2011: Tóth Gábor

Tóth Gábor Szolnokon született 1982-ben. Az általános és a középiskolát Újszászon végezte. 2006-ban a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán testnevelő tanári, 2008-ban gyógy testnevelő tanári oklevelet szerzett. 2008 óta a Vörösmarty Mihály Általános Iskola testnevelő tanára.

Tóth Gábor nyolc éves kora óta vesz részt Újszász sportéletében. Kicsi gyerekként először a futóversenyek rendszeres résztvevője volt, majd az olimpiai ötpróba sportágai: a gyalogtúrázás, a kerékpározás, az úszás és a vízitúrázás következett. Duatlonban és triatlonban gyermek és serdülő korcsoportban az országos ranglista élcsoportjához tartozott. A duatlon országos bajnokságon 6., a Diákolimpián csapatban 3., egyéniben 6. helyezést ért el. Öt alkalommal úszta át a Balatont, és lefutotta a 42 kilométeres maratoni távot is.

1993-ban az elsők között kezdett lábtoll-labdázni, és kitartó edzésmunkával lett a magyar lábtoll-labdázás nemzetközileg is elismert legeredményesebb versenyzője. Sikereit a következő eredmények fémjelzik: 77-szeres magyar válogatott, 6-szoros Európa-bajnok, háromszoros világbajnoki bronzérmes, 15-szörös magyar bajnok, 12-szeres Hungarian Open bajnok, háromszoros German Open Bajnok. Többször volt az év lábtoll-labdázója és a megye legjobb sportolója, 2005-ben a Magyar Köztársaság Jó tanulója-jó sportolója címet is kiérdemelte. A fiatalabb lábtoll-labdázók felkészülését edzőként segíti.

Tóth Gábor a lábtoll-labdán kívül más sportágakban is a rendezvények rendszeres résztvevője, szervezője, az iskolai sportélet motorja, sok gyermek példaképe.

Sportszeretete, elhivatottsága, eredményessége tette méltóvá a Sport Díjra. Reméljük, hogy testnevelő tanárként, versenyzőként, edzőként, szervezőként még sokáig meghatározó alakja lesz Újszász sportéletének.

2009: Boros Antal sportvezető

Boros Antal Köröstarcsán született 1933-ban. Az általános iskola hét osztályát Kerekdombon végezte el, a nyolcadik osztályt Újszászon.Városunkba 1958-ban került. Szolnokon a Fűtőház Főnökségen kezdett el dolgozni mozdony kazánfűtőként. Onnan 1963-ban az újszászi Tüdőszanatóriumba került, szintén kazánfűtői munkakörbe. Innen is ment nyugdíjba.

1959-ben kötött házasságot Lukács Annával. Két gyermekük született. Ugyanebben az évben Krutilla József kérésére kezdett el a sporttal foglalkozni, eleinte mint rendező, majd pénztáros, és segített a pálya-karbantartási munkákban is.

Később az ifjúsági csapat edzéseit vezette, majd a serdülőkkel is eredményesen foglalkozott. Ezt bizonyítja, hogy az ifjúsági csapat 1968-ban megyei bajnokságot nyert. Neveltjei közül sokan a felnőtt csapat meghatározó játékosai lettek.

A '70-es évek elejétől szakosztályvezetőként tevékenykedett. Nevéhez fűződik a klubhelyiség kialakítása, berendezése. Leleményességét bizonyítja, hogy ezen kiadásokhoz úgy biztosította a fedezetet, hogy az üveg sör egy forinttal drágább lett, és az a tény, hogy a pályán akkor is volt sör, amikor azt szinte egész Újszászon nem lehetett kapni.

Gondoskodott arról, hogy vidékre utazáskor mindenki kapjon néhány szendvicset, amit a játékosok örömmel fogadtak. Nagy dolog volt az a gondolata is, hogy az ifjúsági csapat játékosainak edzés után sportszakmai oktatást tartott, melyhez az ismereteket szakkönyvekből tanulta meg. Bizonyos játékszabályok ismertetésére jól ismert játékvezetőket kért meg Szolnokról.

