc nyugalmazott igazgató, sportvezető

1940-től 1964-ig élt Újszászon, de tősgyökeres újszászinak vallja magát, mert egész fiatalsága, családja, baráti társasága Újszászhoz köti. Itt járt iskolába, a színjátszó körbe, és az úgynevezett „arany” ifjúsági labdarúgócsapat kapusa volt.

Köztisztviselőként, társadalmi szervezetek tisztségviselőjeként (ma is a Magyar Labdarúgó Szövetség Felügyelő Bizottságának elnöke) jelentős ismeretségre, személyes kapcsolatokra tett szert, melyeket nagy empátiával, elkötelezettséggel használ Újszász jó hírének terjesztésében.

Munkája során sokat tett azért, hogy Újszász intézményhálózata, kulturális élete, labdarúgósportja fejlődjön. Hathatós közreműködésével hozták létre településünkön a szociális otthont, a művelődési házat (melynek épülete egyszerre oldotta meg a művelődési otthon, a könyvtár és a tanácsháza elhelyezésének gondját), a Gimnázium és Közlekedési Szakközépiskolát, a Tüdőbeteg Gyógyintézetet és a labdarúgópálya villanyvilágítását.

Gyűjti, feldolgozza Újszász és a megye sporttörténeti dokumentumait, kutatja a város múltját.

2002: Faragó Margit szemész főorvos

Újszászon született, itt végezte iskoláit. Orvosegyetemi tanulmányait Debrecenben folytatta, ahol a diploma megszerzése után meghívták munkatársnak az Élettani Intézetbe, de ő inkább a gyógyító munkát választotta, és teszi ezt napjainkban is a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház szemészeti osztályának főorvosaként. Sok betege között mindig nagy szeretettel és megértéssel fogadja, segíti és támogatja az Újszászról hozzá érkezőket.

A gyógyítás mellett tudományos munkát is folytat. Rendszeresen tart előadásokat szemész kongresszusokon és tudományos napokon. Nagy tiszteletnek és szeretetnek örvend kollégái és betegei körében is.

1975-90-ig országgyűlési képviselő volt. Segítségével több létesítmény készült el: a vasúti felüljáró, az új Zagyva-híd, az artézi kút és a gimnázium kollégiuma.

Büszke arra, hogy Újszászról származik, mindig nagy-nagy szeretettel gondol szülőhelyére. Újszász város áldozatos gyógyító munkáját, közéleti tevékenységét, városunkhoz való ragaszkodását díszpolgári címmel ismerte el.

2000: Dr. Szegedi Gyula orvosprofesszor

Újszász szülötte, ifjú korában a helyi labdarúgócsapat kiválósága. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát, ahol hamarosan tanszékvezető egyetemi tanár, majd klinikai rektorhelyettes lett. 1999-ben nevezték ki az új 400 ágyas Belgyógyászati Klinika igazgatójának, melynek létrehozása az ő nevéhez fűződik. Az esztétikus, minden igénynek, szakmai elvárásnak megfelelő intézményben folytatja jelenleg is kutatómunkáját. A hozzá forduló újszásziakat szívélyesen, segítőkészen fogadja.

Az immunológiai kórképek kutatásában, vizsgálatában világhírű tudós. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. Tevékenységével nemcsak Magyarországon, de a nagyvilágban is hírnevet szerzett a hazai orvoslásnak, és személye által Újszász város valamennyi lakójának. Számos hazai és nemzetközi kongresszus, konferencia felkért előadója.

Tudományos munkássága, mellyel messzire juttatta városunk hírnevét is, gyógyító munkája, melyben számos városlakó is részesül, bizonyítja jogosultságát a díszpolgári címre.