Sportvezetői tevékenységét 1980-ban fejezte be, de azóta is kijár a csapat hazai mérkőzéseire, alkalmanként az edzéseket is megtekinti. Szívesen dolgozott Mihályi Istvánnal, Krutilla Józseffel, id. Kaló Jenővel, Szebeni Józseffel, Czigony Istvánnal és Podmaniczki Józseffel. Mindegyiküktől tanult valamit, átvett valamit a sport szeretetéből.

2008: Szilvási Ferenc

Szilvási Ferenc 1967-ben született. Az általános iskolát Újszászon, a középiskolát Szolnokon végezte. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Szolnoki Tagozatán 1988-ban kereskedelmi üzemgazdász végzettséget, majd 2005-ben regionális gazdasági szakértő másoddiplomát szerzett. Szolnokon dolgozik, mint a Hervais Áruház vezetője.

Gyorsan eldőlt, hogy labdarúgó lesz, mert közel lakott az Úttörőparkhoz, amely a "grund" szerepét töltötte be az 1970-es, '80-as években. Nem rossz "nevelőmunka" folyhatott itt, hiszen az ott játszók közül többen is igazolt focisták lettek. Szilvási Ferenc első igazolását 1977-ben töltötték ki. A serdülőben első edzője Varga László volt. A nyolcvanas évek eleje nagyon rossz periódusa volt az újszászi labdarúgásnak, így az ifi csapatban szinte nem is szerepelt, hanem már tizenhat évesen a felnőtt csapatba került, ahol 2004-ig játszott. Sokszor csábították NB I-es csapatok is, de mindig Újszászon maradt. Mindössze egy szezonban játszott Martfűn. Több mint két évtizedet játszott folyamatosan az újszászi csapatban. Szerencsére elkerülték a sérülések, kiállítva pedig egyszer sem volt. Tagja volt a bajnokcsapatnak a megyei első, illetve másodosztályban is. Mindkét osztályban volt gólkirály is. Legemlékezetesebb eredménye 1995-ben a megyei bajnokság megnyerése volt, Újszász ekkor jutott fel először az NB III-ba. A következő kiemelkedő eredmény az NB III-ban 1999-ben elért bronzérem, amely az újszászi labdarúgás eddigi legnagyobb sikere. Körülbelül 600 mérkőzést játszott újszászi színekben, amelyeken közel 300 gólt rúgott. A szurkolók ma is szívesen emlékeznek a Szilvási cselekre és a nagy szabadrúgásokra. A labdarúgást manapság kispályán műveli. A városi bajnokságban visszatért "nevelőegyesületébe", az Úttörőparkba.

Még aktív labdarúgóként elvégezte az edzőképző tanfolyamot, majd megszerezte az UEFA "B" licencet. Volt edző a serdülő csapatnál, játékosedző a felnőtteknél. Jelenleg annak az újszászi labdarúgócsapatnak az edzője, amelyik a 2007/2008-as szezonban ezüstérmes lett a megyei első osztályú bajnokságban, és amelyik a Magyar Kupában a legjobb 32-ben van azon az országos táblán, ahová korábban még soha nem jutott újszászi focicsapat.

Hosszú ideje tagja a sportegyesület elnökségének. A helyi foci hírekről 1990 óta tudósítja az Újszászi Híradót. Pár éve az újszászi honlapon megjelennek írásai.

2007: Bálint Ferenc

Bálint Ferenc 1972-ben gépésztechnikusi végzettséget szerzett a Szolnoki Gépipari Technikumban. Az iskolai sportba, mint atléta és labdajátékos kapcsolódott be. A középiskola elvégzése után műszaki területen dolgozott. A szolnoki Ganz Villamossági Művek fődiszpécsere volt. 1986-tól magánvállalkozó. Vállalkozása, a Bálint Bt. műszaki és vendéglátói tevékenységet folytat. 1999 óta a Szász Vendégház tulajdonosa, amely rendszeresen nemzetközi és országos sakkversenyek helyszíne.

Bálint Ferenc jelentős közéleti tevékenységet folytat. 2002-ben megalapította a Vállalkozók Egyesületét, amelynek azóta is elnöke. 2003-tól a város legrégebbi, 1925-ben alapított és legnagyobb létszámú, öt szakosztályban közel háromszáz sportolót foglalkoztató Újszászi Városi Vasutas Sportegyesület elnöke. 2002-2006-ig a városi képviselő-testület tagja, a Településfejlesztési Bizottság elnöke. A Közbiztonságért Alapítvány kuratóriumi tagja, a Városi Civil Fórum alelnöke. A Szent Vendel szobrot helyreállító Szent Vendel Társaság tagja.

Minden tevékenységében kötődik a sporthoz. Mint vállalkozó rendszeres támogatója a különböző sportágakban megrendezett újszászi sporteseményeknek, mint vendéglátós hosszú évek óta részt vesz az Újszászon megrendezett országos és nemzetközi lábtoll-labda és sakkversenyek szervezésében, a versenyekhez kapcsolódó vendéglátás színvonalas biztosításában. Mint városi képviselő sokat tett a sport infrastruktúra fejlesztéséért. Különösen nagy érdemei vannak a sportöltöző bővítésének megvalósításában, a sportpálya és környéke szebbé és rendezettebbé tételében. Mint egyesületi elnök eredményesen vezeti a város legnagyobb civil szervezetét, a 2005-ben Városi Sport díjjal kitüntetett Újszászi VVSE-t. Szívügye az utánpótlás nevelés, amelynek eredményeire büszke lehet a város lakossága.

2006: Nagy János sportvezető

1931-ben született Újszászon. Évtizedekig villanyszerelőként dolgozott Szolnokon. 1954-ben jelentkezett először játékra Fekete Józsefnél, az újszászi sakk szakosztály vezetőjénél.

1962-től 2006-ig nagyszerű teljesítményeket ért el. Játszott a megyei I-II. osztályban, az OB II-ben és az OB-I/B-ben. Hol aktív játékosként, hol játékos vezetőként, hol szakosztályvezetőként szerepelt. Közreműködésével minden kategóriában sok újszászi siker született. Ha szükség van rá, még most is táblához ül, és kisegíti a csapatot.

Újszász neve fogalommá vált az ország sakk életében. 1992-ben a Sakk Szabadföld Kupa országos döntőjének megrendezése olyan mintaszerű volt, hogy még két alkalommal Újszászt kérték fel rá. Nagy János motorja volt ennek a munkának. A sakk szakosztály sikerei is tőle erednek. A Szász Kupák, az emlékversenyek és az ifjúsági versenysorozatok létrehozásában is jelentős munkát végzett.

1992-től 2002-ig a labdarúgó-szakosztályért is rengeteget dolgozott. Ez idő alatt több támogatót nyert meg, akik jelentős anyagi segítséget nyújtottak a szakosztálynak, és sokan vállaltak önkéntes munkát a labdarúgás létének, fejlődésének érdekében.

Jelentős a tevékenysége a külföldi sportkapcsolatok megalapozásában is. Közreműködésével kifejlődött a palicsi, a zentai és a hajdújárási labdarúgókkal való együttműködés.

27 éve az Újszászi Városi Vasutas Sport Egyesület elnökségi tagja.

2005: Újszászi Városi Vasutas Sport Egyesülete

Újszász Város Önkormányzata a sport területén, az egészséges életmódra nevelés érdekében a városért és a város lakóiért végzett hosszú és eredményes munkáért Sport Díjban részesíti a fennállásának nyolcvanadik évfordulóját ünneplő Újszászi Városi Vasutas Sportegyesületet.

Az egyesület 1925-ben UTE, Újszászi Testedző Egylet néven alakult. A Vasutas nevet 1945-ben vette fel. Később Termelőszövetkezeti Sportkör, Újszászi Sportegyesület néven is működött. A Vasutas nevet 1998-ban vette fel újra.

Az egyesület az eltelt nyolcvan évben testedzési, szórakozási lehetőséget biztosított Újszász fiatalságának. Ma öt szakosztályban több mint 250-en sportolnak. A 80 éves labdarúgó szakosztályban különböző bajnokságokban öt korcsoportban több mint százan versenyeznek és biztosítanak szórakozást szurkolóiknak. A 60 éves sakk szakosztály az NB-II. élcsoportjába tartozik. Rangos felnőtt és ifjúsági egyéni versenyekkel öregbítik városunk hírnevét.

Ötven éves múltra tekint vissza városunkban az asztaliteniszezés. Ez a sportág is sokaknak szerez örömet.

A triatlon sportág 1984 óta ismert Magyarországon. Sportolóink az elsők között kapcsolódtak be a triatlonozásba és a duatlonozásba. A triatlon mindhárom számát külön-külön is gyakorolják. Átússzák a Velencei tavat, a Balatont. Kerékpároznak az ország különböző tájain. Futnak rövidtávtól maratoniig mindenféle távokon.

1993-ban ismerték meg az újszásziak a lábtoll-labdázást. Rövid idő alatt nagyon népszerű lett a Kínából érkezett sportág. Jelenleg több mint százan hódolnak ennek a látványos és szórakoztató játéknak. Újszász számos nemzetközi versenynek, köztük világbajnokságnak, Európa-bajnokságnak adott már otthont. Az újszászi versenyzők is sok országba, többek között Kínába is eljutottak. Mindenütt jól szerepeltek. Ismertté tették Újszász nevét a világban.

Újszász lakossága szereti a sportot. Büszke az egyesület sportolóinak eredményeire, hagyományaira. Szereti és elismeri az egyesületben folyó munkát.

A kitüntetést Bálint Ferenc elnök és Fehér János ügyvezető elnök vette át.

2004: Diószegi Sándor (posztumusz) testnevelő tanár, kézilabdaedző

Diószegi Sándor 1943-ban született Endrődön. A mezőtúri középiskolából, mint kiváló sportoló, felvételt nyert a Testnevelési Főiskolára, ahol versenyszerűen kézilabdázott. A diploma megszerzése után, 1965-ben került Újszászra tanítani, az akkor még általános iskola és gimnáziumba. Maga köré gyűjtötte a tehetséges fiatalokat, és több sportágban versenyeztette őket.

A helyi sportegyesületen belül játékos edzőként megalapította a férfi kézilabda-szakosztályt. A női kézilabdacsapatot a gimnázium színeiben versenyeztette. Mindkét csapat a megyei I. osztályban játszott. Sokat harcolt azért, hogy a labdarúgás mellett a kézilabda is támogatást kapjon. A lakosok közül egyre többen szerették meg a kézilabdát.

Az emeletes iskola udvarán a mindennapi munka mellett tanítványaival és más segítőkkel együtt megépítette a kézilabdapályát. 1973-ban, az új középiskola átadása után újabb pályát épített, ismét diákjai segítségével. Sok érem, serleg, plakett őrzi a megszerzett helyezéseket. A férfi kézilabdacsapat egy ízben megnyerte a megyei bajnokságot is.

Az iskolai versenyeken kívül szívügye volt a falusi szpartakiád is. Sportolóként, edzőként nagy szerepet vállalt abban, hogy az újszásziak sikeresek legyenek. Ő volt a gimnáziumi lövészklub vezetője is, melynek tagjai sokszor győztesként hagyták el a lőállásokat.

Reggeltől estig töretlen lendülettel, lelkesedéssel dolgozott 1980-ban bekövetkezett haláláig. Több diákja hivatásként választotta a testnevelői pályát. Tanítványai, sporttársai a mai napig is rajongással, szeretettel és tisztelettel emlékeznek rá.